Az Európai Bizottság (EB) nem zárja ki, hogy a szuverenitásvédelmi törvénnyel kapcsolatban is alkalmazni fogja a felzárkóztatási (kohéziós) támogatások odaítéléséhez kötött feltételrendszert – mondta a Népszava kérdésére Didier Reynders, az EB igazságügyi biztosa az idei jogállamisági jelentésről szóló háttérbeszélgetésen.
Az igazságügyi biztos kitért rá, hogy korábban hasonló döntést hoztak az úgynevezett gyermekvédelmi törvény és több más, az EU alapértékeit sértő magyarországi jogszabály miatt. Az EB jelenleg is nagyjából 2,4 milliárd eurót blokkol a Magyarországnak járó kohéziós forrásokból.
A jelenlegi költségvetési ciklusban bevezetett feltételrendszer lényege – írta a lap – hogy a tagállamok csak akkor részesülhetnek az EU fejlesztési támogatásaiból, ha felhasználásuk során tiszteletben tartják a közösen elfogadott szabályokat és a közösség Alapjogi Chartájának az előírásait. A szuverenitásvédelmi törvénnyel szemben idén februárban elindított kötelezettségszegési eljárásban az EB azonban éppen azt állapította meg, hogy sérti az EU demokratikus értékeit. A törvény szembemegy az EU Alapjogi Chartájában foglalt több alapvető joggal, közöttük
- a magán- és családi élet tiszteletben tartásához,
- illetve a személyes adatok védelméhez való joggal,
- a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságával,
- az egyesülési szabadsággal,
- az uniós polgárok választójogával,
- a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való joggal.
Az EB igazságügyi biztosa ennek fényében utalt rá, hogy a kötelezettségszegési eljárással párhuzamosan felfüggeszthetik a felzárkóztatási pénzek egy részét a jogszabály miatt.
