Nem sérti az alaptörvényt az Alkotmánybíróság (AB) szerint, hogy a rendőrség pénzbírsággal sújtotta Pankotai Lilit egy diáktüntetés után, amikor a Karmelitához hívta a diákokat – írta meg a hvg.hu.
Tavaly áprilisban a státusztörvény elleni pedagógus-tüntetés után a részvevők egy része a budai Várban, a Karmelita kolostor előtt folytatta a tiltakozást. Pankotai Lilit a rendőrség emiatt – mint szervezőt – gyülekezési joggal visszaélés szabálysértés miatt százezer forint pénzbírsággal sújtotta. A bírságot később a bíróság is jóváhagyta, igaz, az összeget negyvenezer forintra mérsékelte.
Ezt az ítéletet tartotta Alaptörvény-sértőnek a diáklány, mert szerinte a törvény által védett spontán megmozdulás történt. Az Alkotmánybíróság Czine Ágnes vezette tanácsa ezzel azonban nem értett egyet, ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.
Az AB saját korábbi állásfoglalását idézte, mely szerint „a békés célú gyülekezéshez való jog gyakorlása nem függhet a hatóságok szabad mérlegelésétől”, de úgy látta: a vitatott esetben
az indítványozó fellépése nélkül a befejezetté nyilvánított gyűlés helyszínén lévő tömeg (akik a bejelentett gyűlés miatt voltak a Széchenyi téren), magától nem indult volna el a Budai Várba, a Karmelita kolostor elé.
Az AB indoklása szerint a diáklány tehát szervezőként lépett fel, és részvételre buzdított, ami viszont már önmagában kizárja a gyűlés spontán jellegét. A törvény ismeri ugyan a sürgős (vagyis azonnali reagálású) gyűlés fogalmát is, ami nem azonos a spontánnal, de ahhoz, hogy ilyenként kezeljék, feltétlenül szükséges lett volna, hogy az indítványozó a gyűlés megkezdésekor bejelentést tegyen a rendőrségnél. Ebben az esetben nem büntethették volna meg, de mivel ezt elmulasztotta, az elmarasztaló ítélet nem ütközik az Alaptörvénybe.
