A balatonföldvári BAHART-kikötő bejáratánál 1985 óta több üzlet üzemel. Némelyik fagyit árul, máshol ebédelni lehet. Csakhogy Holovits Huba polgármester fejleszteni szeretné a kikötőt, erre és a közérdekre hivatkozva eltüntetné a büfésort. A város önkormányzata kisajátítási eljárást kezdeményezett, amit a Somogy Megyei Kormányhivatallal karöltve intézett.
A Pécsi Törvényszék ugyanis két fontos dolgot mondott ki ítéletében:
- egyrészt, hogy a kisajátítási eljárás kezdeményezését megelőző önkormányzati eljárás, valamint a kormányhivatali eljárás is szabálytalan volt,
- másrészt, hogy ha még mindig ragaszkodik a kisajátításhoz az önkormányzat és a kormányhivatal, akkor az egész eljárást újra kell kezdeni.
Ez pedig hosszú, évekig tartó folyamat, másrészt az sem biztos, hogy a kormányhivatal újra nekikezdene egy olyan eljárásnak, amelyben a bíróság egyszer már súlyosan elmarasztalta. Hiszen a Pécsi Törvényszék az ítéletében a többi között úgy fogalmazott:
összességében megállapítható, hogy az I. r. alperes (a kormányhivatal) egy szabálytalanul lefolytatott eljárást követően hiányos, indoklást nem tartalmazó határozatokat hozott, amelyek az érdemi felülvizsgálatra alkalmatlanok.
A bíróság szerint egy esetleges megismételt eljárás során a kormányhivatalnak elsődlegesen azt kellene eldöntenie, hogy egyáltalán fennállnak-e a kisajátítás feltételei, ahogyan egyértelmű bizonyítékot kellene beszerezni arra is, hogy közérdek a kisajátítás. A határozatokból ugyanis egyáltalán nem volt megállapítható, hogy „az egyébként is szabályszerűtlenül lefolytatott megelőző eljárás során a kormányhivatal meggyőződött volna arról, hogy a kisajátítás feltételei közül valamennyi fennáll”.
A bíróság szerint a kormányhivatal egyik határozatban sem jelölt meg konkrét bizonyítékot a közérdekű cél megvalósításáról sem, az üzletesek egyetlen aggályára sem reagált, azokat nem is rögzítette, aminek az egyik oka, hogy szabályszerű tárgyalást sem tartott. A döntés említi azt is, hogy a kormányhivatal nem felelt meg az indokolás minimálisan elvárható kritériumának sem.
A kormányhivatal az eljárás során egy ingatlanossal felbecsültette a nyolc szóban forgó üzlet értékét, majd az üzletek nagyságától függően megállapította a kártalanítás összegét. Ez 4,5 millió és 16,5 millió körül mozgott. Beszéltünk egy üzlettulajdonossal, aki azt mondta:
Ráadásul ezek családi vállalkozások, amelyek közel 40 éve itt működnek, így egy ingatlanos által felbecsült ár nem biztos, hogy tükrözi az üzletek valódi értékét.
A 24.hu-nak nyilatkozó egyik büfés koncepciós eljárásnak nevezte az önkormányzat és a kormányhivatal kisajátítási eljárását, és arról is beszélt, hogy az önkormányzat nem hajlandó kommunikálni velük. Szerinte bizonyíthatatlan az üzletek közérdekből történő kisajátítása, „miután a vak is látja, hogy az oda tervezett utat máshol is el lehetne vezetni”. Valós oknak azt gondolja, hogy a polgármester szemét szúrja ez a régi büfésor, Holovits ugyanis más stílusú helyeket szeretne látni Balatonföldváron.
A bíróság döntésével kapcsolatban megkerestük a balatonföldvári önkormányzatot is. A fideszes városvezető a 24.hu-nak azt írta, hogy az üzletek
lebontásra kerülnek. A kérdés csak az, hogy belátható időn belül történik meg, vagy a 2004-ben 99 évre megkötött botrányos szerződések lejárta után, 2103-ban. Addigra vélhetően maguktól is összedőlnének ezek a könnyűszerkezetes lemezből és egyéb dolgokból összetákolt építmények.
A polgármester hozzátette, „a ’80-as években ideiglenes jelleggel épült kikötői bódékat már a ’90-es években bontásra ítélte az akkori városvezetés, mivel az akkori igényeknek sem feleltek meg ezek a felépítmények. A bontást azóta több építészeti szervezet is szorgalmazta. Az egész kikötő örökségvédelem alatt áll, ezért a 21. században sem az önkormányzat, sem az örökségvédelmi hivatal nem tartja elfogadhatónak a műemléki környezetben mindenféle színűre festett fából készült tákolmányok látványát. Felújításukat, átépítésüket pedig a hatályos jogszabályok nem teszik lehetővé.”
Rákérdeztünk arra is, hogy az üzletek lebontása nélkül is megvalósulhat-e a kikötőfejlesztés. Holovits válasza szerint az önkormányzat 2017-ben azért vásárolta meg a kikötő előtti területet, hogy „betölthesse a Balaton-törvénybe foglalt szerepét, és a települést alapító Széchényiek eszmeiségét szolgálva közparkot alakítson ott ki. Városunk így értékes ingatlannal gyarapodott. A terület fejlesztése egyidejűleg megoldaná – közútkapcsolat létrehozásával – a Balaton legnagyobb kikötőjének fejlesztését is.”
Szerinte közútkapcsolat nélkül a kikötő fejlesztése nem lehetséges, az üzletesekkel kapcsolatban pedig azt írta:
A bódésor vállalkozói négy pert indítottak az önkormányzati tulajdonszerzés ellen. Végül a perek mindegyike a földvári embereket képviselő önkormányzatnak adott igazat a mostani kivételével, melyben a kisajátítási eljárást végző Somogy Megyei Kormányhivatalt új eljárás lefolytatására kötelezte a bíróság. Földvár fejlődését sem a bódésor, sem a most meghozott bírósági ítélet nem akadályozhatja meg.
Bérleti díj 99 évre
2017 október elején írtunk először arról, hogy Balatonföldváron kikötőfejlesztést terveznek. Az önkormányzat az üzleteseket egy olyan, 2004-ben kötött bérleti szerződéssel támadja, amely az önkormányzat és a BAHART vezetésének sejtése szerint egyéni üzleti érdekeket helyezett előtérbe.
Nyolc felépítmény esetében a bérleti díj összesen 99 évre valamivel több mint nettó 4 millió 35 ezer forint volt, ehhez jött hozzá a nettó 1 millió 522 ezer forint a földhasználati jog ellenértéke. Tehát lényegében egy négyzetméternyi ingatlan bérleti díja egy évre 106 forintba került
– vezette le számításait az önkormányzat.
A 24.hu-nak Horváth Gyula, a BAHART korábbi vezérigazgatója évekkel ezelőtt azt mondta, hogy Horváth hozzátette, hogy 2004-ig az építmény a kereskedőké volt, a föld viszont, amin az üzletek állnak, a BAHART-é. Ezt a rendezetlen helyzetet oldották meg a kereskedőkkel és az ügyvédekkel a helyi rendezési szabályozásnak megfelelően. Szerinte ez évekig senkit sem zavart, ráadásul a nyüzsgő kikötői élethez hozzátartoznak az üzletek.
Korábban az üzletesek is azt írták a 24.hu-nak, hogy az üzletek hatósági és állami engedélyek alapján 32 éve magántulajdonban vannak. 1985 óta az üzletek tulajdonjoga többször is gazdát cserélt, azonban a MAHART, majd a BAHART minden alkalommal – legutóbb 2014-ben – lemondott az elővásárlási jogáról, pedig megvehette volna azokat.
