Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert arról kérdezte a szocialista Tóth Bertalan, mikor térül meg a Vodafone-részvények megvásárlása. Az ellenzéki képviselő felidézte, hogy a magyar állam képviseletében a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a 4iG Nyrt. leányvállalataként működő Antenna Hungária Zrt. tavaly januárban vette meg a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. részvényeit, amelyek értékét 660 milliárd forintban állapították meg.
Az Antenna Hungária Zrt. a rá jutó vételárat az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. hiteléből fedezi, amely 80 százalékára az állam kezességet vállal. Tavaly márciusban a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. megvált a Vodafone-részvények jelentős részétől, de egy csaknem 30 százalékos részesedés továbbra is a magyar állam érdekeltségébe tartozik.
Tóth Bertalan szerint már a vételi szándék 2022 augusztusi bejelentése után sok kritika érte az ügyletet a vételár, a Vodafone veszteséges működés és a tranzakció megtérülése miatt. Akkor Gulyás Gergely miniszter egy Kormányinfón a nemzetstratégiai célok kiemelése mellett arról beszélt, hogy a bevételek fedezik majd a kiadásokat, így az ügylet az államot gazdagítja,
A könyvvizsgálói jelentések szerint ugyanakkor a Vodafone három egymást követő üzleti évben is (2020-21. évben 1,36 milliárdos, a 2021-22. évben 7,37 milliárdos, a 2022-23. évben már 50,96 milliárd forintos) veszteséget termelt, csak 2023. április 1. és december 31. közötti tudott szerény 1,384 milliárdos nyereséget felmutatni.
A szocialista képviselő egy korábbi kérdésére azt a választ kapta, hogy
az új tulajdonosokat nem terheli felelősség a 2023. januárja előtti eredményekért,
ám számára úgy tűnik, a tranzakciót követő legfrissebb adatok sem támasztják alá a hivatalos kormányzati álláspontot, amivel az adásvételt magyarázták. Nagy Mártont arról kérdezte:
- Mi okozta, hogy csak 0,57%-os árbevétel arányos eredményt ért el a társaság?
- Mit javasolt az állami tulajdonos képviselője a hatékonyság növelése érdekében?
- Mikor térül meg a Vodafone-részvények megvásárlása?
- Miért támogatnak ilyen jelentős állami eszközökkel egy versenypiaci szereplőt egy olyan
ügyletben, amiben a magyar államnak csak kisebbségi tulajdona van?
A nemzetgazdasági miniszter helyett ezúttal is Fónagy János válaszolt. Az államtitkár először a baloldali kormányokat bírálta, amiért 2010 előtt az állami vagyon nagy részét elherdálták. Szerinte a „rablóprivatizációnak” stratégiai jelentőségű ágazatok estek áldozatul, a befolyt milliárdok dacára mégis majdnem csődbe juttatták a magyar gazdaságot.
Az Orbán-kormány ezzel szemben az elmúlt 12 évben
- visszavásárolta az E.ON Csoport magyarországi földgázipari érdekeltségeit,
- hazaküldte az IMF-t az országból,
- megteremtette a nemzeti alapú bankrendszert.
A Vodafone-üzlet erősíti hazánk szuverenitását, és egy olyan magyar tulajdonban lévő piacvezető vállalatcsoport jön létre a távközlési szektorban, amely megfelel a 21. századi digitális kihívásoknak, növeli az ország versenyképességét és kimagasló minöségű szolgáltatást nyújthat a lakossági és vállalati ügyfelek számára.
Fónagy János szerint a cégcsoport jelentős átalakuláson megy keresztül stratégiai, strukturális téren, ez kell ahhoz, hogy a jövőben erős magyarországi és régiós piaci szerepet tudjon betölteni, amihez hosszú távú stratégiára, technológiai és üzleti befektetésre van szükség,
melynek hozamát is kizárólag hosszú távon érdemes mérni. Ebből adódóan egy évvel a vétel után értelmetlen és félrevezető megtérülési számokat keresni.
Egy könyvvizsgálónak nem feladata befektetések megtérülését vizsgálnia; ezt többek között a számviteli, illetve a könyvvizsgálói kamaráról szóló törvény is kimondja, tette hozzá. Fónagy János mindenesetre jelezte: kisebbségi részvényesként támogatják a Vodafone-t modernizációs törekvéseit azért, hogy
a vásárlás hosszú távon is értékteremtő legyen a magyar nemzetgazdaság számára.
