Minden elhangzott, aminek el kellett hangoznia. Láthatták, hogy a kormánynak továbbra is az az álláspontja, hogy a gazdaságpolitikát a gazdasági miniszterek csinálják
– kezdte beszédét az idei a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitóján Orbán Viktor miniszterelnök, utalva arra, hogy előtte Parragh László, a kamara elnöke, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter mondott beszédet. „Gazdasági minisztereink jó állapotban vannak, egészen remek és biztató számokat mutattak nekünk” – mondta Orbán.
Kifejtette: kétféle gazdaságpolitika van, a szakszervezeti és a kamarai. Míg az előbbi Nyugat-Európában válságba jutott, addig Magyarországon a kamarával jól működik együtt a kormány, mondta Orbán, aki ezért optimista az előttünk álló két év gazdaságpolitikáját illetően.
Orbán szerint azért tartják a miniszterelnököt általában, hogy a gazdaságpolitika mögül „az egyszerű, józan, paraszti megfontolások ne tűnjenek el”.
Jönnek ezek a táblázatok, GDP, hókuszpókusz, ez mind nagyon fontos, de azért, ha valakinek van családja meg látott már családot, akkor pontosan tudja, hogy ahhoz, hogy stabil legyen egy közösség, ahhoz kell néhány józan, paraszti észen nyugvó tétel, amit sohasem sértenek meg
– mondta a kormányfő.
Orbán szerint négy fő tétel van.
- Az első, hogy jobb, ha nekünk tartoznak, mint ha mi tartozunk, ám a szerinte „sajnos ez a helyzet még nem áll fenn” – utalt az államadósság elleni küzdelemre.
- A második, a költségvetési hiányra vonatkozó bölcselet úgy szólt: mindig többet kell keresni, mint amennyit elköltünk. „Keresni kell, nem vagyunk kommunisták” – hangsúlyozta Orbán, aki szerint egyelőre ezen a fronton sem állunk jól.
- Harmadik a foglalkoztatásról szólt: jobb dolgozni, mint tengeni, lengeni. Ezt szerinte nem csináljuk rosszul.
- Negyedik: mindig jobb, ha mi keresünk másokon, mint ha mások keresnek rajtunk.
Orbán szerint 2020 és 2024 között visszakapcsoltuk a sebváltót a válságok miatt, de idén nagyobb lendületet tudunk venni. Erre azért vagyunk képesek, mert a válságok nem zúzták össze a magyar gazdaságot. Orbán ezt a keleti nyitás sikerességével magyarázta, hiszen amikor a nyugati gazdaságoknak nem ment jól, akkor keleti befektetők érkeztek az országba. Hozzátette: szédületes, hogy a magyar beruházók még mindig csak a negyedikek a beruházási sorrendben, ezen még dolgozni kell.
Orbán arról is beszélt, hogy világ gazdasági és politikai térképének átszabása zajlik, aminek van egy geopolitikai és egy gazdasági vetülete. A geopolitikai változás történelmi léptékű dilemmát állít elénk, hiszen a nyugati és nem nyugati világ homlokegyenest eltérően ítél meg mindent, például az orosz-ukrán háborút, amibe a nyugat szerinte „beleugrott”. Orbán szerint ugyanígy áll a helyzet a Tajvan-Kína konfliktus esetében is. A piaci logika és a technológiai fejlődés alárendelődik a politikának, mondta.
A kormányfő szerint nem mindegy, hogy ez a disputa hogyan végződik: az egyik oldal azt mondja, hogy a nyugatnak le kell választania magát a keletről, a másik fél pedig azt mondja, azért veszítünk teret, mert nem vagyunk versenyképesek. Erre Orbán szerint jelenleg nem vagyunk képesek. A miniszterelnök kifejtette: ha visszatér a hidegháború, akkor itt fog húzódni a két világ határa. Orbán szerint ebben az esetben a Nyugat „egy senkit nem érdeklő, félhomályos, poros hely lesz”. Orbán szerint Magyarország a Nyugat része, de a konnektivitásban érdekelt: ez magyarázza a Kínához, a török világhoz és Oroszországhoz való viszonyunkat.
Az oroszokkal való együttműködést sem akarjuk feladni, csak ott adjuk fel az együttműködést velük, ahol az EU szankció ezt kizárják
– mondta Orbán, aki szerint az a célunk, hogy az oroszokkal való gazdasági kapcsolatunk is erősödjön, hiszen a háború vége után is lesz élet, kereskedelem és gazdaság.
Orbán arról is beszélt, hogy Európa nem tudja elkerülni azt, hogy ismét felfegyverkezzen. Gyorsított hadiipari fejlesztések zajlanak mindenhol a világban – e téren Orbán szerint két-három év előnyben vagyunk mindenki máshoz képest. Orbán szerint nyilvánvaló, hogy a háborút a Nyugat nem nyeri meg Oroszországgal szemben. A háborút nem orosz-ukrán háborúnak, hanem orosz-Nyugat proxyháborúnak tartja, hiszen az ukránok legfőbb erejét azok adják, akik mögötte állnak.
És fordítva is igaz szerintem: az oroszok ezt a háború a Nyugattal szemben nem fogják megnyerni
– mondta Orbán, hozzátéve, hogy ebből az következik, hogy előbb-utóbb béketárgyalások lesznek. Az idő szerinte az oroszoknak dolgozik, márpedig „mi vagyunk azt egyetlen ország, ami azt mondja, hogy az idő az oroszok oldalán van”. Kifejtette: a magyar szempont az, hogy az orosz határ közelebb jön-e hozzánk vagy sem, ezért minél előbb békét kell kötni.
Orbán kijelentette, hogy
Elmondta azt is, hogy nem látja a mostani amerikai kormányzatban, hogy békét tud teremteni. Szerinte a Trumpra való fogadás nem hazardírozás, hanem magyar nézőpontból az egyetlen logikus lépés.
Ezután szót ejtett az év európai választásairól, melyek szerinte kulcsfontosságúak lesznek. Az EP-választás Orbán szerint „a szuverenista és a föderációs erők küzdelme lesz”. Orbán az utóbbihoz sorolja magukat, ám ma a „baloldaliak ideologikus gondolkodású emberek” vannak hatalmon, holott jobboldali, „a valóságot jobban tisztelő” politikai kurzusra volna szükség. Erre Orbán szerint most van is esély, ezért „érdemes megjátszani” .
Orbán szerint „ a V4-ben van még szufla”, ezért nem érdemes feladni ezt a szövetséget. Ugyanakkor látni kell, hogy egy másik szövetség is kezd kibontakozni a szemünk előtt, mégpedig a szuverenistáké. Magyarország mellett megjelentek a szlovákok, a szerbek nem EU-tag, de a kontinens nélkülözhetetlen részei, és Ausztriában is lesz egy választás szeptemberben, sorolta a kormányfő.
Mindenkinek van egy fixációja, tudják? Ez alól a miniszterelnökök sem mentesek. Nekem is van egy nünükém, ahol a dolgok mindig beakadnak
– mondta Orbán, utalva a profitegyenlegre. „Hogy mennyi pénzt visznek ki és mennyi pénzt hozunk mi haza” – magyarázta Orbán, aki szerint ez az egyenleg javul, de még mindig nem az igazi. Orbán azt mondta, azért „csavarodott rá erre” , mert meggyőződése, hogy csak a világgazdaságban részt véve tudunk magyarokhoz méltó életet teremteni. Ezután rátért a számokra: a külföldi beruházók évente 4-6 milliárd eurót visznek ki az országból, miközben a magyarok csak 1,3-1,5 milliárdot hoznak haza külföldről.
Mint mondta, profitkiviteli tilalmat nem lehet elrendelni, hiszen akkor nem lenne több új beruházás, de a kifejtetési programot fel kell zárkóztatni e mellé, ezért meg kell támogatni a külföldön profitot termelő, „a nemzeti bajnokokat”. Orbán szerint az infokommunikációsipar, az építőipar, sőt, lassan a hadiipar is alkalmas lesz rá, hogy profitot hozzon haza.
Van két-három óriási egységünk, vállalatunk, amely egyébként már tavaly is, amikor adóztattuk őket onnan tudom, amitől nem voltak boldogok, szegények már azt mondták, a profitot, amit megadóztatunk, már mind külföldön állítják elő
– mondta, utalva az OTP-re és a Molra.
