A BYD gyárának megépítésével Szeged Európa harminc legnagyobb ipari centruma közé kerül – jelentette ki Lázár János pénteken Szegeden, ahol nagy tervekről számolt be a gyár és a térség jövőjét illetően Botka Lászlóval, a város ellenzéki polgármesterével az oldalán.
Az MTI közlése szerint az építési és közlekedési miniszter úgy fogalmazott, Magyarország legnagyobb autógyára létesül Szegeden, sokkal gyorsabb ütemben, mint ahogy azt előzetesen tervezték. Az 1200–1500 milliárd forintos beruházás kapcsán elmondta: 2025 második felében elkészülnek az első járművek a szegedi BYD-ben, de addigra
- megépülnek az üzem autópálya- és közúti csatlakozásai;
- elkezdődik a vasúti pálya korszerűsítése és a vasúti terminál kialakítása;
- bővítik a termeléshez szükséges ivóvíz- és szennyvízkapacitást;
- közvetlen négysávos kapcsolatot alakítanak ki az M43-as autópálya és az üzem között;
- valamint négysávossá alakítják az 5-ös főútnak a város és az autópálya-csomópont közötti részét.
A kiviteli tervek elkészültek, a közbeszerzés is lezajlott, tette hozzá a miniszter. Az 5,5 milliárd forintos fejlesztés kivitelezője várhatóan a Colas Magyarország Zrt. lesz. Mindezek mellett Lázár ígérete szerint meghosszabbítják és kétszer kétsávosra bővítik 502-es számú főutat. Ennek a tervezése a jövő év elején zárul le.
Lázár kijelentette továbbá, hogy a magyarországi autógyártók három éven belül évi egymillió vagy annál is több új járművet fognak előállítani. Mivel ezek szállítása az uniós előírások miatt vasúton zajlik, első lépésként építenek egy vasúti terminált az M43-as autópálya várostól távolabbi oldalán.
A kormány döntött a Cegléd és Kiskunfélegyháza közötti vasúti pálya teljes korszerűsítésének soron kívüli megtervezéséről, valamint a Kiskunfélegyháza és Szeged közötti pálya rekonstrukciójáról. Az utóbbi költsége 175 milliárd forint lesz. A vasútfejlesztések forrását előreláthatólag az Európai Beruházási Bank 2,2 milliárd eurós hitele biztosítja majd.
A miniszter szavai szerint ez lesz a schengeni térség legnagyobb ilyen típusú objektuma. Lázár szerint a fejlesztés elengedhetetlen a gyár működéséhez, részben azért, mert a Szegedre munkavállalás céljából ingázó vajdasági magyarok száma jelentősen nőni fog. A Szegedi Vízmű Zrt. elkészítette a BYD-gyár építéséhez szükséges ivóvíz- és szennyvízhálózatot. Leszögezte, hogy a szegedi vízbázis nincs veszélyben, és a szegedi szennyvízkezelést sem érinti hátrányosan az üzem építése. „Ahogy a termelés felfut, bővítik az üzem számára rendelkezésre álló ivóvíz- és szennyvízkapacitást. Az autógyárban tízezren dolgoznak majd, így átalakul Szeged közlekedése is” – közölte a miniszter, majd úgy folytatta, a kormány részéről nyitott arra, hogy a szegedi trolibusz- és villamosbeszerzések utólag belekerüljenek azon beruházások közé, amelyek az EU által a magyar kötöttpályás közlekedés fejlesztésére szánt 1600 milliárd forintos forrásból valósulhatnak meg.
A szegedi Belvárosi hídról is ejtett még pár szót a miniszter, mint az ország egyetlen önkormányzati tulajdonban álló Tisza-hídjáról. Ennek rekonstrukciójára 2 milliárd forint azonnali támogatást biztosít a kormányt. Az elsősorban korrózióvédelmet jelentő munkálatokat 2025 elején kell megkezdeni.
A régóta tervezett új déli Tisza-híd teljes kiviteli terve a jövő év első negyedévre készül el. A híd felhajtójának tervezett nyomvonala – amelynek módosítására nincs műszaki lehetőség – érinti az egyetem hat épületét, köztük a hőközpontot. Ezek 8–10 milliárd forintba kerülő kiváltásáról meg kell állapodni, ha ez sikerül, a munkálatok 2026-ban kezdődhetnek el – mondta a kormánypárti politikus, aki a Szegedet érintő fejlesztések között említette az algyői híd négysávúsítását is.
Botka László kifejtette, az önkormányzat az elmúlt egy évben a legszorosabb együttműködésben dolgozik a BYD-gyár építésének előkészítésén a kormányzattal. A beruházás ügyében a városban teljes politikai és lakossági konszenzus van. A polgármester által konstruktívnak nevezett megbeszélésen megállapodás született arról, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium egyetlen Szegeden nagyobbrészt uniós vagy hazai forrásból támogatott beruházást sem von magához, ezeket a hasonló projekteket az elmúlt években sikeresen menedzselő önkormányzat valósítja meg, szükség esetén konzorciumi partnerként bevonva a Magyar Közút Zrt.-t.
