A Fővárosi Közgyűlés elé viszi a budapesti olimpia ügyét – jelentette be a múlt héten a Karácsony Gergely, miután a Magyar Olimpiai Bizottság arra kérte fel a főpolgármestert, hogy a Fővárosi Önkormányzattal közösen vegyen részt abban a tájékozódási folyamatban, amelyből kiderülhet, milyen feltételek mellett lehet olimpiát rendezni Budapesten. Hazánk legkorábban 2036-ban adhatna otthont a világ legnagyobb sporteseményének.
Azt fogom javasolni a közgyűlésnek, hogy a főpolgármester és a frakciók vezetői együtt vegyenek részt a Magyar Olimpiai Bizottsággal való közös gondolkodásban
– mondta a MOB felkérésről Karácsony, aki két feltétellel támogatná a budapesti olimpiát. Az egyik, hogy az állam elvégezze azokat a beruházásokat, amelyeket neki kell elvégezni, a másik, hogy a főváros visszakapja azokat a forrásokat, amelyekkel a saját fejlesztéseit végre tudja hajtani.
Karácsony azt közölte, hogy a szerdai ülésére Gyulay Zsolt MOB-elnököt és Szabó Lászlót, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnökét is meghívta, bár egyelőre a téma nem szerepel az előterjesztések között.
Az olimpia rendezéséről szóló előzetes egyeztetésre a Tisza Párt nem ment el, Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője pedig azt mondta, „sajnos egy budapesti olimpia álom marad egészen addig, amíg a főváros a csőd szélén billeg”. Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője azt közölte, óvatosan és feltételekkel támogatják a tájékozódás megkezdését a MOB-bal.
Szmsz-módosítás: igen, helyettesválasztás és költségvetés: nem
A közgyűlés alakuló ülésen a Tisza, Vitézy és a Fidesz frakciója sem akarta elfogadni Karácsony javaslatát a főváros működési szabályzatáról. A frakciók azt próbálták elérni, hogy szavazzanak az új szmsz-hez benyújtott módosító javaslatokról is, mivel nem minden pont került be az előterjesztésbe azok közül, melyeket a pártok kezdeményeztek. Karácsony ezt nem engedte: amellett érvelt, hogy az önkormányzati törvény értelmében a közgyűlés csak az általa benyújtott szmsz-javaslatról szavazhat, ezért a döntést elnapolták.
Karácsony az új előterjesztésben azt írja, az alakuló ülésre benyújtott képviselői módosító javaslatok közül formailag vagy tartalmilag minden olyan módosító javaslatot befogadott, melyek nem ellentétesek az önkormányzati törvénnyel és Budapest kiszámítható működésének érdekeivel. Erről beszélt Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója is egy háttérbeszélgetésen.
E szerint huszonöt, eddig a főpolgármesterre vagy a főjegyzőre átruházott hatáskör kerülne át valamely bizottsághoz, illetve a közgyűléshez. Emellett negyvenhatról tizenötre csökkenne a főpolgármesterhez kötődő tanácsadók száma, miközben a frakciók mellett dolgozó tanácsadóké nyolcról tízre, az adminisztratív munkatársaké kilencről tízre emelkedne.
Karácsony nem javasolja a fővárosi képviselői tiszteletdíjak emelését, mivel az Országgyűlés előtt fekszik egy javaslat, amely megemelné a polgármesterek fizetését. Mivel a fővárosi képviselők tiszteletdíja a főpolgármesteréhez van kötve, érvelése szerint a bérek amúgy is emelkedni fognak. Ehelyett arra a kéri a közgyűlést, jelöljenek ki bérplafont, hogy a kerületi és a fővárosi önkormányzattól származó összes javadalmazás ne haladhassa meg a főpolgármester fizetését.
Az antikorrupciós szoba létrehozásáról szóló kormánypárti kezdeményezést is befogadta Karácsony. Mostantól
A Fidesz a Tarlós István-féle Budapest Infót is szerette volna visszahozni: erre Karácsony akkor hajlandó, ha a Kormányinfóra minden sajtóterméket beengednek.
Karácsony azonban két fontos kérdésben nem enged. A Tisza és Podmaniczky azt szerette volna, ha a fővárosi a cégvezetők munkáltatói joga a főpolgármestertől a közgyűléshez kerül, de Karácsony szerint mivel azok az önkormányzati törvény értelmében a főpolgármester hatáskörébe tartoznak, ha akarna, sem tudna ezen változtatni. Ugyanakkor azt támogatta, hogy a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásoknál a főpolgármestertől a Vitézy által vezetett bizottsághoz kerüljön a tulajdonosi hozzájárulás.
Karácsony két közgyűlési ülés között egy személyben is eljárhat, vagyis a képviselőket megkerülve is hozhat döntéseket, amit Vitézyék kifogásoltak. Karácsony ezek közül három hatáskör eltörlésére tesz javaslatot, illetőleg támogatja, hogy a főpolgármester a közgyűlés két ülése között csak kisebb értékű dönthessen egyedül.
A Tisza kulcskérdésekben nem nyújtott be módosító javaslatot az új szmsz-hez, de közleményben egyértelművé tették, hogy a fővárosi cégek vezetőinek kinevezési és felügyeleti jogát továbbra is a közgyűléshez kívánják vonni.
Karácsonynak papíron több helyettese is lehetne (az előző ciklusban eleinte öt, majd négy volt), ám az önkormányzati törvény értelmében közülük legalább egynek közgyűlési tagnak kell lennie. A helyettes személyéről továbbra is egyeztetések zajlanak a frakciókkal. Az a jogi folyamat, amelynek végén a főispán akár főpolgármester-helyettest is kinevezhet a közgyűlés helyett, 6–8 hónapig is eltarthat.
Kiss Ambrus a háttérbeszélgetésen elmondta azt is, hogy a jövő évi költségvetés sem kerül napirendre. Ennek az az oka, hogy még a parlamenti sem fogadta el a jövő évi költségvetést. A hivatal főigazgatója szerint elsősorban a szolidaritási hozzájárulás és a Navracsics által belengette iparűzésiadó-elvonás mértéke határozza majd meg a budapesti költségvetést.
Vitézy azt szeretné, ha hétvégén éjjel is járnának a metrók
Vitézy Dávid azt szorgalmazza, hogy péntek és szombat, illetve az ünnepnapokat megelőző éjszakákon éjfél után is járjanak a metrók, továbbá az éjszakai buszhálózat felülvizsgálatát is javasolja. Továbbá elvi állásfoglalást fogadtatna el a HÉV-járatritkítások és a fővárosi múzeumok vidékre költöztetése ellen, valamint a ferihegyi repülőtér kötöttpályás kapcsolatának megteremtése mellett.
A Fidesz Pesti srácok sétányra nevezné át a XIII. kerületi Horn Gyula sétányt. Idén augusztusban a Fővárosi Törvényszék jogsértőnek mondta ki a Horn Gyula sétány elnevezést, és hatályon kívül helyezte a Fővárosi Közgyűlés erről szóló rendelkezését: érvelése szerint „közterület, illetve közintézmény nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett”.
Igazgatóságok tagok, moratóriumok
Novemberben lejár a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK), a BKV és a BKK igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak megbízatása. A társaságok törvényes működéséhez elengedhetetlen az új testületek megválasztása. A három igazgatóság jelenleg 7–7, a felügyelőbizottságok 6–6 taggal működnek. A főpolgármester arra a kéri a közgyűlést, támogassák, hogy
Érvelése szerint így takarékoskodni tudnak, miközben elősegítik a két társaság közötti, immár egy évtizede akadozó együttműködés gördülékenyebbé tételét. A javaslat szerint elfogadása esetén 16–18 igazgatósági tagsági és két felügyelőbizottsági hely szűnne meg, amivel 130 millió forintot spórolna a főváros. Mivel az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok kiválasztásáról a főpolgármester és a közgyűlési képviselőcsoportok között még egyeztetések zajlanak, de a három társaság törvényes működését biztosítani kell, egyelőre csak január végéig szólnának a tagok megbízásai.
A Gyulai Idősek Otthona, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei, valamint a Fővárosi Állat- és Növénykert intézményvezetői posztjára is pályázatot írnak ki.
Kiss Ambrus korábban elmondta, a főváros egyetért a kormány által kezdeményezett, az Airbnb-szerződéskötésekre vonatkozó kétéves moratóriummal. Ugyanakkor a főváros szerint lehetne rövidíteni a hatályba lépés idejét. Az adótétel növekedésével nem értenek egyet: a főváros az egy évnél hosszabb lakáskiadás esetében az ebből származó jövedelem adójának a felét elengedné, a legalább három évre kiadott lakás esetén pedig adómentességet javasol.
Emellett a kikötői engedélyekre és a digitális reklámelhelyezésekre kiszabott moratóriumokról is szavazni fognak.
