Földúton zötyögünk Tiszafüreden a Tiszaikertsor úton, a zsákutca végén nyitva a kapu, Koncz Csaba és Herbert Katalin már várnak ránk a szépen gondozott kertjükben, a faházuk előtt. Kint hűvös kora tavaszi idő van, a fűtött faházban nyári hónapokat idéző meleg.
A nyugdíjas házaspár 2007-ben vette a földhivatali dokumentum szerint összközműves telket, amikor gyakorlatilag még nem volt ház Tiszaörvény ezen részén. Tiszaörvény egykor önálló község volt Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, 1966 óta viszont már a „Tisza-tó fővárosához” tartozik. Búzamező, szántó, gyümölcsös volt itt évtizedekkel ezelőtt, aztán egymás után épültek a házak, sőt, Katalin elmondása szerint az utóbbi pár évben ugrásszerűen megszaporodtak az építkezések. Érthető a növekvő kereslet, egy erdő mellett sétálunk el a Tisza-tó töltésére, 5 perc alatt már a víznél vagyunk, ide jár pecázni Csaba is. Ez a tó egyik legszebb üdülőövezete, az önkormányzat mégis mostohán kezeli – mondja Katalin a víz felé haladva.
Nagyjából 30 ingatlan található itt, először még csak kisebb nyaralókat húztak fel a tulajdonosok, de most már igazi luxusházak is kinőnek a földből, többen állandó lakosok lettek. Az ingatlanok Tiszafüred belterületén LKe 1-es övezetben, kertvárosias lakóterületen fekszenek, villamos árammal, kiépített szennyvízcsatlakozással, részben gázzal rendelkeznek. Többségében közút mentén, ahol a hatályos helyi építési szabályzat szerint is a közművesítettség mértéke teljes.
Egy kutat fúrattak a kertbe, hogy a vécét le tudják húzni, és ne kelljen naponta budapesti lakásukba hazajárni fürdeni. A kút vize ihatatlan, még a kádon, mosdón is nyomott hagy a vas, már az elektromos vízmelegítő bojler is cserére szorul. Tiszafüred ivóvízében magas a vas- és a mangántartalom, ami közegészségügyi szinten éppen belül van a határon, de a lakók a városban is panaszkodnak, hogy még a mosott ruha is sárga lesz – mondja Katalin.
A mérnök házaspár először 2014-ben kérte, hogy lakóövezeti ingatlanjukba kössék be az ivóvizet. Az akkori polgármestertől, Pintér Erikától azt a választ kapták, hogy a település önkormányzata pályázott ivóvízminőség-javító projekt megvalósítására, melyben szerepel a Tiszaikertsor ivóvízellátásának kiépítése is. A levelet 2014. július 15-én kapta kézhez Herbert Katalin, vagyis néhány hónap híján 10 évvel ezelőtt. A 2014-es önkormányzati választáson aztán új polgármesternek szavaztak bizalmat a helyiek, az azóta is regnáló fideszes Ujvári Imrének. Neki is írtak Konczék, és a frissen kinevezett településvezetőtől is megnyugtató válasz érkezett, „a projekt a KEHOP keretében fog majd megvalósulni” – írta Újvári még 2014-ben.
2016-ban Csaba és Katalin megkapták a lakhatási engedélyt. 2017-ben aztán a polgármester Koncz Csabáékat ismét arról tájékoztatta, hogy
az önkormányzat már rendelkezik támogatói szerződéssel, és a projekt megvalósításának határideje 2017. december 31.
2021-ben újabb levelet írtak a polgármesternek, ezt már 11 ingatlantulajdonos szignózta – ebben arra kérték az önkormányzatot, hogy a vezetékes ivóvízhálózatot tervezzék meg és építsék ki. Erre a levelükre nem kaptak választ. Az általunk ismert legfrissebb polgármesteri levél tavaly év eleji keltezésű, ebben Újvári úgy fogalmaz: „Tiszafüred Város Önkormányzata sikeres pályázatának köszönhetően a Közép- és Kelet-Magyarország ivóvízjavító program keretében a Tiszaikertsoron is fejlesztések várhatók.” Ezúttal viszont a levélben nem szerepelt konkrét dátum, ami persze nem változtat azon a tényen, hogy tavaly év eleje óta sem történt érdemi változás a területen. Az Alaptörvényben is szerepel, hogy alapvető feladata az önkormányzatoknak az ivóvíz biztosítása, és ahol nincs, ott 150 méteren belül kellene biztosítani vízvételi lehetőséget. Ha ez sem oldható meg, akkor lajtos kocsit kellene biztosítani – állítja a házaspár.
Személyes találkozót kértünk a polgármestertől is, de Ujvári Imre írásban adott tájékoztatást. Levelét azzal kezdte, amit most már 10 éve ígérnek, vagyis:
a Tiszaikertsor út ivóvíz-gerinchálózatának fejlesztése pályázati forrásból valósul meg.
Ezt írták 2014-ben és 2017-ben is a tulajdonosoknak, és most mi is ezt a választ kaptuk 2024-ben.
A polgármester ezt követően arról tájékoztatott, hogy a képviselő-testület 2011-ben döntött az ivóvízminőség-javító programban való részvételről, a KEOP 7.1.0/11 derogációs víziközmű projektek előkészítésére pályázat benyújtásáról. „Az előző városvezetés 2014-ig nem tudta megvalósítani a projektet, 2014-től pedig már nem önálló projektgazdaként, hanem az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság által vezetett konzorciumként vesz részt a projektben több más településsel együtt. Ettől fogva sem a forrás, sem a projektmenedzsment nem volt az önkormányzatnál” – írta a polgármester.
Állítása szerint a konzorciumvezető több, eredménytelenül zárult közbeszerzést folytatott le a projekt megvalósítására, végül 2022. november 10-én szerződés aláírására került sor a többi között a közép- és kelet-magyarországi ivóvízminőség-javító program tervezési és kivitelezési feladatainak teljes körű ellátására.
A szerződés 2023. 01. 23-án lépett hatályba. A teljesítési határidő 900 nap, amely dátumig a kérdéses probléma is rendeződni fog.
Ez azt jelenti, hogy 2025 közepére építhetik ki a hálózatot – ha minden a tervek szerint alakul. A polgármester azt is megemlítette, hogy jogszabály alapján 2023. január 1-jétől a konzorciumvezetői feladatokat a beruházás tekintetében előbb az Építési és Beruházási Minisztérium, majd jogutódja, az Építési és Közlekedési Minisztérium látja el. A városvezető tájékoztatása szerint a projekttel kapcsolatos információkat mindig megosztották „a közmeghallgatáson a lakossággal, az utca – önkormányzatnál érdeklődő – lakosait a közmeghallgatáson túl minden alkalommal tájékoztattuk a folyamatban lévő pályázat állásáról.”
Ujvári levelét azzal zárta, hogy az önkormányzat érdekében és szándékában áll a kérdéses utca ivóvíz-ellátásának fejlesztése, „amit az elhúzódó pályázati eljárás rajtunk kívülálló okok miatt megnehezített. Az adott műszaki tartalomra vonatkozó érvényes támogatási szerződés mellett önkormányzatunknak sajnos sem jogi lehetősége, sem anyagi forrása nem állt rendelkezésre. Így kénytelenek voltunk és vagyunk pályázati forrásból történő megvalósításra hagyatkozni.”
Ahogy arról fentebb írtunk, a polgármester 2017-ben az ingatlantulajdonosokat arról tájékoztatta, hogy az önkormányzat már rendelkezett támogatói szerződéssel, és a projekt megvalósításának határideje 2017. december 31. Újabb levelünkben rákérdeztünk arra is Ujvárinál, hogy mi lett ezzel a szerződéssel, illetve arra is, hogy az önkormányzat számítása szerint pontosan hány ingatlantulajdonost érint jelenleg az ivóvízhiány ezen a területen.
A 2017-es állítás helytálló. A 2017-ben hatályos támogatási szerződés szerint a projekt várható befejezése 2017. december 31. volt. A szerződés nem hiúsult meg, a projekt befejezési határideje többször módosult
– válaszolta a polgármester. Ujvári azt nem árulta el, hogy az önkormányzat számításai szerint pontosan hány embert érint a vízhiány, de a víz minőségével kapcsolatos kérdésünkre reagált. A városvezető azt írta, a projekt megindításának oka, hogy „Tiszafüred város és a közigazgatásilag hozzá kapcsolódó Kócsújfalu településrész szerepelt az akkor hatályos 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet 6. számú melléklete „B” fejezetében, mint a szolgáltatott ivóvíz vonatkozásában nyilvántartott minőségi kifogással érintett település.”
A projekttel kapcsolatban kerestük a projektmenedzser, konzorciumvezető Építési és Beruházási Minisztériumot, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak kérdéseinkre.
