Halva született győzelem volt – az egykori csapattagok jó része ma már így emlékszik az ellenzéki összefogás öt évvel ezelőtti, országos szinten is meglepetést okozó szolnoki eredményére. A 2019-es önkormányzati választáson Jász-Nagykun-Szolnok megye központjában az ellenzéki összefogás alig 300 szavazattal lemaradt ugyan a polgármesteri poszt megszerzéséről, de a képviselőtestületben 10–8 arányban fölénybe került a Fidesszel szemben.

Az ellenzéki pártok együttműködése eufórikus hangulatban indult, de rövid idő alatt szétzilálódott, az azóta eltelt időszakban pedig annyira elmélyültek a személyes ellentétek, hogy a csapatból sokan szóba sem állnak a többiekkel.

A széthullás következménye volt, hogy a mostani kampány előtt egy darabig úgy tűnt, a korábbi szövetségesek közül hárman is elindulnak – MSZP-s, LMP-s és momentumos színekben – egymás ellen. Végül a helyi és az országos Momentum közötti nézeteltérések miatt csak két rivális ellenzéki lista maradt a porondon.

Az oszlási folyamatnak azonban így sem sikerült véget vetni, mert a Györfi Mihály vezette DK–Jobbik–MSZP-Momentum–Párbeszéd–Tegyünk Szolnokért–Agóra Egyesület szövetség egyik jelöltje, Berényi Gábor, aki a 11-es egyéni választókerületében indult volna, május közepén bejelentette, nem szeretne ellenzékiként egy újabb öt éven át „eredménytelen szélmalomharcot vívni”, ezért kiszáll a politikából.

Berényi kiábrándult képet festett a helyzetről, a Facebookon azt írta:

Nagyon nehéz szívvel hoztam meg a döntést, de úgy gondolom, hogy sem a választókat, sem magamat nem ámíthatom tovább azzal, hogy ezzel az ellenzékkel pozitív változásokat érhetünk el Szolnokon.

Döntésével viszont a csapatot is nehéz helyzetbe hozta, mert a bejelentés pillanatában már lezárult a jelöltállítás, így Györfiék úgy futhatnak neki a választásnak, hogy a 12-ből jelölt híján eleve elvesztettek egy egyéni választókörzetet.

Az MSZP-s Györfi, aki egyébként a kampány alatt sem mondott le a 2006 óta hivatalban lévő Szalay Ferenc fideszes polgármester mellett betöltött alpolgármesteri megbízatásáról, egyértelműen árulásnak tartja a jobbikos Berényi visszalépését. Amikor a városháza szomszédságában található kávézóban találkoztunk vele, arról beszélt, hogy rajta kívül szinte mindenki a Fidesz embere az ellenzéki oldalon.

Tudom, hogy én vagyok itt a probléma. A hátam mögött engem titulálnak kollaboránsnak, miközben én nem, de az összes álellenzéki bejuthat a kormánymédiába

– állította Györfi, aki szerint a visszalépés is a polgármesteri szobában dőlt el. A szocialista politikus közölte, tudja, hogy a képviselőjelölt „tartótisztje” Szotyori-Lázár Zoltán, a Jobbik eddigi városi elnöke Szalaynál járt, hogy megbeszéljék, mi történjen. „Berényi nekem nem szólt, utólag tudtam meg, hogy nem indul. Lehet, hogy ő is aznap tudta meg a tartótisztjétől, hogy ki kell ugrania az ablakon” – vélekedett Györfi, aki úgy gondolja, hogy mindezek ellenére sem rosszak az esélyeik. Olyan jelölteket sikerült összehozni, akik között kevés a politikus, de 25 százalékos a „doktor arány”. Kiemelte, hogy az alpolgármesteri posztot is fel tudta használni arra, hogy építhesse az imázsát. Bár Szalay karácsonykor megpróbálta leváltani, de ő egy vaskos, jogászok által készített paksamétával felkészülten ment be a megbeszélésre. Mint mondta, elfelejtették meghatározni a jogköreit, ezért nehéz lett volna számon kérni, hogy mit csinál a hivatalban.

Györfi valóban kihasználta, megmaradhatott alpolgármesternek, egy kijáróember lett belőle, aki intézi az «ügyeket», ellenzéki emberek kéréseit segít elrendezni, de cserébe fékezi a tényleges ellenzéki tevékenységet

– ez a véleménye az ellenzéki közös lista jelenlegi vezetőjéről az emlegetett Szotyori-Lázár Zoltánnak, aki Berényi bejelentésével egy időben maga is hátat fordított az aktív politizálásnak, és kilépett a Jobbikból.

A praxisában korrupciós ügyekkel is foglalkozó ügyvédnek 2019-ben nagy szerepe volt az ellenzéki együttműködés létrehozásában.

„Akkor sikerült olyan, a szolnoki választókat érintő ügyekkel előjönnünk, amelyekre a Fidesz csak reagálni tudott, mi diktáltuk a tempót, nálunk volt a kommunikációs kezdeményezés” – mondta lapunknak a volt jobbikos, de hozzátette, hogy

már a győzelem másnapján elkezdődött a pozícióosztogatás, a pártok képviselői egyéni pénzkérdésként értelmezték az önkormányzatban az új lehetőségeket.

Szotyori-Lázár állította, éppen Györfi volt az, aki az együttműködést elindította a bomlás felé, ő követte el az „ősbűnt” azzal, hogy kiszorította a csapatból Radócz Zoltánt, aki az ellenzék polgármester-jelöltje volt, és a Szolnoki Többséget is irányította. Szotyori-Lázár szerint Radócz olyan integratív személyiség és vezető figura volt, akire a többiek, köztük ő is felnézett. Az önkormányzati munkában Radócz számított a tapasztalt szervezőnek, ő készítette fel a többieket, és magyarázta el az előterjesztések hátterét.

A természetes vezető kiszorítása után a képviselőknek fogalma sem volt, hogy miről szavaznak, ráadásul folyamatos veszekedések alakultak ki, mert hirtelen 12 dudás lett egy csárdában.

Szotyori-Lázár szerint ezek a veszekedések és belső villongások vezettek oda, hogy Ligeti József 2020-ban kilépett a frakcióból. Ligetit a DK-s Fajcsák Károly is követte, ami oda vezetett, hogy a magát többségnek nevező ellenzéki tömörülés nyolc képviselővel kisebbségbe szorult a közgyűlésében. A volt jobbikos szerint később akadt olyan képviselő is, aki a fideszes vezetés által felkínált jövedelmek miatt döntött a kilépés mellett, azt viszont határozottan állítja, hogy párttársa, Berényi Gábor nem anyagi megfontolásokból, hanem az ellenzéki politizálással kapcsolatos csalódottsága miatt hagyta faképnél Györfiéket.

A konkurens ellenzéki lista az LMP logó alatt indul.

A csapat polgármesterjelöltje, Tóth Áron 2019-ben még szintén az összefogás csapatában volt jelölt, de – mindössze 14 szavazattal – kikapott fideszes ellenfelétől. A csapat másik meghatározó tagja, Miskolczi László, aki DK-s politikusként öt éve nyerni tudott a körzetében, majd Györfivel párhuzamosan ő is alpolgármesteri posztot kapott. Mindketten azt állították lapunknak, hogy a „szocialisták kaptak vérszemet”, amikor „megérezték a pénz szagát”, és a helyezkedések során a nagyobb alapszervezettel és befolyással rendelkező „helyi DK-t akarták megkaparintani”.

Fanatikus DK-s voltam, de 2022-ben eljött a pillanat, amikor megvilágosodtam, hogy a DK és a Fidesz együttműködik

– mondta lapunknak Miskolczi. A politikus azt állította, hogy miután megvonták a városgazdálkodásnál Sziráki Pálnak, a 2022-es országgyűlési választáson induló DK-s képviselőjelöltnek a felügyelőbizottsági tagságát, pártja megadta rá „a kilövési engedélyt” a fideszes polgármesternek. 2022 májusában kezdeményezték is a leváltását az alpolgármesteri posztról, amit a Fidesz mellett a Szolnoki Többségből távozott képviselők is megszavaztak.

Mikolczi ezután átlépett a Momentumba, ahol a karrierje idén tavaszig tartott. A párt tavaly bejelentette, hogy önállóan indul Szolnokon, és Miskolczit nevezte meg polgármesterjelöltnek. „A holnap Magyarországához a holnap vezetőire van szükség. Miskolczi László egy ilyen vezető” – hirdette az októberi közlemény, csakhogy aztán országos szinten mégis megállapodott a DK-val a Momentum, és ennek nyomán a lila logó is az MSZP-s Györfi mellé került.

Fel se mertek hívni, a sajtóból tudtam meg, hogy eladták a várost, és nem lesz sem polgármesterjelölt, sem 12 monentumos képviselőjelölt, hanem csak egy

– emlékezett vissza Miskolczi, aki azóta az LMP tagja lett.

Tóth Áron azt hangsúlyozta, hogy az önállóan induló LMP Szolnokon azoknak akar alternatívát nyújtani, akik csalódtak mind a Fideszben, mind a leszerepelt ellenzékben.

A választóknak elfogyott a türelme, mi pedig nem a második helyért hajtunk, mint Gyurcsány Ferenc, hanem a város kormányzásért

– fogalmazott a polgármesterjelölt, aki szerint pártjuk olyan programot kínál, ami megvalósítható, mert „aki a kórházfelújítással kampányol, az hazudik, ekkora beruházásokra a választások után sem lesz pénz”. Tóth szerint a jelenlegi fideszes városvezetés eredményein is látszik, hogy Szalay Ferencnek a kormánypárton belül is kicsi a lobbiereje, egy ellenzéki vezetőnek pedig az emberek mindennapi problémáinak megoldására kell koncentrálnia, mivel azt várják, hogy legyen bicikliút, működő tömegközlekedés, parkolás, és a közterek ne essenek áldozatul a térkövezésnek.