Belföld

Három, négy vagy öt szavazólapot is kaphatunk a júniusi dupla választáson

Marjai János / 24.hu
Marjai János / 24.hu

Politikaőrült legyen a talpán, aki fel tudja sorolni, milyen szavazólapokkal fogunk találkozni június 9-én az ország különböző szavazófülkéiben. Soha korábban nem tartották ugyanis egy napon az önkormányzati és az európai parlamenti választást, ráadásul tavaly decemberben még módosult is a Fővárosi Közgyűlés választásának módja. A Political Capital választási kisokosa segít képbe kerülni. Íme egy rövid összefoglaló, illetve egy nem egészen ötperces videó.

Az alábbi táblázatból jól látszik, hogy mely településeken milyen szavazólapokkal megpakolva mehetünk majd be a szavazófülkébe. Ahhoz, hogy megfontoltan dönthessünk, nem árt tudni, hogyan is hasznosul majd az a rengeteg szavazat.

Polgármesterek (és a főpolgármester) választása

Polgármestereket mindenhol ugyanúgy választunk: a legtöbb szavazatot elnyert jelölt ülhet be a polgármesteri székbe. Budapesten a kerületi polgármesterek mellett főpolgármestert is választunk, ugyanezen logika mentén.

Képviselő-testületek választása a településeken (és a budapesti kerületekben)

A képviselő-testületek megválasztása már nem ilyen egyszerű, mivel másképp választjuk őket a 10 ezer fősnél nagyobb, illetve az annál kisebb városokban, falvakban. Az előbbi kategóriába 143 település és a 23 budapesti kerület tartozik, ezek mindegyikében vegyes választási rendszerben szavazunk.

Ezeket a településeket többé-kevésbé egyenlő lélekszámú egyéni kerületekre osztják, és mindegyiknek megválasztjuk az egyéni képviselőjét, pont úgy, ahogy a polgármestereket: vagyis az lesz a képviselő, aki az adott egyéni körzetben a legtöbb szavazatot szerezte. A vesztes jelöltekre leadott szavazatok azonban nem vesznek el, hanem úgynevezett kompenzációs listákon összesítik őket, és ha nem is sokat, de néhány mandátumot ezek alapján is kiosztanak. Budaörsön például, ahol mintegy 23 ezren szavazhatnak majd, a 10 egyéni kerületi győztes mellett négyen szerezhetnek kompenzációs mandátumot.

Azon a 3011 településen, ahol 10 ezernél kevesebben élnek, nem csak egy jelöltre szavazhatunk. Becsehely településen például a polgármester mellé hat képviselő ülhet be, a szavazólapon ezért legfeljebb hat jelölt neve mellé húzhatjuk be az ikszet. Abból a hat jelöltből lesz tehát képviselő, aki a hat legtöbb szavazatot kapta. Ezt hívják egyéni listás szavazásnak.

Megyei (és a fővárosi) közgyűlések választása

A települések mellett a 19 megyében és a fővárosban is megválasztjuk a közgyűlés tagjait. Ezen a szinten egyszerűbb a képlet: pártok vagy egyesületek listái közül válogathatunk, közülük egyre szavazhatunk. A támogatottságukkal – többé-kevésbé – arányosan részesülnek a közgyűlési mandátumokból, de azért egy minimumot teljesíteniük kell hozzá. A fővárosban ez egységesen öt százalék, a megyékben viszont a két jelölőszervezet által állított listáknak legalább 10, a három vagy több jelölőszervezet által állított listáknak legalább 15 százalékot kell elérniük a mandátumszerzéshez. A küszöb alatt végző listákra leadott szavazatok elvesznek, ezután pedig a versenyben maradt listákra leadott voksok arányában kiosztják a mandátumokat.

A táblázatból az is látszik, hogy a megyei jogú városokban nincs megyei listás szavazás. Ez éppen azért van, mert megyei jogúak, azaz ellátják a megyei feladat- és hatásköröket. Az ezekben a városokban élő mintegy 1,5 millió választó tehát nem jogosult beleszólni egyetlen megyei közgyűlés összetételébe sem.

Európai parlamenti választás

Június 9-én először tartják egy napon az önkormányzati és az európai választásokat, ami még eggyel megnöveli a szavazólapjaink számát. Nagyon fog hasonlítani a közgyűlésekre vonatkozó szavazólapra, ezért érdemes figyelni a fejlécre, nehogy összekeverjük őket. A szavazólapok színes keretezése segíteni fog:

a kék lesz az EP-szavazólap.

A közgyűlések választásához képest fontos különbség, hogy az EP-választáson csak pártok indulhatnak, a bejutási küszöb pedig öt százalék, a többpárti listák számára is. A küszöb alatt teljesítőkre leadott szavazatok elvesznek, a bejutók között pedig – többé-kevésbé arányosan – kiosztják a mandátumokat. Az Európai Parlament 21 magyar tagját választjuk meg így.

Még ez a felsorolás sem teljes körű, hiszen a nemzetiségi önkormányzatokat is megválasztjuk június 9-én. A választási kisokos ezt is részletesen tárgyalja, ahogy olyan kérdésekre is választ ad, hogy szavazhatunk-e a tartózkodási helyünkön, esetleg külföldön, illetve hogy ki mindenkire szavazhatnak a nálunk élő külföldiek.

Kapcsolódó
EP-mandátumkalkulátor 2024
A Political Capital és a 24.hu mandátumkalkulátorának segítségével láthatja, hogy az ön tippjei alapján hogyan találna gazdára az Európai Parlament 21 magyar mandátuma.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik