Az Alkotmánybíróság teljes ülése döntött Karsai Dániel népszavazási kezdeményezéséről. Elutasította a Kúria végzése elleni alkotmányjogi panaszt. A gyógyíthatatlan beteg alkotmányjogász azt követően kért felülvizsgálatot, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nem hitelesítette a kérdést:
Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Büntető Törvénykönyv öngyilkosságban közreműködést bűncselekménnyé nyilvánító szabályát, hogy az ne vonatkozzon azon teljes cselekvőképességgel rendelkező személyeknek nyújtott segítségre, akik gyógyíthatatlan, számukra elviselhetetlen mértékű fizikai vagy mentális szenvedést okozó és emiatt az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen, halálos betegségben szenvednek és állapotukban nem várható javulás?
A Kúria helybenhagyta a határozatot, mondván, egy érvényes és eredményes népszavazás olyan törvény megalkotására kényszerítené az Országgyűlést, amely sértené a jelenlegi Alaptörvényt. Karsai Dániel ezt úgy értelmezte, hogy a Kúria kötelességé tette az életet azoknak is, akiknek az élete csak értelmetlen szenvedés halálos betegségük miatt.
Alkotmányjogi panaszában jelezte, szerinte a Kúria a népszavazási kérdést nem az Alaptörvénynek megfelelően értelmezte, megsértette alapjogát a tisztességes eljáráshoz, élethez, az emberi méltósághoz.Egy korábbi alkotmánybírósági határozatra utalva azzal érvelt, hogy az önrendelkezési jog része, ha egy gyógyíthatatlan beteg élete szenvedésekkel teli hátralevő részét nem akarja végigélni, az életvégi döntés nem sérti az élethez való jogot, ellenkezőleg: bizosítja, hogy az élet az egyén élete végig méltóságteljes érték maradjon.
Az Alkotmánybíróság megállapította, a népszavazásra javasolt kérdésben alkotmányjogilag jelentős kérdés annak megítélése, hogy alkotmányosan dekriminalizálható-e az emberi élet védelmét célzó büntető tényállás, illetve felveti a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét az indítványban
foglaltak alapján, hogy a népszavazási kérdés alkotmánykonform tartalommal is értelmezhető lett volna, melynek vizsgálatát a Kúria elmulasztotta.
Az Alkotmánybíróság szerint a Kúria az Alaptörvénnyel összhangban álló döntést hozott, amikor úgy foglalt állást, hogy a népszavazásra feltenni szándékozott kérdés nem felel meg az Alaptörvényben és az népszavazási törvényben a kérdéssel szemben támasztott, a választópolgári és a jogalkotói egyértelműség követelményének, nem alkalmas a népszavazás rendeltetésének megfelelő népszavazás megvalósítására. Az Alkotmánybíróság szerint az ügyben szereplő népszavazási kérdés ellentétes az Alaptörvény azon rendelkezésével, hogy nem lehet népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, a Kúria az Alaptörvénnyel összhangban álló döntést hozott, ezért alkotmányjogi panaszt elutasította.
Néhány napja Sulyok Tamás államfő is elutasította Karsai Dánielt, aki azt kérte, a köztársasági elnök nyilvánosan nyilatkozzon arról, kegyelemben részesíti az embertelen szenvedésnek kitett halálos betegek életvégi döntéseinek végrehajtásában segédkezőket. A gyógyíthatatlan ALS-betegségben szenvedő alkotmányjogász szerint a betegség utolsó szakasza vegetatív létezés, mindenfajta értelem, méltóság nélkül. Azért küzd, hogy Magyarországon is mindenki saját döntéséből, méltósággal fejezhesse be az életét, emiatt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán is pert indított. Június 13-án döntenek beadványáról, amelyben azt kérte, kötelezzék a magyar államot olyan jogszabályok megalkotására, amelyek lehetővé teszik az életvégi döntés szabadságát.
