Még kevésbé lesz átlátható a miniszterek vagyoni helyzete annak a nem nyilvános 2022-ben hozott kormányhatározatnak a következtében, amely bizalmi vagyonkezelőkbe tetetné a tárcavezetők meghatározott méretű céges érdekeltségeit – tudta meg az rtl.hu.
A kormány a miniszterekre vonatkozó szabályozást az úgynevezett 4000-es határozatként fogadta el, ami annyit jelent, hogy a döntés ugyan nem titkos, de nem is nyilvános. A minisztériumok pedig nem voltak hajlandók elárulni az rtl.hu-nak, még közérdekű adatigénylésre sem, hogy a tárcák vezetői pontosan milyen céges érdekeltséget adtak a határozat következtében bizalmi vagyonkezelésbe.
A politikusi vagyonnyilatkozatokban ugyan van olyan rész, ahol a bizalmi vagyonkezelőkkel kapcsolatos érdekeltségeket is érintik, de:
- Ennél a fejezetnél nem kell megjelölni, hogy az átadott tulajdon milyen jellegű, valamint hogy pontosan mekkora értékű.
- A bevallásból az sem derül ki, hogy melyik cégben meglévő részesedést adta át egy miniszter.
- A vagyonnyilatkozatok csak a december 31-i állapotot tükrözik. Azaz, ha egy miniszter év közben vásárol egy céget, és azt bizalmi vagyonkezelésbe adja, akkor a bevallásából csak annyi derül majd ki, hogy egy vagyonkezelőnek átadott valamilyen vagyonelemet.
A miniszteri vagyonnyilatkozatok megtekintése után az rtl.hu megállapította, hogy négy miniszternek van céges érdekeltsége, ezek többsége azonban vagy zrt., vagy mikrovállalkozás, amelyekre nem vonatkozik a szabályozás.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszternek azonban van olyan érdekeltsége, amelyet bizalmi vagyonkezelésbe adott át az SBA Invest Kft-nek, és ott egyszerre jelenik meg vagyonrendelőként és kedvezményezettként. Nemrég a 24.hu-n részletesen foglalkoztunk a honvédelmi miniszter vagyoni helyzetével.
Szalay-Bobrovniczky a London Capital 2019. november 25-ei megalakításától, mindössze három év alatt több mint 19 milliárd forint nyereséget hozott össze. Más kérdés, hogy a milliárdok mozgásából mit fogunk észlelni – írtuk decemberi cikkünkben. A honvédelmi miniszter vagyonnyilatkozatában ugyanis a tulajdonában álló cégeken kívül szerepel egy SBA Invest Kft. nevű társaság, amelyben Szalay-Bobrovniczky nem tulajdonos, hanem vagyonrendelő és kedvezményezett.
A bizalmi vagyonkezelőnek látszó társaság – amelyről korábban a Népszava írt – ugyanazon a címen van bejegyezve, mint a London Capital. Ha a honvédelmi miniszter az SBA Investbe helyezi a vagyonát, akkor nem sok látnivaló marad. A bizalmi vagyonkezelésnek ugyanis az a lényege, hogy nem nyilvános kinek, kiknek a vagyonát kezelik, és milyen eredménnyel. Előfordulhat tehát, hogy ezentúl hiába keressük a honvédelmi miniszter vagyonnyilatkozatában, pontosan hol végződött a kaszinóbizniszben kitermelt milliárdok útja.
A másik érintett Lantos Csaba energiaügyi miniszter, akinek a legfőbb cége, a Lantos Zrt. (ami egyébként egy bizalmi vagyonkezelő cég) ugyan zártkörű részvénytársaságként működik, de a HVG cikke szerint tavaly tavasszal mégis a TRST2022 Kft. bizalmi vagyonkezelőhöz került. Legutóbbi vagyonnyilatkozata szerint a miniszter is megjelent vagyonrendelőként Lantos Zrt.-nél.
A határozat szövege ugyan nem említi a miniszterelnököt, de az rtl.hu megkereste Orbán Viktor sajtófőnökét is, hogy kiderüljön, mi indokolja a szabályozást. Havasi Bertalan csak annyit közölt:
A kormányhatározat arra vonatkozik, akinek van cégtulajdona. De amint Orbán Viktor miniszterelnök vagyonnyilatkozatából is kiderül, neki nincs cégtulajdona, így a határozat kapcsán nincs teendője.
