Sikerült felpaprikázni a hangulatot
– mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, aki a máris sok vihart kavart magyar EU-elnökség céljairól értekezett egy panelbeszélgetésen a 33. Tusványoson.
Bóka az elnökség politikai dimenzióról elmondta, hogy egy intézményi ciklus lezárására, és egy új megnyitására esett a magyar soros elnökség, ezért sajátos a helyzetük. A magyar elnökség politikai felelőssége a miniszter szerint az, hogy a változást, amelyről az EP-választáson az európai polgárok döntöttek, megjelenítse a működése során, és az őszinte közvetítő szerep mellett felvállalja a konfliktusokat.
Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője arról beszélt, hogy a mostani a ciklus eleji intézményi elhelyezkedés időszaka, amely az év végéig eltart, és kevésbé a tartalmi politizálásról fog szólni. Azonban a választók szerinte egyértelmű jelzést küldtek a júniusi választáson arról, hogy változást akarnak. A romániai magyarság csak az EP-ben van jelen, így az RMDSZ számára kulcskérdés, hogy ez a testület minél erősebb legyen. Ugyanakkor Vincze kritizálta, hogy a szélsőjobboldali EP-frakciókat, köztük az Orbán Viktor nevével fémjelzett Patrióták Európáért képviselőcsoportot kizárták a pozíciószerzésből. Ennek az okát abban látja, hogy az unióban elfojtják a kritikus hangokat – a béke, mint mondta, szitokszó lett Brüsszelben.
Keresztes László Lóránt, az LMP országgyűlési képviselője elmondta, hogy nem pártpolitikai sapkában szeretne a beszélgetésben részt venni, hanem a szakmai, konstruktív diskurzusra számít. Leszögezte, hogy az unió működésével alapvető demokratikus problémák vannak, mivel szerinte „multinacionális cégek lobbistái fészkelték be magukat” az intézmények közelébe. Ezekkel a cégekkel Keresztes szerint szívesen működik együtt a magyar kormány. „Nem mélyebb unióra, nem mélyebb integrációra van szükség, hanem hatékonyabb, jobb unióra” – mondta az LMP politikusa, aki kritizálta az agyelszívást a kelet-európai tagállamokból, az unió migrációs politikáját pedig álságosnak nevezte.
Bóka Jánoshoz ezután az európai integrációról értekezett, amiben alapvetően egyetértett az LMP-s politikussal. Bóka szerint az integráció terén jelenleg két iskola van. Az egyik iskola szerint együtt, a közös intézményrendszerben is megmaradhatnak a tagállamok annak akik, és bizony területeken, mint a gazdasági együttműködés vagy a klímavédelem, közösen léphetnek fel. A másik iskola szerint az integráció önmagában érték, így annak sikerességét is más mércével méri: nem annak hatékonysága, hanem annak mértéke a fontos. „Ebből a szempontból érdemes nézni az európai integráció történetét” – magyarázta Bóka, aki magát az első iskola tagjának vallja, ezért „alapvető szemléletváltást” sürget: meg kell mondani, hogy a közös fellépés milyen hozzáadott értéket hordoz, és utána bizonyítani kell, hogy ez a hozzáadott érték tényleg megvalósult-e.
Ez alapján kell az Európai Unió sikerességét megítélni, és ez alapján mondom, hogy a kulcskérdésekben az unió az elmúlt öt évben kudarcot vallott
– mondta Bóka, hozzátéve, hogy magyar elnökség a maga eszközeivel, az Európai Tanácsának az elnökeként olyan javaslatokat kíván tenni, ahol a közös fellépés valóban többletet hordoz ahhoz képest, mintha a tagállamok külön-külön járnának el. Bóka elmondta azt is, hogy a magyar soros elnökség mindent igyekszik megtenni annak érdekében, hogy Bulgária és Románia teljes schengeni csatlakozása mihamarabb megvalósuljon.
Vincze egyetértett azzal, hogy vannak olyan ügyek, melyeket európai keretben jobb megoldani. Szerinte ilyen lenne a nemzetiségek ügye, ám ezt képtelen az EU hatékonyan kezelni. Az Európai Bizottság szerinte centralizálni próbál, amivel a perifériáról nem tudnak egyetérteni, hiszen így kimaradnak a döntéshozatalból. Az RMDSZ képviselője sok sikert kívánt a magyar soros elnökségnek a következő félévhez, ami szerinte brüsszeli nézőpontból provokatív kijelentésnek számít, mivel sokan ellene drukkolnak.
Nagyon egyetértek azzal, amit a miniszter úr elmondott az európai integráció történetéről
– mondta Keresztes, aki úgy látja, hogy valóban vannak jó konfliktusok, amelyeket a magyar kormány felvállalt az unióval, de arról, hogy a multinacionális cégek milyen erővel tudnak befolyásolni uniós döntéseket, nem beszél, hanem az együttműködést keresi a nagyvállalatokkal. „A magyar kormány kevésbé azt a patrióta gazdaságpolitikát képviseli, amire szerintünk szükség lenne” – mondta az LMP képviselője, aki egy kérést is megfogalmazott Bóka felé: a magyar természeti kincsek védelmében sürgetett cselekvést és együttműködést.
A magyar uniós elnökség július 1-jén repülőrajtot vett, ugyanezzel a lelkesedéssel fogunk a továbbiakban is dolgozni
– zárta gondolatait, és egyben az éles vitákat nélkülöző panelbeszélgetést Bóka János.