Belföld

Egyre több állami pénzt kap a Szuverenitásvédelmi Hivatal, már az Alkotmánybíróságot is lekörözte

Balogh Zoltán / MTI
Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke
Balogh Zoltán / MTI
Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke

Gyors ütemben növekszik a tavaly decemberben életre hívott és az idén februárban megalakult Szuverenitásvédelmi Hivatal költségvetése, melyet a „külföldi befolyásszerzési kísérletek” megakadályozására hoztak létre a kormánypártok. A Magyar Államkincstár adatai szerint februárban még csak 428,3 millió forintot irányoztak elő a hivatal költségvetésére, egy hónappal később már 528,3 milliót, áprilisban pedig ez az összeg felugrott 2 milliárd 455,2 millió forintra, a legfrissebb, májusi adatok szerint pedig már

több mint 4,1 milliárd forint

a hivatal éves büdzséje.

Ez azt jelenti, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal az idén több pénzből gazdálkodhat, mint a 130 munkatársat foglalkoztató Alkotmánybíróság (3,4 milliárd forint) és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (3,3 milliárd).

Funkcióját tekintve talán a Gazdasági Versenyhivatallal (GVH) vethető össze legjobban a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, azzal a különbséggel, hogy a versenyhivatal kulcsszerepet tölt be egy jól működő piacgazdaságban. Ennek ellenére a GVH alig kap több költségvetési támogatást (4,7 milliárd forintot), mint a Szuverenitásvédelmi Hivatal.

Megkerestük Lánczi Tamást, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökét, hogy milyen indokkal növelték a szervezet büdzséjét, a hivatal által küldött válaszból pedig az derül ki, hogy ez még korántsem a végső állapot, és további forrásokra számíthatnak.

Tekintve, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal költségvetési év közben jött létre, így a Magyar Államkincstár rendszeres időközönként bocsájtja rendelkezésre a szervezet számára biztosított forrásokat. A hivatal állományának feltöltése folyamatos, a szervezet működési struktúrája pedig nyilvános

– tájékoztatták a 24.hu-t. A nyilvános kormányhatározatokból annyit lehet kihámozni, hogy az eddigi plusz pénzek túlnyomó részét dologi kiadásokra kapták, de hogy ez pontosan mit takar, azt nem tudni.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal négy hónap késéssel elkészült honlapján szereplő adatok alapján a március 31-ei állapot szerint 26 foglalkoztatottjuk volt, ez a szám azóta vélhetően emelkedhetett. Összehasonlításképpen:

  • az Alkotmánybíróságon 131 fő volt az átlagos létszám az idei év első negyedévében,
  • a GVH-nál 132,
  • az ombudsmani hivatalban pedig 135-en dolgoztak ebben az időszakban.
Kapcsolódó
Eljárást indított a NAIH a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen, mert nem átláthatók a szerződései
Az átláthatatlan működés miatt már lapunk is az adatvédelmi hatósághoz fordult, utána picit javult a helyzet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik