A kulturális miniszter benyújtotta beszámolóját az Országgyűlésnek a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, illetve arról, hogy a Fudan törvényben megfogalmazott célok közül mit sikerült megvalósítani. Emlékeztetőül: a közérdekű vagyonkezelő alapítványt eredetileg a kínai Fudan Egyetem Budapestre csábítása miatt hozták létre. Arról közben a kormány gyakorlatilag lemondott, de az alapítvány működött, dolgozott. Az érdemi munka nyomait három hónapja keresi az NNI, miután cikkünk alapján nyomozásra utasította az ügyészség.
Hankó Balázs beszámolója szerint az előző kulturális miniszter, Csák János 2024. szeptember 30-án mondott le a kuratórium elnökségéről, helyére október 25-én Varga-Bajusz Veronika államtitkárt választották meg. A másik négy tag (Szászi István, P. Szabó Sándor, Palotai Dániel, Harsányi Péter) a helyén maradt, ahogy a felügyelőbizottság (Kállay György Kristóf, Hornung Ágnes, Schmidt Balázs) is.
A kuratórium és a felügyelőbizottság munkáját főigazgató, főigazgató-helyettes, titkárságvezető segíti. A 600 millió forintos kezdőtőke után az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2021 decemberében 6 milliárd forintot biztosított az alapítvány részére. A vagyont a kuratórium kezeli.
A Kuratórium 2022-től jelentős költségcsökkentésekről döntött, ennek keretében jelentősen csökkentek az alapítványi tisztségviselők tiszteletdíjai, továbbá az Alapítvány feladatainak ellátásához igénybe vett közreműködők megbízási díjai. A Kuratórium döntése értelmében 2023. év második felében az Alapítvány – 2022. év első félévéhez képest – megközelítőleg 50%-os költségszinttel működött.
A beszámoló szerint a vagyont a a legjobb ajánlatot adó bankoknál folyamatosan lekötötték, ennek eredményeképpen
az Alapítvány pénzeszközeinek értéke 2023. év végére megközelítőleg – a kezdeti 6.600.000.000,- Ft összegről – 7.500.000.000,- Ft összegre nőtt.
Az alapítvány 2021-es értéken számolva kapott mintegy 13 milliárd forint értékű ingatlant is.
Hankó Balázs szerint az elmúlt években jelentősen nőtt a megújult versenyképes hazai felsőoktatásba felvételt nyert diákok száma, az immár második éve meghaladja a 100 ezer főt. A minisztérium a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával és a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségével is egyeztetett. Kiderült, hogy országosan is, de kiemelten Budapesten az egyik legfontosabb feladat a kollégiumok számának bővítése.
A Fudanról Tudás-Térre átkeresztelt alapítványa feladata „a felsőoktatás nemzetköziesítésének fejlesztése”, a Diákváros kollégiumfejlesztési program megvalósítása egyetemi együttműködés keretében, a diákjóléti szolgáltatások fejlesztése.
„A magyar felsőoktatást az erősítheti, ha minél több keleti és nyugati egyetemmel alakít ki közös és dupla diplomás képzéseket, amely képzések erősítik a magyar gazdaságstratégiát, kiegészítik, erősítik a gazdasági semlegesség politikáját. Ezért az Alapítvány nem egy egyetem, hanem számos kínai és további ázsiai egyetemmel, valamint nyugati egyetemekkel kell, hogy segítse a magyar egyetemek nemzetköziesítési folyamatait” – írta Hankó Balázs. A miniszter beszámolójából derül ki, hogy a Diákvároshoz a kormány 23 forgalomképes és 26 forgalomképtelen ingatlant venne át a fővárostól, illetve a IX. kerülettől, hogy később átadja a Tudás-Tér Alapítványnak.
