Bár Balog Zoltán szerint a református egyházban lezárt történet a kegyelmi ügy, Zalatnay István református teológus, filozófus a Szemléleknek azt mondta, a valóság nem ezt mutatja:
Van ennek egy egészen egyértelmű jele, ami egyben megválaszolja azt a fél éve vitatott kérdést, hogy az egyházon belül megjelent, a botrány miatt elkeseredett, felháborodott és szomorú hangok csak néhány kicsit túlbuzgó értelmiségi, meg egy-két elégedetlen lelkész hangját jelentik, vagy az egyház tagjainak sokkal szélesebb körét is mélyen érintette ez az ügy
– fogalmaz Zalatnay, aki kiemeli, 2024-ben közel 20 ezer emberrel kevesebben rendelkeztek a személyi jövedelemadó 1 százalékáról a református egyház javára, mint tavaly.
„Ez önmagában, nominálisan is nagymértékű csökkenés, de még inkább az, ha figyelembe vesszük, hogy a történelmi egyházak esetében folyamatosan, körülbelül 5 százalékkal nőtt évente azoknak a száma, akik ilyen rendelkezést tettek„ – mondja, hozzátéve:
Ezt is figyelembe véve, és azt is tudva, hogy a nem keresztény egyházaknál nem történt semmilyen csökkenés, azt mondhatjuk, hogy körülbelül 40 ezerrel kevesebben rendelkeztek a református egyház, és körülbelül 60 ezerrel kevesebben a katolikus egyház javára, mint egy évvel korábban. Az evangélikusoknál és majdnem minden kisebb keresztény egyháznál is azt látjuk, hogy a felajánlások száma lényegében stagnált.
Kiemelte azt is, hogy ha valaki egyszer rendelkezett az egyházi 1 százalékról, akkor az a rendelkezése a következő évekre is mindaddig érvényes, ameddig azt vissza nem vonja. „Az esetek többségében ez azt jelenti, hogy olyan emberek, akik a korábbiakban az egyház javára rendelkeztek, most hoztak egy döntést, vették a fáradságot, és visszavonták a rendelkezésüket. Erre semmilyen más magyarázat nincs azon kívül, hogy volt ez a botrány.”
Zalatnay István szerint érzékelhető, hogy az aktívabb, erősebb városi gyülekezetekben, ahol nagyobb arányban vannak fiatalok és értelmiségiek, ott okozott és okoz továbbra is nagyon komoly lelki problémákat a Balog-ügy és a kezelése.
Itt nem pusztán szervezeti, meg anyagi dolgokról van szó. Az is igaz, hogy a rendelkezések visszavonása, illetve elmaradása miatt sok száz millió forinttól esnek el az egyházak, de ennél sokkal súlyosabb az a lelki kár, amit ez a botrány okoz.
Hangsúlyozta,
Ez nem úgy működik, hogy bejelentjük, hogy az ügyet lezártuk, és többet nem foglalkozunk vele.
A református teológus azt mondja, vannak, akik még homokba dugják a fejüket, várják, hogy majd csak elmúlik a vihar, lejár Balog Zoltán mandátuma, és azt hiszik, majd utána rendeződnek a dolgok. De szerinte ez illúzió:
Sokan mondják, lelkészek és világiak is, hogy amikor kitört a botrány, úgy gondolták, hogy ki kell tartaniuk a püspök mellett, csak túl kell élni egy rövid ideig tartó botrány napjait; de azóta rádöbbentek, hogy ez az ügy továbbra is, folyamatosan rombolja az egyházat belülről is. Nem tudják azonban, hogy mit tegyenek, mi lehet a megoldás.
