Okirat-hamisítás történt annak érdekében, hogy a Magyar Református Egyház házon belül tompítsa a Balog-ügyet – ezt állítja Vargha Anikó, aki a vélelmezett hamisítási ügyben már – ahogy arról a hvg.hu is beszámolt – feljelentést is tett a rendőrségen.
Elsőként a 24.hu ismerhette meg a vonatkozó iratokat, és keletkezésük körülményeit: ezeket mutatjuk be itt, miközben Vargha – aki a kegyelmi botrány kirobbanása után súlyos kritikát fogalmazott Balog Zoltánnal szemben – is elmondja, milyen meggyőződés és bizonyosság alapján tette meg rendőrségi feljelentését. Az ügy egyik érintettje lapunknak nem tudta megerősíteni azt, hogy minden úgy történt, ahogy az a dokumentumokban szerepel.
Vargha panasza: Balog Zoltán törvényt sértett
Vargha Anikó – aki jelenleg is a tököli egyházközség tagja – egy négyoldalas panaszbeadványban fordult a Magyar Református Egyház Zsinati Bíróságához idén áprilisban Balog Zoltán ügyében, miután utóbbi nyíltan beszélt arról, hogy közben járt Novák Katalin akkori államfőnél annak érdekében, hogy a bicskei pedofil bűncselekménnyel összefüggésben elítélt K. Endre kegyelmet kapjon. Vargha szerint Balog Zoltán több ponton megsértette a Magyar Református Egyház törvényeit.
Egyházvezetőként az egyház hitelét kölcsönözte egy pedofil bűnsegédnek, majd a botrány kitörése után egyháza mögé bújva az egyháza elleni támadásoknak minősítette a történteket a személyes felelősség vállalása helyett.
Mindemellett Balog, a korábbi pártpolitikus, személyében garancia az egyház és állam összemosására a szétválasztás helyett.” (Balog Zoltán 2012-től 2018-ig az Orbán-kormány minisztere volt, ez idő alatt fenntartotta lelkészi jellegét, noha ebben az időszakban lelkészi hivatását szüneteltette.)
A Zsinati Bírósághoz eljuttatott panasz szerint ugyanakkor Balog többszörösen megsértette azokat az egyházi előírásokat, miszerint a lelkésznek magatartásával és megnyilvánulásával ápolnia kell a tiszta erkölcsöt, egyháza jó hírnevét, valamint szolidaritást kell tanúsítania az elesettekkel szemben. Kerülnie kell továbbá, hogy magatartásával másokban megütközést keltsen, kerülnie kell a viszálykodást, és tartózkodnia kell minden olyan tevékenységtől, amely megoszthatja a református egyházat és annak híveit. Ilyen esetnek említi beadványában Vargha a gödi TOP-ház ügyét, ahol Balog minisztersége alatt méltatlan körülmények alakulhattak ki. (A visszaélések miatt több bíróság is elmarasztalta az intézményt, illetve a magyar államot is.)
A beadvány lényegi részében azonban az áll, hogy Balog Zoltán már püspökként – a nyilvánosság kizárásával, az egyházzal való egyeztetés nélkül – lobbizott a pedofil bűncselekmény elkövetésében segítő, akkor már börtönben ülő K. Endre kegyelméért Novák Katalin korábbi államfőnél, aki végül kegyelmet is adott a korábbi bicskei tanárnak. A panaszban ez áll:
„Balog Zoltán püspök közbenjárása nyomán született kegyelmi döntés az egyház közösségében és a társadalom széles rétegeiben értetlenséget és felháborodást okozott.
A püspöki közbenjárás ténye és megvalósításának formája, továbbá az ügy napvilágra kerülése óta okozott kár el nem ismerése és a felelősség fel nem vállalása miatt jelentősen csorbult az egyház hitelessége és társadalmi megítélése, továbbá megbotránkozást okozott egyházon belül és kívül egyaránt. Balog Zoltánnak a kegyelmi ügyben vállalt és máig nem tisztázott szerepe, a hivatkozott törvény mindhárom (…) pontját sérti,
így megalapozottan állítható, hogy tevékenységével és annak következménye tagadásával Balog Zoltán egyértelműen megsértette az MRE lelkészek jogállásáról szóló törvényt. Balog Zoltán viselkedése megosztotta és a mai napig megosztja egyháza közösségét és alkalmas arra, hogy akadályozza az egyházat és annak minden szolgálattevőjét küldetése betöltésében.”