Tapasztalt tüntetőként, „a nemzeti együttbűnözés rendszerének” legnagyobb élharcosaként konferálta fel Magyar Hadházyt, aki megköszönte a demonstrálóknak, hogy eljöttek ide az isten háta mögé.
Azt mondják, hogy nem vagyok túl jó szónok, de van rá mentségem: én csak egy vidéki állatorvos vagyok
– mentegetőzött előre Hadházy, aki elsőként a kegyelmi botrányt kirobbantó ügyvédet, a Vidéki prókátort köszöntötte, akinek egy tapsot kért, és kapott a közönségtől.
Hadházy szerint a köztévé épülete az egyik legfontosabb bástyája a hatalomnak, majd kitért arra, hogyan kellene megszüntetni a propagandagyárat.
A siker feltételei és a teendők Hadházy szerint egyszerűek. Az első feltétel, hogy elegen legyünk. A második, hogy úgy kell beszélni és cselekedni, hogy a hatalom elhiggye: nem nyugszanak addig, amíg a hírhamisító vezérigazgató le nem mond, és a propagandát nem tiltják törvényileg. Erre a tömeg azt kezdte skandálni: „mondjon le.”
Tudjuk, hogy ezek a követelések nem biztos, hogy ma teljesülnek. De ha a mai figyelmeztetés nem elegendő, akkor teszünk újabbat
– mondta Hadházy, aki a folytatásra tett ígéretet.
