„A múltat, a személyes múltamat is vállalva hajtok fejet a holokauszt valamennyi áldozata előtt” – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a 444 beszámolója szerint a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján az Országgyűlésben.
Az állami megemlékezésen tartott beszédében a köztársasági elnök apja nemzetiszocialista múltjával kapcsolatban úgy fogalmazott:
Megrendített, amiket apámról a nyilvánosságban az elmúlt hetekben hallottam.
„Az államelnök apja csak egy szimpla náci szimpatizáns, szélsőjobboldali és antiszemita vidéki ügyvéd volt, nem a kommunista terror ártatlan áldozata” – ezt Karsai László történész állította március 1-jén a Novák Katalin lemondását követően megválasztott államfő apjáról. A március 5-én hivatalba lépő új államfő még az Alkotmánybíróság elnökeként nyilatkozott a kolozsvári Krónikának, azt állítva, hogy édesapját 1946-ban távollétében halálra ítélte a népbíróság. Főleg azért, mert székesfehérvári válóperes ügyvédként elvállalta egy olyan asszony ügyét, akinek a férje később a város párttitkára lett. Szerinte az apja csak úgy tudta elkerülni a kivégzést, hogy tíz évig az ország másik felében bujkált – idézte fel Karsai, aki szerint az interjúban elhangzott történetnek nincs valóságalapja.
Ezzel szemben a hatóságok azért figyeltek fel Sulyok Lászlóra, mert 1944. június 17-én a Fejérmegyei Napló Zászlóbontás címmel közölte a Magyar Nemzeti Szocialista Párt megyei vezetőjének a cikkét. Sulyok a szóban forgó cikkében az ország német megszállását ünnepli azzal, hogy 1944 március végén „végre levegőhöz jutottunk”.
A köztársasági elnök néhány nappal később reagált. „Az édesapámmal kapcsolatban elhangzott vádakat nemtelen támadásnak tartom. Méltatlan helyzet, ami – lévén a családomról van szó – komoly fájdalmat okoz. Azt tudom elmondani, hogy a rendszerváltást megelőzően mint a legtöbb magyar számára, úgy a mi családunkban is tabu volt a múlt” – fogalmazott. Egyszersmind közölte, hogy édesapja
egy szociálisan érzékeny, hazafias, filoszemita ember volt,
így elképzelhetetlennek tartja, hogy a szóban forgó cikket ő írta volna.
Március közepén a Hócipőben jelent meg egy cikk arról, hogy Sulyok Tamás apja, Sulyok László „zsidólakást” és „zsidóbútort” igényelt és kapott a helyi nemzeti szocialistáknak Székesfehérvár polgármesterétől 1944 júniusában.
A 444 cikke szerint Sulyok az Országgyűlésben kedden azt mondta, hogy apját nem tudta faggatni, „így maradtak az ő elejtett szavai és hallgatásai. Ma sem tudom már kérdezni”– mondta a negyven éve halott apjáról.
Tizenkét évvel a holokauszt után születtem, a családban azt hallottam, hogy mi soha senkinek nem ártottunk, nem voltak ellenségeink
– tette hozzá Sulyok. A köztársasági elnök csak abból tud kiindulni, amilyenek apját megismerte, ez alapján pedig úgy képzeli, hogy „1945-ben szembesülhetett azzal a rémséggel, amit a holokaszt jelentett, és egy világ dőlhetett össze benne”.
