Székesfehérváron zajlik az Agrárminisztérium egykori helyettes államtitkárának pere, amelyben több más bűncselekmény mellett 2,2 milliárd forintos hűtlen kezeléssel vádolják a 2020-ban leváltott Nagy Jánost. A vádirat szerint az összeget Nagy közreműködésével fizették ki a minisztérium egyik háttércégéből két ügyvédi irodának.
Az ügy negyedrendű vádlottja, az egyik érintett ügyvédi iroda vezetője a napokban elhunyt – erősítette meg a 24.hu-nak a Székesfehérvári Törvényszék. Kovács P. Zoltán az első Orbán-kormány idején maga is közigazgatási államtitkári rangban dolgozott a földművelési tárcánál. A törvényszék sajtóosztályának tájékoztatása szerint a negyedrendű vádlottal szemben így megszüntetik a büntetőeljárást, amint hivatalos tájékoztatást is kapnak a haláláról.
Az egy hónapja derült ki, hogy tovább bonyolódik a törvényszéken folyó, eddigi is meglehetősen összetett eljárás. Az ügyészség ugyanis a 2,2 milliárdos hűtlen kezeléshez kapcsolódóan menet közben megvádolta Nobilis Kristófot is. A milliárdos üzletember ellen adócsalás miatt emeltek vádat, az eljárást pedig egyesítették a már tárgyalási szakaszban lévő Nagy János-féle perrel.
A per súlyát jelzi, hogy a közeljövőben az agrárminisztert, Nagy Istvánt is tanúként hallgatják meg Székesfehérváron. A letöltendő börtönnel fenyegetett Nobilis feltűnése pedig azért is figyelemre méltó, mert fia, Nobilis Márton a pénzmozgások idején a miniszter kabinetfőnöke volt, jelenleg pedig államtitkári posztot tölt be az agrártárcánál.
2019 tavaszán a megszűnő Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. fizetett ki összesen 2,2 milliárd forintot. A pénzből a Kovács P. Zoltán Ügyvédi Iroda 1,7 milliárd, Őszy Tamásé pedig 500 millió forintot kapott.
A vádirat szerint a szerződésekkel valójában a megszűnő agrárcégben ragadt pénzeket próbálták kicsatornázni jól lepapírozott látszattevékenységgel, az ügyvédi irodák valójában nem végeztek érdemi munkát, a teljesítésként leadott dokumentumoknak nem volt használati értékük, azokat a minisztériumban nemcsak hogy nem iktatták, de beléjük se néztek. A nyomozati anyagok szerint, melyekből a Direkt36 tett közzé részleteket, a Kovács P. Zoltán Ügyvédi Iroda 23 oldalas összefoglalója „nagy betűmérettel, feltűnően nagy sorközökkel” készült, és csak 5-6 oldalnyi eredeti szöveget tartalmazott. Miután csak ez a pár oldal tekinthető az iroda érdemi munkájának, Kovácsék oldalanként 200–300 milliós díjazással dolgoztak.
Sok ezer hektárnyi termőföld azonnali hasznosítását tette lehetővé a javaslatunk, aminek így óriási anyagi előnye volt az állam számára, hátrányról tehát szó sincsen
– ezt viszont Kovács P. Zoltán állította az ügyben végzett tevékenységét magyarázva a per 2023. november 23-án megtartott tárgyalásán.
Kovács P. és irodája az elmúlt években számos jogi ügylet kapcsán kapott megrendelést az agrártárcától.
Információink szerint az ügyvédi iroda számláján az utalásból ottmaradt összeget zárolták, egy esetleges elmarasztaló ítélet esetén így ezt a pénzt a haláleset ellenére vagyonelkobzással sújthatják.
A hivatalos búcsúztatások azt emelik ki, hogy a 69 éves korában elhunyt „Kovács P. Zoltán a pályafutása során kiemelkedő szerepet töltött be hazánk közigazgatási és jogi életében”. A nyolcvanas években a békéscsabai Mezőgép Vállalat főosztályvezetőjeként kezdte karrierjét, majd a város polgármesteri hivatalának igazgatási és jogi osztályát vezette. Később helyettes államtitkárként, majd közigazgatási államtitkárként szolgált a Földművelésügyi Minisztériumban.
Jogi tanulmányait 1979 és 1984 között a szegedi JATE Állam- és Jogtudományi Karán végezte, 1991-ben ügyvédi szakvizsgát tett. Egyéni ügyvédként végzett tevékenysége mellett 1999 és 2001 között a Malév igazgatósági tagjaként, 2001–2002-ben pedig miniszteri biztosként is dolgozott.
