Semmilyen arra utaló jelet nem tapasztaltam, hogy a Fidesz és az LMP között zajlott volna egyeztetés az indulásomról
– jelentette ki lapunk kérdésére Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője egy háttérbeszélgetésen.
Csárdi Antal országgyűlési képviselő nemrég azt nyilatkozta, hogy egy fotót látott, amely állítása szerint bizonyítja, hogy egyeztetés zajlott Ungár Péter, Rogán Antal és Vitézy között – ugyanakkor azt nem állítja, hogy az érintett személyek szerepelnének is a képen. A politikus emiatt kilépett az LMP-ből, és a párt frakcióját is otthagyja, amely távozása után megszűnik.
Vitézy szerint Csárdi Antal az új politikai otthonát keresi, és szerinte az sem véletlen, hogy az ellenzéki politikusok közül Szabó Tímea, Hadházy Ákos és Jámbor András reagált egyből a kijelentéseire. „Nekik politikai pártjuk gyakorlatilag nem maradt, mondom ezt élő tisztelettel az LMP felé” – tette hozzá Vitézy, aki szerint Lázár János kavarása is benne lehet az ügy kipattanásában.
A korábbi főpolgármester-jelölt elmondta azt is, hogy Csárdi politikai károkat nem okozott neki, mivel amit előadott, az „egy bohózat”. „Nem tudjuk, mi a vád. Semmilyen képet nem láttunk, és azt sem tudjuk, mi van rajta” – mondta Vitézy, hozzátéve, hogy az LMP-elnökét nem kereste Csárdi kitálalása óta.
Toroczkai László egy kiadós zsidózással kiegészítve elmondta, hogy 500 millió forintot kaptam a Fidesztől a kampányra, amiből egy szó sem igaz. Ennyi pénz nem volt az egész kampányra, ugyanis 300 millióból finanszíroztuk azt. Erről lesz egy elszámolásunk is. Két politikai közszereplő adott támogatást a kampányra: Ungár Péter és Vitézy Dávid
– mondta Vitézy, akinek már nincs meg Rogán Antal száma: elmondása szerint utoljára akkor voltak munkakapcsolatban, amikor ő BKK-vezér, Rogán pedig kerületi polgármester volt.
Vitézy kiemelte, hogy a kampány alatt egyszer sem hívták meg a közmédiába, a Metropol egyáltalán nem tudósított a programjáról, a TV2 egyszer nem kereste, Lapunknak arra felvetésére, hogy ezzel együtt olyan vehemens támadásokat sem kapott a kormányoldalról, amilyeneket a Fidesz politikai ellenfelei szoktak, Vitézy elmondta, hogy Lázártól és Tarlós Istvántól is érték kemény bírálatok. „Ez az ő politikai stratégiájuk volt, de a méréseink azt mutatták, hogy a Fidesz-szavazók egyharmada egy hármas versenyben is rám szavazott volna” – mondta Vitézy, hozzátéve, hogy miután megmérkőzött Karácsony Gergellyel a Partizán vitáján, a többi Fidesz-szavazó is őt kezdte valódi kihívónak tekinteni, miközben sok ellenzéki is átpártolt hozzá.
Nem zajlott egyeztetés a főpolgármester-helyettesről
A főpolgármester-helyettes személyére vonatkozóan nem lesz napirenden előterjesztés a közgyűlés október 30-ai ülésén, így már biztosan törvénytelenül fog működni a főváros. A főpolgármester helyettesét titkos szavazáson választja meg a közgyűlés. Karácsony Gergelynek több helyettese is lehetne (az előző ciklusban eleinte öt, majd négy volt), ám az önkormányzati törvény értelmében közülük legalább egynek közgyűlési tagnak kell lennie.
„Nem azért választottak meg minket a választók, hogy a főispánhoz kerüljenek ezek a jogok” – mondta Vitézy, utalva arra, hogy egy 6-8 hónapos jogi folyamat végén, a kormányhivatal nevezheti ki a helyettest, miután a főváros frakciók nem tudtak a kérdésben megegyezni. Vitézy nem tud róla, hogy az alakuló ülés óta zajlottak volna egyeztetések a helyettes személyéről, őt mindenesetre nem hívták meg. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója ugyanakkor egy múlt heti háttérbeszélgetésen ennek az ellenkezőjét állította.
Az szmsz-módosítás azonban napirendre kerül, ám Vitézy mérsékelten optimista azzal kapcsolatban, hogy elfogadják-e. Elismerte, hogy néhány ponton módosított a főpolgármester, de szerinte vannak benne olyan komikus elemek, mint a Budapest Infó, melyet akkor vezetne be ismét Karácsony, ha a Kormányinfóra minden magyar sajtóterméket beengednek. Szerinte komolytalan, hogy ilyen függőfeltétel kerül egy jogszabályba, a döntést politikai látványpékségnek tartja.
A Tisza és a Podmaniczky azt szerette volna, ha a fővárosi cégvezetők munkáltatói joga a főpolgármestertől a közgyűléshez kerül, valamint kifogásolták, hogy Karácsony két közgyűlési ülés között egy személyben is eljárhat, vagyis a képviselőket megkerülve is hozhat döntéseket. Vitézy elmondta, hogy ezekben kérdésben sincs előrelépés, és mivel Karácsony ragaszkodik hozzá, hogy csak az általa előterjesztett szmsz-ről szavazhassanak, a képviselők nem tudnak módosítókat küldeni hozzá.
Úgy látja, hogy az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok megválasztása is kérdéses. Novemberben lejár a BFVK, a BKV és a BKK igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak megbízatása. A társaságok törvényes működéséhez elengedhetetlen ezeknek a személyeknek az újraválasztása: erre tesz kísérletet Karácsony. Ha nem jár sikerrel, akkor a közgyűlésre szállnak át az igazgatósági jogok, ami a gyakorlatban plusz előterjesztéseket jelent majd a testületnek.
Vitézy a saját előterjesztéseiről is beszélt. Azt kívánja elérni, hogy a hétvégi estéken, péntek-szombat, illetve az ünnepnapokat megelőző éjszakákon éjfél után is járjanak a metrók, de szerinte a hétköznapra is kinyitható a kérdés. Elmondta, hogy Európában Bukarest mellett nálunk zár a legkorábban a metró, miközben számos európai nagyvárosban egész éjszakás üzemek vannak. Minimum az üzemidő két-három órás meghosszabbítást kívánja elérni.
Emellett Vitézy szeretné, ha
- a bérletesek külön jegy váltása nélkül is szállíthatnának biciklit és kutyát a BKK-járatain,
- megváltoztatná a közútkezelési rendeletet,
- 0-24-es palackvisszaváltási pontokat hozna létre a nagy közlekedési csomópontokon és palacktartókat helyezne a köztéri kukákra,
- elvi állásfoglalást fogadtatna el a HÉV-járatritkítások és a fővárosi múzeumok vidékre költöztetése ellen,
- valamint a Ferihegyi repülőtér kötöttpályás kapcsolatának megteremtése mellett.
A szakbizottságok valamennyi javaslatát támogatták, és szerinte jó esély van rá, hogy a szerdai közgyűlésen is átmennek.
Meg kell nézni, mit lehet kihozni az olimpiából
Vitézy megismételte, hogy támogatja a budapesti olimpiarendezésről szóló tájékozódó megbeszélés megkezdését. „A MOB egy korrekt levelet írt az összes frakcióvezetőnek, ahol azt kérték, hogy Fürjes Balázzsal hadd ismertessék a folyamatot, ám erre nem tudott sor kerülni a közgyűlés előtt” – mondta Vitézy.
Múlt héten a főpolgármestert a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) arra kérte fel, hogy a Fővárosi Önkormányzattal közösen vegyenek részt abban a tájékozódási folyamatban, amelyből kiderülhet, milyen feltételek mellett lehet olimpiát rendezni a magyar fővárosban. Karácsony ezután ígéretet tett arra, hogy a közgyűlés elé viszi az ügyet.
Vitézy hangsúlyozta, hogy az olimpia-ügyében a folyamat legelején vagyunk. Most csak a tájékozódási folyamat indult el, amelynek a végén születhet egy részletes megvalósíthatósági tanulmány. Ebbe belekerül, hogy mire van szüksége Budapestnek az olimpiához, és a NOB is értékeli, hogy alkalmas-e a város a rendezésre. Ez Vitézy elmondása szerint egy két éves folyamat, amely ha sikeres, a közgyűlés vélhetően 2027-2029 környékén dönthet arról, hogy belemegy-e egy célzott tárgyalásra. Csak ezt követően jelölhetik ki a várost olimpiarendezésre.
Vitézy frakciója támogatja a tájékozódó beszélgetések megkezdését, mivel szerinte ki kell törni abból a spirálból, hogy a kormány és a főváros szemben áll egymással. Elmondta, hogy várhatóan 2036-40 lesz következő európai olimpia, és ha az erről szóló párbeszédet elszalasztjuk, a kérdés a 60-as években jöhet szóba újra.
Budapest mai állapotában nem alkalmas megrendezni egy olimpiát
– mondta Vitézy, aki szerint ennek ellenére oda kell ülni a tárgyalóasztalhoz, és meg kell nézni, hogy mit lehet kihozni ebből. Hozzátette, hogy az olimpiarendezéshez komoly kormányzati kötelezettség-vállalásra van szükség.
Lapunk kérdésére elmondta, hogy a részletek ismeretében Vitézy támogatná, hogy a budapestiek népszavazással döntsenek a kérdésről, ám ennek szerinte nem most van itt az ideje.
