Ha a politikával foglalkoznék, ott ülnék a Szinva alatt, és rettegnék a háborútól

– mondja a híd korlátjának támaszkodva egy késő ötvenes férfi, közben a fejével az alattunk siető patakra biccent. Autószerelő, de a „békésebb fajtából”. Választani azért elmegy, már ha időben hazaér a Balatonról Bulgárföldre.

A barátnőjére váró, KFC-s pólós fiatal az avasi panelsorok tövében elmondja, neki a demokrácia helyett a melóról szól a vasárnap. Reggel hattól este hatig tart majd a robot, így, ha akarna sem tudna szavazni. De nem is akar.

Pedig a szavazatára heten pályáznak.

• Függetlenként indul Dohány András vállalkozó és Fintor Zsolt duguláselhárító szakember. Utóbbi azt mondja, Miskolcon már „több tízezer embert húzott ki a szarból.”
• A Jakab Péter-féle Nép Pártján itt indítja legkomolyabb jelöltjét, a miskolci Spider Mentőcsoport vezetőjét, a néhai Mancs mentőkutya gazdáját, Lehoczki-Spider Lászlót.
• A Mi Hazánk színeiben Pakusza Zoltán indul, aki 2022-ben csak a levélszavazatok miatt nem lett listás országgyűlési képviselő. Lényegében ő az egyetlen pártos jelölt, mindenki más civilnek mondja magát.
• Beleértve a fideszes Tóth-Szántai Józsefet is, aki a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó helyi rádiónál vezetett reggeli műsort. Eredetileg függetlenként szállt be a versenybe, de kisvártatva „elfogadta” a kormánypárti támogatást.
• Az ellenzéki oldalon mindkét tömb pártfüggetlen jelöltet támogat, akik nagyon másképp emlékeznek arra, miért bomlott meg a 2019-ben győzelmet hozó egység a borsodi megyeszékhelyen: Barkai László orvos mögött a DK, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP áll,
• Varga Andrea Klára alpolgármestert pedig a Momentum, a Jobbik és Függetlenek A Szinva Városáért Egyesület segíti.

A miskolci összefogás tündöklése és bukása

„Ma este Miskolc győzött” – fogalmazott csaknem öt évvel ezelőtt Veres Pál, aki nem pusztán visszafoglalta közel tízéves Fidesz-uralom után a várost, de valósággal tarolt a választáson. A gimnáziumigazgatóból lett polgármester tizenöt százalékpontot vert a kormánypárti Alakszai Zoltánra, a város addigi jegyzőjére, az összefogás jelöltjei pedig tizenkilenc körzetből tizennégyben szereztek többséget, köztük olyan városrészeken, ahol húsz éve csak a Fidesz tudott labdába rúgni. A földcsuszamlásszerű győzelem mindenkit meglepett, és úgy tűnt, Szeged és Pécs után újabb nagyváros vezetésében vetheti meg a lábát tartósan az ellenzék. Nem így lett: a 2022-es országgyűlési választáson már mindkét egyéni körzetben a fideszes jelölt nyert, Veres mögött pedig szétesett az összefogás.

2019-ben a Fidesz még intenzív gyurcsányozással igyekezett hitelteleníteni Verest, de végül pont Gyurcsányék faroltak ki a polgármester mögül. A helyi DK azt kifogásolta, hogy nem volt elég harcias a Fidesszel szemben: beült a Miskolci Egyetem kuratóriumába (ilyet egyetlen ellenzéki politikus sem tett az országban), és bírálói szerint kritikátlanul átvette az előző városvezetés értelmetlen és pénzszóró beruházásait, köztük a Diósgyőri várból Disney-kastélyt faragó, milliárdos projektet.

A DK szúrta meg a Verest

– magyarázza lapunknak egy harmincas férfi az épp megújuló villanyrendőr lábánál. Állami alkalmazott, de baloldali szavazó – nem szerencsés kombináció, kéri is: ne fotózzuk. A véleményét azért elmondja: az emberek nem tudják, kire kell szavazni, amire a fideszes pszichológiai hadviselés még rátesz egy lapáttal. Többen is elmondják, hogy a narancs helyett kék színű plakátokon mosolygó Tóth-Szántairól azt hiszik az emberek, hogy a DK jelöltje.

Az, hogy Veres gesztusokat tett a kormányoldalnak, aligha lehetett meglepetés. A magát inkább jobboldalinak tartó polgármester már az elején leszögezte, hogy független városvezető kíván lenni: várospolitikát és nem pártpolitikát szeretne. A pártpolitika mégis utolérte: tavaly októberben maga Gyurcsány Ferenc és Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke jelentette be, hogy megvonják a támogatásukat Verestől, és a DK-s országgyűlési képviselőt Hegedűs Andreát indítják vele szemben. Veres ezek után azt állította, hogy háttérmegállapodást kötött az LMP, a DK és a Fidesz, ugyanis a hármas elkezdett együtt szavazni a bizottságokban és a közgyűlésben.

Lapunknak kérdésre, hogy mégis mikor mérgesedett el Veres és a helyi DK viszonya, Fekete Sándor politológus, a Miskolci Egyetem adjunktusa elmondta: három és fél évig simán átmentek az előterjesztések a közgyűlésen. A törésvonalak akkor váltak láthatóvá, amikor elkezdtek megszaporodni az el nem fogadott határozatok: a DK-s képviselők blokkolták a testület működését. „Az egésznek a csúcsa az volt, amikor a Fidesz polgármesterjelöltje kérte meg a Fidesz-frakciót, hogy a város működőképességének megőrzése érdekében tárgyaljon a polgármesterrel” – mondta Fekete. A két DK-s képviselő az idei költségvetést sem támogatta: annak elfogadásához Pakusza Zoltán szavazata kellett. Az eset után a Veres mögött álló Velünk a Város frakció kizárta soraiból a renitenskedő DK-sokat.

Visszalépések, előrelépések

Áprilisig úgy állt, hogy két jelölttel fut neki a 2019-ben győztes csapat a választásoknak: Veressel és a DK-s kihívóval. A hó végére mindketten visszaléptek, de egység így sem lett, csak jött helyettük másik két jelölt. Veres Pál döntését családi és egészségügyi okokkal magyarázta, mint írta, elfáradt „a külső és belső ellenségekkel” vívott csatákban.

A belvárosi sétálóutcában egy padon ülő, nyolcvanas évei derekán járó asszony azt mondja, „bántották a Veres Pált”. Bár ő maga mindig is MSZP-s volt, most nem tudja, kire szavaz. A kampánnyal nem igen találkozik, ritkán jár a városba, mert a harmadikon lakik, „az meg 54 lépcső oda-vissza.”

Veres Pálról széttartó véleményeket hallunk. Az ellenzékiek megértők vele: azt mondják, a kormány forráselvonással büntette a várost.

Kedvelem, egyszerű ember. Tönkretették teljesen. Ha a boltba leugrok ezer forinttal, de ötezret kellene fizetnem, akkor mit lehet csinálni?

– fogalmaz egy virágárus asszony a Búza téri piacon a polgármesterről. „A fiamé a virágos stand, én csak besegítek, mert olyan magas a nyugdíjam” – pontosít ironikusan. Tóth-Szántairól nincs jó véleménnyel: nem érti, hogy lehet független, ha azzal kampányol, hogy kijárja a kormánynál a forrásokat. „69 éves vagyok, eddig sosem szavaztam a Fideszre, és most már nem is fogok.”

A fideszesek azt róják fel Veresnek, hogy nem csinált semmit a városban. Sőt, egy nyugdíjas asszony szerint egyenesen Gyurcsány embere, aki azt tette a városban, amit anno a szocialisták az országban. „Miért, történt valami az elmúlt öt évben? Nem történt” – rója fel a miskolci főutcán a dohányboltba beugró feleségére váró férfi, akivel egy avasi söröző teraszán is egyetértenek. „Kriza idején jobb volt” – méltatják a muskátlik mögül Veres elődjét, a várost kilenc évig vezető fideszes Kriza Ákost, aki 2021-ben hosszan tartó betegség után hunyt el.

Miután Veres kikerült a képből, a DK szinte azonnal visszaléptette Hegedűst, hogy egy párton kívüli polgármesterjelölt mögött ismét felsorakozhasson a teljes ellenzék. A választás Barkai László gyermekorvosra esett, aki évekig vezette a miskolci Gyermekegészségügyi Központot. Az egység mégsem született meg: a korábban Verest is indító, Függetlenek SZIVE nevű egyesület úgy döntött, saját polgármesterjelöltet indít. Így került a képbe Varga Andrea Klára, Veres humán területekért felelős alpolgármestere, aki mögé beállt a Jobbik és a Momentum, majd közölték, hogy mind a 18 kerületben saját képviselőjelöltet állítanak. Ezzel az ellenzéki összefogás ismét felbomlott. A Vargát támogató pártok azzal indokolták a döntést, hogy „nem működünk együtt olyanokkal, akik a jelen ciklusban Veres Pál polgármester és a városvezetés bukásáért dolgoztak Miskolc fejlődése helyett.”

Ki puccsolta meg a polgármestert?

Hogy mondjam úgy, hogy az szép legyen és elfogadható? Eltérő értékrendek mentén történtek olyan változások, melyek miatt nem lehetett mást tenni, minthogy különvált ez az egyébként 2019-ben nagy egységet mutató ellenzéki együttműködés

– értékelte diplomatikusan lapunknak Varga Andrea Klára az ellenzéki belviszályt. Az alpolgármesterrel a városháza új épületében találkoztunk, ahol elmondta, a kudarc okát abban látja, hogy az egyéni és pártpolitikai érdekek felülírták a várospolitikát: „az általános tendencia volt, szerintem nemcsak Miskolcon, hanem mindenhol máshol is, hogy az együttműködő pártok a választási sikereket követően elkezdtek átmenni erőfitogtatásba.”

Azt, hogy mi volt a konfliktus gyökere, nem részletezte, de annyit azért elárult: a DK nehezményezte, hogy a pozíciók leosztásánál nem kapott alpolgármesteri széket. Abból Varga mellett egy jobbikosnak és egy momentumosnak jutott egy-egy – ők fel is sorakoztak kollégájuk mellett.

Fekete Sándor elmondása szerint Veres alapvetően egy konszenzusépítő szerepet vitt: rendszeresen egyeztetett, tárgyalt a kormánypárti frakcióval is, ami a fideszes önkormányzati vezetés alatt elképzelhetetlen volt. A DK erősen kritizálta emiatt: ők azt mondják, az ellenzéki szavazatokkal lett polgármester, viselkedjen is annak megfelelően.

Miskolcnak nem az a dolga, hogy Brüsszellel meg Moszkvával harcoljon. Egy városvezetőnek mindig azzal kell foglalkoznia, hogyan tudja a város érdekeit képviselni. Én erre vállalkozom

– mondta Varga, hozzátéve, vele szemben hat olyan jelölt indul, aki az elmúlt öt évben nem volt jelen a helyi közéletben.

Barkai Lászlót Budapesten értük utol, a Magyar Tudományos Akadémia épületében, ahol otthonosan mozog, lévén az MTA doktora. Ő egészen máshogy emlékszik arra, ki miatt fáradt bele a polgármesteri munkába Veres Pál. Saját jelöltségéről elmondta, Veresre nem indult volna rá, de miután a DK-s jelölttel együtt szinte egy időben visszaléptek, konszenzus volt abban, hogy ne pártpolitikus induljon, így került ő a képbe. Mint mondta, elsősorban Varga Andrea egyéni ambíciói feszítették szét a városvezetés munkáját. Barkai szerint dokumentumok igazolják, hogy Varga és a mögötte álló civilek komolyan hozzájárultak Veres visszalépéséhez azzal, hogy megvonták tőle a támogatást, miközben a DK-ra és a többi pártra tolták a felelősséget. Elismerte, hogy a várost vezető koalícióban lehettek feszültségek a pártokkal, de ma már szerinte

egyértelmű, hogy a saját szervezete puccsolta meg Veres Pált.

Barkai az okokat abban látja, hogy Varga már korábban szeretett volna polgármesterré előrelépni. „Ahogy Veres Pál bejelentette, hogy nem indul újra, azonnal előugrott Varga Andrea, és ment Gyurcsányhoz, hogy őt támogassa” – mesélte Barkai.

Veres Páltól írásban kérdeztük meg, hogy a civilek vagy a pártok árulása járult hozzá a visszalépéséhez, de érdemi választ nem kaptunk a polgármestertől, aki nem kívánt igazságot tenni.

Varga Andrea Barkai László mindkét állítását tagadta. Elmondása szerint februárban az egyesület és a polgármester között több megállapodás is született:

• aláírtak egy értéknyilatkozatot,
• egy együttműködési megállapodást
• és egy cselekvési tervet.

„A betegsége és a pártok feszítése okán nem sikerült megvalósítania a cselekvési tervben foglaltakat, ezért nem volt egyértelmű, közös kiállás” – mesélte Varga, majd rátért Gyurcsányra. Amikor a DK Miskolcon tartott kihelyezett frakcióülést, városvezetőként úgy érezte, találkoznia kell Gyurcsánnyal, hogy elmondja neki: az a várospolitika, amelyet próbálnak megvalósítani, a széteséshez közeli állapotba került, és ebben a pártjának óriási szerepe van. Áprilisban már azért ment Gyurcsányhoz, hogy elmondja: azért indul, mert neki lett igaza, és „szétesett ez a rendszer”.

Felmerült, hogy a nézetkülönbségek rendezése érdekében a felek egy vitán csapjanak össze. Először a Partizán rendezett volna polgármesterjelölti vitát, de mivel csak Varga és a mi hazánkos Pakusza jelezte a részvételi szándékát, ez nem valósult meg. Barkai azt kifogásolta, hogy Vargának sokáig nem volt elérhető programja, így azt sem tudta, miről kellene vitázniuk, Varga pedig méltatlannak gondolta, hogy egy magát demokratának valló jelölttől azt a választ kapja, hogy megválasztja, kivel akar vitatkozni.

Most Barkaiék kezdeményeztek vitát, melyhez két feltételt állítottak: egyrészt azt szeretnék, hogy jöjjön el a Fidesz jelöltje is, másrészt választ várnak Vargától azokra a kérdésekre, melyeket a Barkait támogató négy párt szegezett neki. „Ha nincs válasz, akkor is elmegyünk a vitára, de a vita elején ezekre a kérdésekre fogom kérni válaszokat” – hangsúlyozta. A kérdések egy része arról a leszakadó városrészeket segítő uniós programról szól, melyet Varga alpolgármesterként felügyelt, és sajtóértesülések szerint a 150 milliós keret nagy része a szakértői bérekre ment el, miközben a rászorulóknak szinte alig jutott belőle. Vargáék a vádakra azt felelték, hogy a projekt elsősorban egy intézményfejlesztési és szolgáltatási program volt, eleve nem is rendelkezett a Bábonyibércen és Tetemváron élők számára közvetlenül átadható pénzekről.

Varga válaszul felrótta Barkainak a miskolci Fidesz által felhozott, tiltott kampányfinanszírozásról szóló vádakat.

Kellene egy kis társadalmi összefogás

Az egymást meghazudtoló ellenzéki politikusokat hallgatva eszembe jutottak annak a férfinak a szavai, aki a Városház tér padján ülve legyintett nagyot a politikára. „Egymást marják a tévében, keltik a feszültséget. Mindegy, hogy jobb- vagy baloldali. Ezzel minek foglalkozzon az ember?” – tárja a szét a karját a hatvan körüli férfi, aki már csak azért sem fárasztja magát a helyi közélettel, mert – sok helyihez hasonlóan – az ideje nagy részét külföldön tölti, Németországban dolgozik.

Ebben a sztoikus távolságtartásban sok miskolci osztozik: a legtöbbször az a mondat hangzik el, hogy

nem érdekel a politika,

míg mások jobban zavarba jönnek a témától, mintha a szexuális életükről kérdeznénk őket.

Az avasi Gyertyános söröző pultosa azt meséli, a vendégek néha politizálnak ugyan, de hangosabb a kocsma, ha a Diósgyőr vagy a Liverpool játszik. Ő maga nem foglalkozik politikával, de szereti a miskolci életet – mosolyogva mondja, bárki nyeri a választást, ő nem tervez elmenni. Mivel csak néhány éve költözött ide Heves megyéből, nem tudja felidézni, milyen volt az élet azelőtt, de tapasztalatai szerint a közbiztonság annyira nem rossz, mint mondják: kislányával a rossz hírű Vasgyárnál is gyakran megfordul, de szerinte az sem „olyan vészes” környék.

A cigifüstös teraszon most is sport megy a kivetítőn, a közvetítést örömgyilkos köztévés propaganda szakaszolja. Egy építőiparban dolgozó férfival elegyedünk szóba. Szerinte nem épül semmi a városban: főleg maszekolnak, de gyakran azt is a Dunántúlon. „Onnan jönnek ide, mi megyünk oda”, meséli.  A polgármesterjelöltekről hiába faggatjuk. Országosan kutyapárti szavazó, de alapvetően fideszes. „Akkor hogyhogy nem rájuk szavaz?”, csodálkozunk, mire elmondja: „van elég szavazójuk, különben meg a Kutya Párt is a Fideszé.”

Az avasi panelvilágban egy nyugdíjas asszony arra panaszkodik, hogy kezd olyan lenni a környék, mint a város leghírhedtebb vidéke és egyben az ország legnagyobb szegregátuma, Lyukóvölgy. Egy elnyűtt korlátot támasztva csevegünk, melyet ébervörösre mart a rozsda. „Ezt is mióta nem festik le, nincs egy panelprogram, össze fognak dőlni a házak. Egyáltalán nem vagyok elragadtatva a Fidesztől” – mondja. Amikor arról kérdezzük, kire szavaz, szétteszi a karját: itt lakik ötven éve, de képviselőt alig látni. Még akkor sem kerülnek elő, ha választás van: „Teleplakátolják az oszlopokat, de egy utcafórumot nem tartanak.”

Volt itt szilveszterkor egy lakástűz, leégett egy emelet. Akkor megjelent a helyi képviselő, hogy fontoskodjon, leszólítottam. Elmondtam neki, hogy nézzen körül, hogy néz ki itt minden, nézze meg ezt a korlátot. Erre ő annyit mondott, »kellene egy kis társadalmi összefogás«

– meséli.

Miskolcra a választás előtt hat nappal látogattunk el, és aznap tényleg csöndesen csordogált a kampány. Nemcsak az Avason, de a belvárosban is csak a villanyoszlopokra csomózott plakátok jelezték, hogy voksolás közeleg.

– Kire szavaznak?

– Majd a férjem megmondja.

– halljuk a Búza téri utcaseprőktől. Verest kedvelik, így az ellenzék felé húznak, de még nem tudják, kire szavaznak. „Magyar Peti szimpatikus. Ne fotózz, rendvédelmis vagyok” – szúr közbe egy mellettük dohányzó férfi.

A Centrum áruház előtti szökőkút szélén két férfi ücsörög kantáros munkaruhában. A csobogást túlkiabálva megtudjuk, hogy egyikük Lehoczki-Spiderre szavaz, mert őt „legalább ismerik”, és „látott már éles helyzetet”. A városüzemeltetésnek dolgoznak, hétfőnként a kutakat tisztítják, ami sziszifuszi művelet, mivel minden pénteken teledobálják őket szeméttel.

Tűz és víz

Pakusza Zoltánnal, a Mi Hazánk polgármesterjelöltjével a megújuló Diósgyőri vár alatt találkoztunk. Azt mondja, ő már 2019-ben, amikor egyéni képviselőjelöltként indul Perecesen, látta, hogy „tüzet a vízzel nem lehet összeházasítani”, és a Jobbiktól (amelynek színeiben 2014-ben egyéni mandátumot szerzett) a DK-ig érő összefogás hosszú távon kudarcra van ítélve. Konfliktusok az elejétől voltak, de ezek fokozatosan éleződtek:

Az már a végkifejlete volt ennek a történetnek, amikor a Demokratikus Koalíció együtt szavazott a Fidesszel. Miskolcnak ma nem lenne költségvetése, ha az nem ment volna át a szavazatommal.

Pakusza a város működőképességének megőrzéséért cserébe a választókerületében három út felújítását kérte. „Úgy voltam vele, hogyha megszavazza a testület a módosító indítványaimat, akkor tudom támogatni a költségvetést” – mesélte Pakusza, akiből többször is kis híján országgyűlési képviselő lett: 2014-ben még jobbikosként 30 százalékot szerzett – alig 2 százalékkal maradt le a baloldali összefogás győztes jelöltjétől –, 2022-ben pedig a Mi Hazánk országos listájának hetedik helyéről ülhetett volna a parlamentbe, de végül a levélszavazatok megfordították az eredményt.

Pakusza szerint, ha távolról néznénk az elmúlt 34 évre, akkor azt látnánk, hogy olyan folyamatokon, mint az elvándorlás, az országos szinten alacsony bérek, a közbiztonság romlása, az iskolák és kórházak összevonása a fideszes és a szocialista vezetés sem tudott érdemben változtatni. „Most Barkai László polgármesterjelölt-társam szokta emlegetni a kórházösszevonásokat – jogosan. De azt nem mondja el, hogy 2007-ben indultak a kórházösszevonások Miskolcon, az itteni diósgyőri kórház leépítésével, ami még keményen a szocialista kormány és a szocialista városvezetés alatt zajlott” – érvelt Pakusza.

Arra a kérdésre, hogy van-e olyan minimum elvárás, amit sikerkritériumként határoz meg, azt mondta, egyéniben nyerni szeretne – ehhez öt éve mindössze 80 szavazat hiányzott az ellenzéki összefogás jelöltjével szemben, mivel a Fideszét megelőzte –, a polgármester-választáson pedig a két évvel ezelőtti országgyűlésin elért 8,5 százalékos eredményén javítana.

Barkai szerint ők a nagyobbak, Varga szerint ellenfele alkalmatlan

Kicsit tudathasadásos állapotba kerül az ellenzéki szavazó, mert nem tudja, hogy melyik csapatot támogassa a két nagy ellenzéki formáció közül. Ezen nagyon nehéz eligazodni egy átlagos választónak

– mondta Fekete Sándor politológus. Hogy melyik ellenzéki jelölt vinné tovább Veres politikáját? Fekete szerint lényegében mindketten. Hozzátette, Veres Pál részéről sem hallott idáig egyértelmű állásfoglalást egyik vagy a másik jelölt mellett: mindkettőjükkel fotózkodik, és nagyon diplomatikusan nyilatkozik.

Varga Andrea elmondta: a polgármester úgy érzi, hogy ebben a feszült politikai légkörben neki a háttérben kell maradnia, amivel ugyan ő nem ért egyet, de a döntését tiszteletben tartja. Barkai László szerint Veres októberig pozícióban levő polgármesterként helyesen teszi, hogy egyikük mellett sem kampányol. Ezzel együtt elismeri, hogy segített volna, ha sikerül megnyernie a támogatását.

Miskolcon a választókorú népesség száma 11 ezerrel csökkent, de amennyiben hasonlóan oszlanak meg a szavazatarányok az ellenzék és a Fidesz között, mint öt éve (54 és 40 százalék), akkor az ellenzék sikere azon múlik, hogy képes lesz-e valamelyik jelölt dominálni a kormánykritikus oldalon. Fekete Sándor szerint jelenleg nem egyértelmű, hogy ki a potensebb ellenzéki jelölt:

• Barkai mellett szól, hogy a DK és az MSZP beágyazott Miskolcon, ami a mozgósítás szempontjából döntő tényező,
• viszont a Tisza párti szavazók, akik Fekete szerint Miskolcon 20 százaléknál többen vannak, inkább a Varga-féle csapatot fogják erősíteni.

Vagyis amit mozgósításban előnyként tud hozni a DK, azt el fogja veszíteni a Tisza-szavazókon, jósolja a politológus, aki szerint az ellenzék egésze szempontjából a koordinált indulás lenne a legjobb: felosztani egymás között a körzeteket, az egyik polgármesterjelöltnek pedig visszalépni.

Erre most nem sok esélyt látok, de később majd verhetik a fejüket a falba, mivel a jelenlegi konstelláció egyértelműen a Fidesznek kedvez: egyszerre viheti a többséget a közgyűlésben és a polgármesteri posztot is

– magyarázta Fekete, megjegyezve: az ellenzék esélyeit az is gyengíti, hogy a Mi Hazánk és a Nép Pártján is könnyedén elvihet 3–5 százaléknyi szavazót.

Barkai áprilisban megkereste Varga Andreát, és a visszalépéséért cserébe felajánlotta neki az alpolgármesteri posztot. „Összefogáspártiak vagyunk, mindig nyitottak voltunk arra, hogy koordinált indulás, egyesülés vagy visszalépés jöjjön létre” – magyarázta Barkai. Varga viszont azt az erőből való politizálást érezte a megkeresésen, amit a DK és szövetségesei a városban az elmúlt öt évben folytattak. „Barkai urat megkérdezték, hogy a város érdekében hajlandó lenne-e visszalépni, amire ő egyértelmű nemet mondott” – idézte fel Varga, aki azért sem lép vissza, mert alkalmatlannak tartja a jelölttársát a polgármesteri posztra.

Barkai lapunknak azt mondta, „nyilvánvaló, hogy nekünk van a legnagyobb szavazótáborunk”, így az nem merült fel benne, hogy ő lépjen vissza a Momentum és a Jobbik által támogatott Varga javára. „Olyan lenne, mintha a farok csóválná a kutyát” – mondta Barkai, aki szerint Varga felelőssége lesz, ha a külön indulás miatt az ellenzék elbukja Miskolcot.

Ha megnyeri a választást a Fidesz, mi leszünk a másodikak, ők meg a harmadikok, akkor kinek a felelőssége a vereség? Csak az övék, nem? A kisebbnek kell odaállni a nagyobb mellé. Azt gondolom, hogy lehettünk volna partnerek, de nem így történt. Ezért taktikai szavazásra kérem a miskolciakat, szavazzanak a legesélyesebb ellenzéki jelöltekre. Nem szabad, hogy elvesszenek az ellenzéki szavazatok, és a Fidesz újra leuralja a várost.

„Csak háború ne legyen”

Fekete Sándor elmondta, hogy amíg Tóth-Szántai József legalább december óta, tudatosan építi a kampányát, addig a másik oldal Veres Pál lemondásáig nem nagyon csinált semmit. Ugyanakkor legalább azt sikerült elérniük, hogy Tóth-Szántai civil imázsát lerombolták, így mára az átlag miskolci tud arról, hogy ő valójában fideszes jelölt.

Tóth-Szántai titokban kampányol, a helyi sajtótól is azt halljuk, nem tudni hol és mikor bukkan fel – a mi megkeresésünkre sem reagált. Annyi bizonyos, hogy az interneten és az utcákon is egyeduralkodó: az elmúlt három hónapban 16 millió forintot költött Facebook-hirdetésekre – annyit, mint Donáth Anna és Karácsony Gergely együttvéve –, a külső kerületekben pedig jóformán nincs olyan villanyoszlop, ahova ne aggatták volna fel azokat a tengerészkék-arany színű, kemény kartonra nyomott plakátokat, melyeken a kormánypártok színtelenített, sarokba száműzött logóit hunyorítva is alig lehet megtalálni.

A helyiekkel beszélve az derül ki, hogy a civil hangulatú kampány helyett inkább a Fidesz támogatásának van húzó ereje.

– Szavazni elmegy?

– Persze. A Fideszre.

– Tóth-Szántai József győzte meg?

– Ő a Fidesz jelöltje?

– Igen, helyi rádiós.

– Akkor rá kell szavazni

– mondja a Búza téren egy nyugdíjas asszony.

Habár a helyi kormánylap szerint a miskolciak 30 éve Tóth-Szántai hangjával kelnek, mi azt tapasztaljuk, hogy a nevét csak elvétve ismerik. Egy avasi sörözőben viszkikólázó, ötvenes férfit az győzte meg, hogy tősgyökeres miskolci, ám a legtöbben azért támogatják a Fidesz jelöltjét, „bárki legyen az”, mert ki kell maradni a háborúból.

„Csak háború ne legyen. A fideszesre kell szavazni, a többi mindegy” – mondja egy villamosra váró középkorú pár a Széchenyi utcában.