A magyarok számára 2024-ben az alacsony fizetések jelentik a legégetőbb problémát – olvasható a Mit kíván a magyar nemzet? Magyarország problématérképe 2024-ben című tanulmányban. A második legtöbb említést az ezzel szorosan összefüggő megélhetési költségek kapták, a harmadik helyre pedig az egészségügy állapota került, ami a tavalyi második hely után 2024-ben a dobogó legalsó fokán végzett, a bérek kérdése pedig a harmadik helyről lépett az elsőre egy év alatt.
- A Fidesz-KDNP szavazói körében az alacsony fizetések és az elmúlt években kiemelkedően növekvő megélhetési költségek holtversenyben állnak az élen, valamint dobogós a közegészségügy állapota is, ugyanakkor az átlagosnál kevésbé foglalkoztatja őket a korrupció, illetve a demokrácia és a jogállamiság állapota.
- A Tisza Párt táborát leginkább a korrupció mértéke aggasztja, a dobogó második és harmadik fokán az egészségügyi ellátás alacsony színvonala, valamint az alacsony fizetések találhatók holtversenyben, azonban a megélhetési költségek szintje is mindössze 2 százalékponttal alacsonyabb aránnyal szerepel a negyedik helyen.
A megyeszékhelyeken élők körében említették a legtöbben a fizetések szintjét problémaként, és az egészségügy helyzetét is a nagyobb városokban tartották a legnagyobb problémának. Összességében
A kormánypártok támogatóinak kicsit több mint negyede érezte csak az anyagi helyzetének romlását az elmúlt évben, ez az arány az ellenzéki pártok támogatóinak körében ennek több mint kétszerese. A Tisza Párt szavazóinak 59 százaléka látta romlónak az anyagi helyzetét 2024-ben, a DK szavazóinak 57 százaléka, a Mi Hazánk támogatóinak pedig 58 százaléka vélekedett hasonlóan.
Az alacsonyabb végzettségűeket nagyobb arányban érinti a megélhetési válság: a legfeljebb általános iskolát végzettek 55 százaléka, míg a szakmunkásképzőt és szakiskolát végzettek 48 százaléka számolt be romló anyagi helyzetről. Ezzel szemben a diplomás és az érettségivel rendelkező válaszolók többsége az anyagi helyzetének stagnálásáról nyilatkozott. Érdekes fejlemény, hogy a 2023-as felméréshez képest a két középső végzettségi kategóriában (szakiskola, érettségi) is többen számoltak be az anyagi helyzetük romlásáról.
Az Orbán-kormány most 2025-öt tünteti fel a gazdaság újraindulása éveként, de a társadalom kevésbé optimista. Mindössze 6 százalék gondolja úgy, hogy jövőre javulni fog az anyagi helyzete, 36 százalék viszont annak romlását várja, a válaszadók közel fele pedig nem vár változást.
A kormánypárti szavazók tizede várja anyagi helyzetének javulását 2025-ben, 63 százalékuk annak változatlanságával számol, és mintegy negyede számít további romlásra. Ezzel szemben a Tisza Párt szavazóinak mindössze 2 százaléka remél javulást, 49 százalék pedig romlást prognosztizál a következő évre. Ehhez hasonlóan a DK-szavazók relatív többsége is pesszimistán tekint a jövőbe, a Mi Hazánk táborában 37 százalék várja anyagi helyzetének romlását, és közel ugyanannyian számítanak stabilitásra (39 százalék).
A budapestiek körében a többség stagnálásra számít. A legpesszimistábbak a kisvárosok lakói, közülük 41 százalék várja az anyagi helyzetének romlását, ugyanannyian, ahányan változatlan anyagi helyzetre számítanak jövőre.
Miért nem fogyasztanak a magyarok?
A magyar társadalom 60 százaléka a fogyasztás növekedésének fő akadályai közé sorolta a túl magas árakat. A második helyen a túl alacsony fizetések szerepelnek, úgy tűnik tehát, hogy a közel 10 százalékos reálbér-növekedés ellenére sokan még mindig elégtelennek tartják a jövedelmi szintjüket a fogyasztásuk növeléséhez. A harmadik legfontosabb tényező a lakhatás magas költsége, megelőzve az alacsony nyugdíjakat és a jövővel kapcsolatos bizalmatlanságot. Ez rávilágít a lakhatási válság és a magas rezsiterhek súlyosságára. Nem csoda, hogy e tényezőt a fiatalabb korosztályok (18–29 és 30–39 évesek) jelölték meg az átlagosnál nagyobb arányban.
A Fidesz-KDNP szavazói az ellenzéki szavazókhoz képest nagyobb arányban jelölték meg az orosz–ukrán háború bizonytalanságot növelő hatását a fogyasztást gátló tényezőként. A tiszásoknál kevésbé nagyok a háborús félelmek, helyette a kormányzati politikával kapcsolatos bizalmatlanság az, ami a fogyasztás növelésének az egyik fontos gátja.