A kommunista ideológia nyugati-imperialista összeesküvés-elméleteit megszégyenítő kitalációkkal, tárgyi tévedésekkel és súlyos csúsztatásokkal terhelt a Szuverenitásvédelmi Hivatal honlapján október 14-én közzétett jelentés, amely azután készült, hogy a hivatal idén június 18-án »egyedi – átfogó jellegű – vizsgálatot« indított a Transparency International (TI) Magyarország ellen
– olvasható a TI keddi közleményében.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal a jelentésében egyebek mellett azt állította, hogy a Transparency International Magyarország Alapítvány egy több mint harminc éve működő „globális lobbihálózat részeként, a hálózat mögött meghúzódó nagyhatalmi érdekek mentén fejti ki politikai nyomásgyakorló tevékenységét. A szervezetet működtető nemzetközi hálózat fő finanszírozói a Világbank legnagyobb szavazati erővel rendelkező államai, valamint az Európai Bizottság, de ott van a jelentős támogatók között a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítvány is. A TIM mögött meghúzódó nemzetközi hálózat által tematizált »átláthatóság«, »korrupcióellenesség« fogalmai nem a közélet tisztaságát, a piaci résztvevők közötti kiegyenlített versenyt szolgálják, hanem az amerikai gazdasági és politikai érdekek érvényesítésének fegyverei. A TIM ezen témák kisajátításával fejti ki Magyarországra káros, Magyarországot és a magyar állami intézményeket stigmatizáló, dezinformáción alapuló befolyásoló tevékenységét”.
Erre reagálva a TI a keddi közleményében azt írja: „az év elején felállított, évi hatmilliárd forintból gazdálkodó állami szerv úgy tette közzé a TI Magyarországról szóló vádiratát, hogy még a saját működését megalapozó törvény előírásait sem tartja tiszteletben. A jelentéstervezetet ugyanis annak véglegesítése előtt meg kellett volna kapnunk, és az észrevételeinkre, már ha tettünk volna ilyeneket, a hivatal köteles lett volna válaszolni. Minderre azonban nem került sor”.
A TI szerint a szervezet céljai ma is ugyanazok, mint a megalakulásakor voltak, hiszen egy olyan, pártoktól független civil szervezetről van szó, amely a korrupció feltárásáért és Magyarország fejlődéséért tevékenykedik. „A jelen helyzetben – az Európai Parlament 2022-es állásfoglalását idézve – a hibrid választási autokrácia viszonyai között mindez a rendszerszintű visszaélések, a korrupcióra alapuló hatalomgyakorlás és a jogállamiság felszámolása ellen irányuló elszánt harcot jelenti. Valójában ez fáj a jelenlegi államhatalomnak, és nem valódi módszertani kritikák húzódnak meg a Korrupció Érzékelési Index elleni kormányzati támadások mögött.”
A Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentésében „alaptalan az a kijelentés, miszerint a TI Magyarország működése nem átlátható, mivel szervezetünk minden törvényi előírásnak eleget téve, és még azon is túl, önként vállalt könyvvizsgálói jelentéssel kibővítve, teszi közzé évente a közhasznúsági beszámolóját. A Szuverenitásvédelmi Hivatal anyagában a TI Magyarország gazdálkodására vonatkozó számos adat a honlapunkról és az éves jelentéseinkből származik — ezek szerint tehát mégsem vagyunk annyira átláthatatlanok” – írják.
A közlemény emlékeztet, hogy a TI alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, mivel mind a hivatal létét, mind az azt megalapozó törvényt alkotmányellenesnek tartja.
A TI Magyarország emellett vizsgálja annak a lehetőségét, hogy további jogi lépéseket tegyen a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentésében található téves és alaptalan megállapításokkal szemben
– olvasható a közleményben, amely emlékeztet rá, hogy az Európai Bizottság az idén februárban, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megalakulásának másnapján kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, miután a testület szerint a vonatkozó törvény mások mellett sérti az uniós demokratikus értékeket, a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát, az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jogot, a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi követelményeket, valamint számos, a belső piacra alkalmazandó szabályt. A bizottság az eljárást idén október 3-án léptette a következő szakaszba, miután elégedetlen volt a magyar kormány által adott hivatalos válaszokkal, és — gyorsított eljárást kérve — az Európai Bíróság elé utalta az ügyet.
„Az Európai Bíróság ítélete még így is csak 12–18 hónap múlva várható. Félő, hogy a magyar kormány addig az ellenünk indított eljáráshoz hasonló procedúrákkal fogja vegzálni a civil szervezeteket, újságírókat, de akár cégeket vagy magánszemélyeket is” – zárul a közlemény.
