Bő négy évvel ezelőtt nyert 277 millió forintos uniós vidékfejlesztési támogatást egy gombatermesztő üzem megvalósítására Zolnai Sándor csákvári KDNP-s önkormányzati képviselő. A támogatói okiratot 2020 januárjában írták alá, onnantól 24 hónap állt volna rendelkezésre az üzem megvalósítására. A csarnokot azonban nemhogy 2022 januárjáig, de a mai napig sem sikerült befejezni.
Az eset körülményeit tavaly nyáron mutatta be Hadházy Ákos országgyűlési képviselő, Zolnai pedig szeptemberben vállalta, hogy a beruházás helyszínén ismerteti lapunkkal álláspontját a félbe maradt beruházásról. A politikus akkor azt mondta, a gombaüzemmel kapcsolatos elszámolás végső határideje a legutóbbi határidő-módosítás szerint 2024. január, és bízik abban, hogy ezt tartani fogják. Mostanra azonban világossá vált, hogy az újabb határidőt sem sikerült betartani.
a torzóban maradt üzemcsarnok és környezete ugyanúgy néz ki, mint négy hónappal korábban.
A csákvári gombatermesztő üzem építéséről először Tessely Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője számolt be 2020 decemberében azzal, hogy az építkezés még abban az évben, de legkésőbb 2021 elején szerkezetkész állapotba kerülhet. Az Országos Építésügyi Nyilvántartás alapján az épület papíron tavaly augusztusban készült el, ránézésre azonban az üzemcsarnok továbbra is messze van attól, hogy termelésre alkalmas legyen.
Amint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, Zolnai az uniós és állami támogatás terhére két részletben eddig mintegy 185 millió forintot hívott le. A Magyar Államkincstár nyilvántartása szerint 2020-ban 139 millió forintot, majd 2022-ban további 46 millió forintot utaltak ki a projektre. A KDNP-s önkormányzati képviselő elmondása szerint az előbbi összeg támogatási előleg, az utóbbi a beruházás készültségi fokának megfelelő kifizetés volt.
Korábbi cikkünkből az is kiderült, hogy a képviselő szerint a projekt félbehagyása mögött a kivitelezővel támadt elszámolási vita áll. Ennek részleteiről Zolnai Sándor sem akkor, sem azóta nem árult el részleteket a folyamatban lévő polgári peres eljárásra hivatkozva.
A képviselőt most levélben kerestük, hogy megtudjuk, miért áll továbbra is az építkezés, illetve mire lehet számítani a jövőben. Válaszában azt írta: a beruházás folyamatban van, újabb határidő-módosítást kért, amelynek „elbírálása folyamatban van”. Zolnai Sándor azt írta, hogy szeptemberi cikkünk után volt alvállalkozó, aki a
Mocskos fideszes tolvajnak nem dolgozok
kijelentéssel tűnt el. Közlése szerint – az általa meg nem nevezett – generálkivitelező nem végezte el a megegyezés szerinti feladatot, vele szemben kötbérigényt nyújtott be, a kivitelezői szerződést pedig felmondta.
„Új kivitelezővel és befektetővel dolgozom.
Az építési munkákat hátráltatja a kedvezőtlen időjárás, a sok eső, majd a hideg, fagyos idő.
A szervezés, technológiai eszközök beszerzése jó úton jár. Amint az idő engedi, reményeim szerint folytatni tudjuk az építést” – fogalmazott.
Zolnai Sándor Csákváron 2014 óta önkormányzati képviselő, jelenleg az önkormányzat pénzügyi és jogi bizottságának az elnöke. Arra a kérdésre, hogy a júniusi önkormányzati választáson tervez-e újraindulni, nem kívánt válaszolni, azt írta, ez nem aktuális.
A gombatermesztő üzem még a 2014-2020 közötti európai uniós támogatási ciklusban megvalósuló Vidékfejlesztési Program (VP) keretében nyert támogatást. Az agrártámogatási rendszer sajátosságai miatt ezt a programot két évvel meghosszabbították, de még tavaly októberben is voltak nyitott pályázatok, amelyeknek a támogatásáról idén születik döntés. Ennek megfelelően a program megvalósítása 2025-ig húzódik el.
Hogy Zolnai Sándor beruházása négy év kudarca után is kaphat-e határidő-módosítást, egyáltalán nem tűnik valószínűtlennek. A támogatási rendszerre rálátó forrásunk szerint 2021 és 2023 között több ezer olyan döntés született, ahol a kedvezményezettek határidő-módosítást kaptak – lényegében mindenki, aki ezt a döntéshozók szerint megalapozottan kérelmezte.
Forrásunk szerint ugyanakkor 2023-ban átlagosan havonta mintegy 20 milliárd forintot fizettek vissza pályázók a meg nem valósult projektek miatt. Ezeknek a kudarcoknak a hátterében sokféle ok állhatott, például az energiaárak elszállása, a 2022-es aszály vagy éppen a beruházási költségek drasztikus emelkedése. 2023-ban pedig az ukrán mezőgazdasági termékek uniós jelenlétének tartóssá válása nehezítette a gazdák helyzetét.
