Az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága elutasította az akkumulátorgyárak lakosságot, környezetet veszélyeztető magatartásának szankcionálásáról szóló LMP-javaslat tárgysorozatba vételét. A döntést a testület elnöke, Keresztes László Lóránt jegyzi, aki maga is aláírta az önálló indítványt. Annak benyújtása óta ő ugyan kilépett a pártból, de a frakció tagja maradt.
A Keresztes László Lóránt által vezetett szakbizottságban kétharmados többségük van a kormánypártoknak, így esély sem volt arra, hogy a plenáris ülés elé kerüljön a javaslat, amely olyan törvénymódosítást sürgetett, amely a veszélyes üzemeket jogszabálysértő magatartásukért a jelenleginél jóval szigorúbban büntetné:
- a bírságok összegét a bevétel jelentékeny hányadában határozná meg,
- a veszélyes üzemek kialakítására, fenntartására adott, esetleges állami támogatások részleges vagy teljes visszafizetésének kötelezettségét írná elő,
- ismételt vagy súlyos jogsértésnél eltiltanák a céget tevékenységétől,
- vezetői, tulajdonosai más vállalat neve sem végezhetnének ilyen tevékenységet.
Az LMP szerint Magyarországon egyre több akkumulátorgyár, akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó veszélyes üzem épül, ezért itt lenne az ideje, hogy a kormány megvédje az embereket, a természetet és a jövő generációit az iparosítás, a káros kibocsátás okozta veszélyektől, felülvizsgálja a jelenlegi szabályozást, amelynek nincs visszatartó ereje. Olyan szabályozás kell, amely értelmében a vállalatok, a vezetők és a tulajdonosok felelőssége nem elméleti, hanem valódi, a felelősségre vonhatóságuk, elszámoltathatóságuk biztosítja a jogkövető magatartást.
Az akkumulátorok gyártása, bontása, újrahasznosítása veszélyes (tűz- és robbanásveszélyes, egészségkárosító anyagokkal dolgoznak), a kockázati és környezeti hatásvizsgálatokról mégsem lehet biztosat tudni, miután az üzemek telepítését a kormány rendre „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá” minősíti.
Az LMP szerint az Orbán-kormány mára elérte, hogy környezeti és egészségvédelmi szempontok véletlenül se jelentsenek akadályt a multinacionális cégek beruházásai számára, miközben a média sorra számol be az emberek sérülését, mérgezését is okozó üzemi balesetekről, veszélyes anyagok szivárgásáról.
Ha már a kormány tervezetlenül, megfelelő kockázati vizsgálatok nélkül Magyarországra csábította ezt a veszélyes iparágat, a minimális elvárás, hogy a már itt működő vállalatok a legszigorúbb környezetvédelmi és egészségvédelmi elvárásoknak feleljenek meg.
A hatóságok jelenleg eszköztelenek. A cégek bevételeikhez képest jelentéktelen, általában 3–4 millió forintos büntetésekkel megússzák, aminek így nincs visszatartó ereje, a kormány pedig a környezeti, egészségügyi kockázatok dacára továbbra is együttműködik ezekkel a nagyvállalatokkal, sőt további állami támogatásokat is ad azoknak.
