Nyolc kastély megpályáztatásával kezdődik meg jövő héten az állami tulajdonú kastélyok, kúriák, udvarházak, parkok és kertek, valamint a hozzájuk tartozó ingóságok tulajdonjogának ingyenes átruházását lehetővé tevő, úgynevezett kastélytörvény végrehajtása.
Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára az MTI-nek pénteken elmondta: a jogszabály végrehajtását „próbaévvel” kezdik, ennek során nyolc ingatlanra írnak ki pályázatot:
- a bajnai Sándor-Metternich-kastélyra,
- a füzérradványi Károlyi-kastélyra,
- a nádasdladányi Nádasdy-kastélyra,
- a sümegi püspöki palotára,
- a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyra,
- a tatai Esterházy-kastélyra,
- a dégi Festetics-kastélyra,
- valamint a majki kamalduli remeteségre és a hozzá kapcsolódó Esterházy-kastélyra.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a 20. század közepén a magyar kastélyokat államosították, elvették eredeti tulajdonosaiktól, azzal az ígérettel, hogy azok mindenkié lesznek. Ezzel szemben inkább „senkié lettek”, a legszebb kastélyokban is traktorgarázsokat, gabonatárolókat helyeztek el, és hagyták azokat lepusztulni – mondta.
Hozzátette, ezen időszak alatt a magyarországi kastélyállomány több mint egyharmada jóvátehetetlenül elpusztult, de a maradék is nagyon komoly állagromlást szenvedett el. Az 1990-es évektől aztán több környékbeli országban megtörtént a kastélyok restitúciója, Magyarországon azonban úgy döntött az állam, hogy ezeket nem adja vissza a korábbi tulajdonosoknak – jegyezte meg.
Elmondása szerint a több mint száz állami tulajdonú kastélyból 13-14 ingatlanban folytak – elsősorban uniós pénzek lehívásával – felújítások, de teljes körű rekonstrukció sehol nem történt. Ráadásul még a felújított kastélyoknál is azt lehetett látni, hogy a fenntartásra, az üzemeltetésre nem sikerült működőképes modellt kialakítani.
Erre jött az a gondolat, amely a világban már nagyon sok országban felmerült: vonják be a magántőkét, hogy újítsa fel és hosszú távon rendezze bizonyos kastélyok sorsát, de mindezt úgy – és ez a legfontosabb –, hogy a köz számára teljes mértékben hagyja ezeket látogathatónak – közölte.
A kastélytörvény egyébként változott, ugyanis az Alkotmánybíróság (Ab) januárban kimondta, jórészt egyetértve a törvényt visszaküldő Novák Katalin akkori köztársasági elnökkel, hogy Alaptörvénybe ütközik a kastélyok miniszteri döntéssel történő magántulajdonba adását lehetővé tevő jogszabály, nincs megjelölt közcél, amely ezt szükségessé teszi. Lázár János miniszter a döntés mögött gyávaságot, régi kommunista reflexet látott, de a törvényen változtatni kellett egy 26 pontból álló módosító javaslattal. Lett közcél: olyan épületek privatizálása, amelyek hasznosítása állami intézményekkel nem biztosítható.
Lánszki Regő ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a törvényben nagyon szigorú kikötéseket határoztak meg: a kastélyparkokat például az év 300 napján ingyenesen látogathatóvá kell tenni, a kastélyokban őrzött közgyűjteményeket – „értelmezhető” jegyár mellett – be kell mutatni, mindemellett természetesen fenn kell tartani az épületet – sorolta.
A törvény szerint az új tulajdonos tíz éven belül köteles teljes körű felújítási tervet elfogadtatni és megvalósítani, harmincéves fenntartási és üzemeltetési terv mellett – közölte, hozzátéve: mindezek nagyobb anyagi terhet jelentenek, mint amilyen értékük az épületeknek van.
Ezeket a kastélyokat tehát nem „ingyen osztogatja” az állam, hanem komoly teherrel és kötelezettségekkel együtt – emelte ki. Tájékoztatása szerint a minisztérium azt vállalta, hogy augusztus 31-ig elkészül a kastélyok elsőkörös átvizsgálásával, felmérve melyek azok a kastélyok, amelyek nincsenek megfelelő állapotban vagy megfelelően működtetve.
A törvény melléklete 48 kastélyt sorol fel, ezekből első körben nyolcnak a teljes körű – műszaki, működésbeli, művészettörténeti és stratégiai – dokumentációját készítették el, ezekkel az ingatlanokkal indul a próbaév.
Jövő héttől mind a kormány, mind a minisztérium honlapján megjelenik a pályázati felhívás. A pályázó lehet természetes és – átláthatóan működő – jogi személy is, aki befizeti a kérelem díját. Ez, mivel komoly dokumentációt tartalmaz, 10 millió forint lesz – közölte.
