Érdemi vizsgálat nélkül elutasította az Alkotmánybíróság Kásler Miklós korábbi emberi erőforrás miniszter panaszát, amelyben azt kifogásolta, hogy egy szakértő megsértette az emberi méltóságát, amikor a nyilvánosság előtt hazugnak nevezte őt – írja cikkében a hvg.hu.
Az eset 2022 elején történt, és ahhoz kapcsolódik, hogy humánminiszter egy tévéműsorban úgy nyilatkozott: „Az egyik utolsó hír az volt, hogy Németországban a daganatos betegek diagnosztikai és terápiás ellátását felfüggesztették. Ilyen Magyarországon egyetlen pillanatig sem fordult elő.”
Erre a kijelenésre reagálva Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő a Facebook-oldalán azt írta: „Az Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának az elnöke is utánajárt ennek az állításnak, és egyenesen megkérdezte a németországi onkológiai társaságot arról, hogy valóban felfüggesztették-e a daganatos betegek diagnosztikai és terápiás ellátását? Nos, a válasz önmagáért beszél: »nem tudjuk megerősíteni azt az állítást, hogy Németországban felfüggeszették a rákbetegek diagnosztikai és terápiás eljárását.«
Kásler Miklós hazudott, nem szavahihető, így minden eddigi állítása is megkérdőjelezhető, méltatlan közéleti funkció betöltésére és szerintem az orvosi hivatás művelésére is
– vonta le a következtetést Kunetz Zsombor a miniszterről, amiről lapunk beszámolt.
Erre reagálva Kásler pert indított, a többi között arra hivatkozva, hogy ő a híradások alapján mondta, amit mondott, és nem állította, hogy az egész Németországra vonatkozik. Ezen túl öncélú sértegetésnek, becsmérlő kijelentésnek tartja Kunetz bejegyzését, ami sérti az emberi méltóságát.
A bíróságok az eljárás során Kunetz közlését olyan véleményként értékelték, melynek volt ténybeli alapja, így azt a volt miniszternek közszereplőként a kifejezések sértő volta ellenére tűrnie kell – írja a hvg.hu.
Kásler Miklós a Kúria ítélete miatt nyújtott be alkotmányjogi panaszt, kérve az ítélet megsemmisítését, de az alkotmánybírók szerint a Kúria helyesen értékelte az ő közszereplői minőségét, és azt, hogy „az állami vezető közszereplő szavahihetőségének a megkérdőjelezése nem jelenti az emberi méltóság érinthetetlen magjának a megsértését” – ezért a beadványt érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.
