A pilot program után országossá terjesztik az 50-70 év közötti lakosság körében a kétévenkénti vastagbélszűrést – jelentette be a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára pénteken Budapesten. Takács Péter közölte: a szűrőprogramra a kormány idén 1,4 milliárd forintot, jövőre hárommilliárd forintot biztosít.
Az államtitkár azt mondta, a kormány célja, hogy a magyar emberek egészségben eltöltött éveinek száma növekedjen. Ennek érdekében kérték fel Ádány Róza professzort, a Debreceni Egyetem egyetemi tanárát, az intézmény népegészségügyi karának alapítóját, a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesületének (NKE) alapító elnöke, jelenlegi tiszteletbeli elnökét és az egyesületet, hogy készítsenek egy tíz évre szóló népegészségügyi stratégiát.
Ez a dokumentum a prevenciós szemléletet helyezi előtérbe, de a korai betegségfelismerés is hangsúlyt kap a következő időszakban, és ennek nyomán egy új szűrési keretrendszert hoznak létre – ismertette az államtitkár. Kiemelte: a Belügyminisztérium vállalja, hogy lépésről lépésre megvalósítja a dokumentumban foglaltakat, megerősíti a népegészségügyi szemléletet az egészségügyben. “A végső cél, hogy ne betegségüggyel, hanem egészségüggyel foglalkozzanak” – fogalmazott Takács Péter. Az államtitkár szerint ennek első lépése, hogy országossá terjesztik a vastagbélszűrést az 50-70 éves korosztályban.
Dolgoznak azon is, hogy jövőre elinduljon az általános egészségfelmérés a munkaképes korú lakosság körében. Ezt a menedzserszűréshez hasonló, ingyenes vizsgálatsort ötévente kívánja biztosítani a kormányzat a felnőttek részére – tette hozzá.
Müller Cecília országos tisztifőorvos elmondta, a vastagbélrák a harmadik leggyakoribb daganatos megbetegedés mind Magyarországon, mind a világon, azonban egy jól szűrhető betegségtípus, a betegség korai felismerése és kezelése életet menthet. A betegség sokáig tünetmentes, a daganat kialakulása akár 8-10 évig is elhúzódhat. A részletekről elmondta: a szűrővizsgálat első fázisa a székletvér laboratóriumi elemzése, amihez mintavételi egységcsomagot kapnak a páciensek, amivel otthon megtörténhet a mintavétel. Ezt kell beküldeni a laboratóriumban, ahol elvégzik a vizsgálatot.
Amennyiben ennek eredménye úgynevezett “nem negatív” eredmény hoz, akkor van szükség a kolonoszkópiás vizsgálatra. A tisztifőorvos azonban hozzátette, hogy a nem negatív állapot sem jelenti még a rosszindulatú elváltozás jelenlétét a szervezetben. Müller Cecília a pilot program eredményeit ismertetve elmondta, az Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ az elmúlt években 3,6 millió meghívólevelet küldött ki az érintett lakosoknak, közülük egymillióan vették át az otthoni mintavételhez szükséges csomagot, és 900 ezer ember küldött mintát a laboratóriumba.
A beküldött minták tíz százaléka bizonyult nem negatívnak, 28 ezren vettek részt vastagbéltükrözésen, és 15 500 esetben szövettani vizsgálat és hasonló számban végeztek polipeltávoltítást – ismertette. A szövettani vizsgálat során közel kilencezer embernél rákmegelőző állapotot állapítottak meg, ezernél pedig rosszindulatú daganatot diagnosztizáltak. Az országos tisztifőorvos elmondta azt is, hogy a vizsgálati korcsoportba tartozók értesítést fognak kapni a szűrővizsgálattal kapcsolatban.
Takács Péter hozzátette: a kiértesítések rendszerét is szeretnék hatékonyabbá tenni, így azok, akik használják az Egészségablak applikációt, azon keresztül is értesülhetnek a szűrővizsgálatról. Müller Cecília arra kér mindenkit, hogy működjön együtt, vegyen részt a szűrővizsgálaton.
Pándics Tamás, az NKE képviseletében fontos mérföldkőnek nevezte az vastagbélszűrés országossá bővítését, hozzátéve: a korai diagnózis életet ment és hatékonyan csökkenti a vastag- és végbélrák okozta betegségterhet.
