Lezárulhat a balatonföldvári kikötő üzleteinek évek óta húzódó ügye, ám ezért nagy árat fizethet a déli parti város önkormányzata. Amíg korábban a kártalanítás összege 9 és 20 millió forint között mozgott, addig most az önkormányzati vagyonból több száz millió forintot is kihasíthat az üzletek megszerzése – tudta meg a 24.hu.
A balatonföldvári Bahart-kikötő bejáratánál 1985 óta több üzlet is üzemel. A nyári szezonban gyakran kígyózó sorok állnak a bódék előtt, a minőséget sem lehet kifogásolni, viszont a lángosos, fagyis, gíroszos bódék évek óta szúrják a polgármester szemét. Holovits Huba fideszes városvezető ugyanis három szakaszban szeretné felújítani a Kvassay sétányt. A hajóállomás épületétől induló, 1200 méter hosszú sétány a déli part egyik legszebb része, megyei védelem alatt álló platánfáit a XIX. század végén ültették.
A polgármester a felújításra és a közérdekre hivatkozva próbálja eltüntetni a büfésort, ami meglátása szerint csupán néhány ember magánérdeke. Ezt a decemberi előterjesztésében is hangsúlyozta:
A sétány megújításának egyik eleme a kikötő környezetének rendezése, parkosítása, ami halaszthatatlan településfejlesztési feladat. Megvalósítása azonban ellentétben áll a korábbi Bahart-vezetés koncepciója következtében a területen tulajdonjoggal, földhasználati joggal és 99 évre szóló bérleti joggal rendelkező tulajdonosok magánérdekével.
A város önkormányzata egy kisajátítási eljárással is megpróbálkozott, de a Pécsi Törvényszék két évvel ezelőtti döntése megakasztotta a folyamatot. A bíróság szerint egyrészt a kisajátítási eljárás kezdeményezését megelőző önkormányzati és kormányhivatali eljárás szabálytalan volt – az utóbbi például egyik határozatban sem jelölt meg konkrét bizonyítékot a közérdekű cél megvalósításáról. Az eljárás során egy ingatlanossal felbecsültették az üzletek értékét, majd az ingatlanok nagyságától függően megállapították a kártalanítás összegét. Ez 9 és 20 millió forint között mozgott.
A polgármester a bírósági döntés után 2022-ben arról beszélt a 24.hu-nak, hogy az épületeket mindenképpen lebontják.
A kérdés csak az, hogy belátható időn belül történik meg, vagy a 2004-ben 99 évre megkötött botrányos szerződések lejárta után, 2103-ban. Addigra vélhetően maguktól is összedőlnének ezek a könnyűszerkezetes lemezből és egyéb dolgokból összetákolt építmények
– nyilatkozta tavaly a városvezető. Azt is megjegyezte, hogy „az egész kikötő örökségvédelem alatt áll, ezért a 21. században sem az önkormányzat, sem az örökségvédelmi hivatal nem tartja elfogadhatónak a műemléki környezetben mindenféle színűre festett fából készült tákolmányok látványát. Felújításukat, átépítésüket pedig a hatályos jogszabályok nem teszik lehetővé.”
Az önkormányzat azonban nem szeretne várni 2103-ig, illetve az épületek összeomlásáig. A decemberi képviselő-testületi ülésen arról döntöttek, hogy amennyiben január közepéig a szerződések, megállapodások végleges szövegében nem egyeznek meg a tulajdonosokkal, akkor a testület „2024. január 25-i ülésére a kisajátítási eljárásnak az önkormányzat részéről történő megindítására vonatkozó előterjesztést kell előkészíteni.” Magyarán, ha nincs megállapodás, jön az újbóli kisajátítási eljárás. Ez esetben az önkormányzatnak és a kormányhivatalnak új eljárást kell elindítania, melynek az első kudarcos próbálkozásból következően a kimenetele sem biztos, ráadásul évekig is elhúzódhat.
Az önkormányzat viszont szeretne mielőbb pontot tenni az ügy végére, így egészen nagyvonalú ajánlattal kínálta meg az üzlettulajdonosokat.
Van, akinek pénzt ajánlottak, másnak csereingatlant, és akad, aki pénzt és ingatlant is kaphat.
- Egy földvári értékbecslő cég a Marina Gyros üzletét például 122 millió forintra becsülte fel. Az épület piaci értékét és a földhasználati jog értékét is 50 millió 250 ezer forintra taksálták, és ehhez még hozzájön a bérleti jog számított értéke, ami 21,5 millió forint. A tulajdonos nem a pénzt kapja meg, hanem egy csereingatlant, a város központjában található Keringő épületegyüttes egy részét és további 20 millió forintot. A Keringőt hitelfelvétellel vásárolta meg az önkormányzat, egy dokumentum szerint a város az ingatlanegyüttesért 380 millió önrészt fizetett ki, és 342 millió forintot vett fel 10 éves kamatra, melynek visszafizetése 58 millió forintjába kerül évente a településnek. A Hírbalaton cikke szerint az eredeti tervek még arról szóltak, hogy a Keringőt lebontják, és helyére modern, városképbe illeszkedő üzletek, az emeleti részen pedig hotel, motel épült volna. Információnk szerint erről már nincs szó, és már inkább felújításban gondolkozik az önkormányzat.
- A Fapuma büfé tulajdonosának üzletét 101,6 millió forintra becsülték fel. Az ingatlan és a földhasználati jog az értékelés szerint összesen 91 millió 500 ezer forintot ér, a bérleti jog értéke pedig 10,1 millió forint. Az üzlet tulajdonosa ezért megkaphatja a volt rendőrség épületét, amely az értékbecslés szerint 81,6 millió forintot ér. A 20 millió forintos különbözetet ebben az esetben is kifizeti az önkormányzat.
- Az egyik üzletet (melyet már egy ideje a gíroszos bérelt) 62 millió forintra becsülték, ezért nem ad csereingatlant az önkormányzat, a tulajdonos megkapja az összeget.
- A Kárpáti fagyizó tulajdonosa a tervek szerint 105 millió forintot kaphat, és még egy kikötőhöz közeli, 80 négyzetméteres, egyelőre üres területet 35 évre, melyen egy teraszt is építhet.
Kárpáti Péter, a fagyizó tulajdonosa kérdésünkre elmondta, az ő ügye azért van függőben, mert még meg kell kapnia az építési engedélyt.
Ígéreteket már kaptam, de szeretném látni az engedélyt is
– tette hozzá.
A polgármesteri előterjesztésben úgy fogalmaznak, hogy Kárpátival és feleségével „a megállapodás megkötése folyamatban van, a műszaki feltételek megléte esetén a szerződés soron kívül jóváhagyható lesz.”
Egy földvári képviselő félmilliárddal számol
A földvári képviselő-testület csütörtökön tárgyal a kikötői üzletsorról, de van, aki már írásban kifejtette aggodalmát az önkormányzat területszerzése miatt. Kovács Zsolt helyi képviselő az előterjesztésében arról ír, hogy az önkormányzatnak összességében nagyjából 500 milliós üzleti vagyonvesztést jelent a terület megszerzése.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy az önkormányzatnak kell majd a megvásárolt épületeket lebontania, a közműveket felszámolnia, a területet rendeznie, és annak későbbi végleges funkcióját megteremtenie. Természetesen mindez becslés a részemről – a testületi ülésre ezúton kérek tényleges számokat! –, de nehéz elképzelni, hogy a fent említettek összességében ne érnék el az 500 milliós üzleti vagyonvesztést és költségeket együttvéve. Ez az összeg az előző évek adatai alapján nagyságrendileg az éves önkormányzati működési költségvetésnek 50 százaléka
– állítja a képviselő.
Kovács szerint a földvári önkormányzat eladósodott. Előterjesztésében arról is ír, hogy „az önkormányzat 2019 óta 542 millió forint hitelt vett fel, valamint a tavalyi évben döntött további 350 millió forint felvételéről, ez összesen 892 millió forint, ami csak a tőke összege. Számított kamatokkal együtt cirka 1,2 milliárd forintot kell visszafizetni 10 éves futamidők alatt.”
A független képviselő szerint az üzletsor „szanálására” szánt költség nem értékarányos, az „nem ér meg ekkora áldozatot.”
A 2024. júniusi önkormányzati választásig működő jelenlegi képviselő-testület tagjainak erkölcsi kötelessége is, hogy (…) a közpénzekkel való felelős gazdálkodás elveinek figyelembe vételével hozzon döntést. Az ügy súlyára, azaz az önkormányzati költségvetésre és vagyonra gyakorolt negatív hatásokra tekintettel (amennyiben javaslatommal ellentétes döntés születne), név szerinti szavazást kérek
– írta még a képviselő.
Kovács előterjesztésében két javaslatot tett:
- az önkormányzat a pénzt inkább a be nem fejezett fejlesztéseinek lezárására koncentrálja, így a „Kultkikötő”/ szabadtéri színpad befejezésére és a „Keringő” városközpont rehabilitációjára.
- Az üzlettulajdonosokkal haladéktalanul meg kell kezdeni egy egyeztetéssorozatot a ténylegesen meglévő esztétikai problémák megszüntetésére.
Az üzletek megvásárlásával, a képviselő aggodalmával és számításaival kapcsolatban is tettünk fel kérdéseket Holovits Huba polgármesternek, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt megkeresésünkre.
