Február elején kapott országos nyilvánosságot, hogy Novák Katalin akkori köztársasági elnöki kegyelemben részesítette a kényszerítés miatt elítélt K. Endrét, a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesét, aki aktív szerepet játszott abban, hogy volt felettese, V. János szexuálisan bántalmazhassa a gyermekotthon lakóit.
A kegyelmi ügyre azért derülhetett fény, mert a jogerős ítélet után K. Endre és a jogi képviselői felülvizsgálatért a Kúriához fordultak, így kerülhetett bele az ügy a Kúriai Döntések Bírósági Határozatok című folyóirat januári számába, ahonnan aztán közvetve a sajtóhoz is eljutott. A HVG szombati írása szerint azért fordultak K. Endréék a Kúriához, mert állításuk szerint az elsőfokú bíróság súlyosan megsértette egy személy védelemhez való jogát, nevetetesen K. Endréét, aki nem lehetett ott, amikor az áldozatot kihallgatták.
A 2019. május 22. napján tartott tárgyaláson a 4. számú tanú kérésére a II. rendű és az I. rendű terhelttel szemben elrendelte, hogy a tanú meghallgatására az ő távollétükben kerüljön sor. (…) Az elsőfokú bíróság ezzel a rendelkezésével megfosztotta [K. Endrét] attól a lehetőségtől, hogy a tanúhoz közvetlenül kérdéseket tegyen fel, állításaival szembesítse őt
– olvasható a hivatalos beadványban.
Később ugyanakkor sem a Legfőbb Ügyészség, sem a Kúria nem ítélte megalapozottnak a kérelmet, a hatályos jogszabály szerint ugyanis van lehetőség eltávolítani a tárgyalóteremből „azt a vádlottat, vagy a hallgatóság közül azt, akinek jelenléte a különleges bánásmódot igénylő tanút a kihallgatása során zavarná”. A Kúria szerint egyértelmű volt, hogy ebben az esetben a terheltek hatalmukkal, tekintélyükkel, befolyásukkal visszaéltek ezért indokolt volt a bíróság azon döntése, hogy K. Endre nem lehetett jelen a tanú meghallgatásakor.