Balog Zoltán mondta el a csütörtök reggeli imádságot a Kossuth Rádió reggeli adásában, vette észre a Telex egyik olvasója.
Ez azért is különös, mert a kegyelmi üggyel összefüggésben sokan Balog lemondását követelik, a püspök ügye pedig az egyházat is megosztja.
Az imádság így hangzott el:
Hűséges Istenünk, ne engedd elhalni bennünk a vágyat, a reménységet a te békédre, királyságodra, országodra, mely ugyan nincs rajta a világ térképén, mégis valóságosabb hely lehet az életünknek, mint némely közigazgatási egység, utca vagy házszám. Ne engedd kihunyni bennünk a bizonyosságot, hogy te újjáteremted az embert, hogy te elküldöd hozzánk újra és újra Jézus Krisztust, akinek arcán felismerhetjük saját arcunk eredeti vonásait, akiben megláthatjuk magunkat, megláthatjuk életünket úgy, ahogyan te látod.
Köszönjük, hogy várhatunk országodra, mely eljön, királyi uralmadra, mely gátat szab a gonosz munkájának. Köszönjük, hogy várhatunk az új emberre, várhatunk saját megújult életünkre, melyet te nekünk készítettél. Köszönjük, hogy eljön, megérkezhet az a szeretet, mely nem haszonelvűen tekint a másikra, az a békesség, mely a tőled kapott bizonyosságból születik, az a remény, mely nem saját terveink és céljaink beteljesülését várja, hanem az újjáteremtett életet, a jó teremtésre hasonlító világot, az újjászületett embert bennünk és a másikban. Köszönjük, hogy láthatjuk szereteted jeleit már itt és most a hozzád forduló életekben, a minket megvilágosító szavakban, melyek tőled jönnek, és az erőben és az örömben, melyeket tőled kapunk, melyek erőssé, széppé tehetik az életünket. Ámen.
