Jellinek Dániel az ország egyik leggazdagabb vállalkozójaként speciális közszereplőnek minősül, ezért tűrnie kell azt is, ha súlyosabb jelzőkkel fogalmaznak meg kritikát a tevékenységével kapcsolatban – lényegében ezt mondta ki a Kúria abban a nemrégiben született ítéletében, amely egy Jellinek és Vitézy Tamás között zajló, közel kétéves pereskedés végére tett pontot.
Jellinek ingatlancégével, a Bohemian Financing Zrt.-vel együtt azért fordult a bírósághoz, hogy eltávolíttassa a Facebookról azokat a bejegyzéseket, amelyekben Vitézy a „bűnöző” és a „maffia” kifejezéseket használva mutatta be, hogyan vesztette el horvátországi ingatlanainak tulajdonjogát. A Forbes listáján a leggazdagabb tíz között szereplő, és Tiborcz Istvánnal gyakran üzletelő Jellinek annak megállapítását is kérte, hogy a jobboldali üzleti körökhöz tartozó nagyvállalkozó, az Orbán Viktor családjával távoli rokoni kapcsolatban álló Vitézy Tamás a közösségi oldalán megjelentetett bejegyzésekkel megsértette a becsülethez és a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. Ezen felül egy-egymillió forint sérelemdíjra is igényt formált maga és a cége számára.
Amint korábban a 24.hu beszámolt róla, Vitézy 2021 novemberében kezdte közzétenni a Facebook-oldalán azokat az írásokat, amelyek a Jellinekkel kötött megállapodását és annak utóéletét taglalták. A bejegyzésekben saját ügyét tágabb keretbe helyezve azt állította, hogy a NER gazdasági elitje, a „holdudvar” tagjai közül néhányan „az állampolgárok jogbiztonságát veszélyeztetik”, és létrejött egy gazdasági maffia, amely egybefonódik az „igazságszolgáltatási bűnözéssel”. A horvátországi ingatlanok kapcsán pedig egyértelműen Jellineket vádolta a szálak mozgatásával.
Bevett bűnözői, vállalkozói gyakorlat, hogy ha bármilyen sikeres kis- és középvállalkozást irigykedve kiszemelnek, megkívánnak, azt banki, felszámolói, bírói, végrehajtói segédlettel, erre szakosodott ügyvédek garmadával, nyomozók, ügyészek bűnözői részvételével el is veszik, földönfutóvá téve és minden jogorvoslati lehetőségtől megfosztva a «volt» tulajdonost. (…) Ez egy bejáratott, minden résztvevőt busásan megfizető maffia, melynek haszonélvezői a 100 leggazdagabb magyar listájának első felében hirtelen számottevő gazdasági előélet nélkül felbukkannak, akár saját jogon, vagy mint strómanok
– írta Vitézy 2021 novemberében.
A Vitézy által létrehozott horvátországi cégbirodalom, élén az Adriatiq Island Group d. d.-vel szállodák, ingatlanok működtetésével és kikötők koncessziós üzemeltetésével foglalkozott. A bírósági iratok szerint a Raiffeisen Bank felé fennálló tartozásai miatt indult felszámolás a cég ellen. Az eljárás során a felszámoló biztos ajánlotta be Vitézyéknek az egyik barátját, aki segíteni tud azzal, hogy olcsón megveszi a követelést, majd lehetőséget ad arra, hogy néhány év alatt visszavásárolják tőle a pénzügyi terhektől megszabadított céget. Ez a barát Jellinek volt. A bonyolult szerződésekkel körbebástyázott ügylet vége azonban az lett, hogy Jellinek birtokon belülre került, Vitézy pedig elvesztette a cégbirodalmat. Jellinek ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy Vitézyék éveken keresztül nem fizettek a hitelezőknek, mielőtt a bankok úgy döntöttek, hogy a követeléseket értékesítik, „továbbá rengeteg szállítót és például adót sem fizettek ki, ezért kerültek felszámolás alá a cégei, nem a Bohemian miatt.”
Vitézy Tamás az ügyben feljelentést tett. Később Polt Péter legfőbb ügyésznek is írt, kiemelve, hogy hiába jelentette fel Jellineket cégével, a Bohemian Financinggel együtt, és hiába kért vizsgálatot a felszámolóval, illetve az ügyben közreműködő bíróval szemben, semmilyen intézkedés nem történt, őt nem is hallgatták meg, viszont sorban születtek az elutasító határozatok. Ezt az ügyet később sem vizsgálták, az akkor 73 éves Vitézyt viszont 2020 novemberében letartóztatták a Széchenyi Banktól kapott félmilliárdos hitelre hivatkozva. A kegyvesztett nagyvállalkozóra négy év börtönt kért az ügyészség.
A Facebook-bejegyzések miatt indított bírósági eljárás során Jellinekék azt hangsúlyozták, hogy nem állnak kapcsolatban a maffiával, sem egyénileg, sem a cégen keresztül nincs közük „olasz bűnözői csoportokhoz”, nem hajtanak végre bűncselekményeket, a tevékenységüket törvényes keretek között végzik, ezért sértik a jóhírüket a Vitézy által használt kifejezések.
Vitézy Tamás azzal védekezett, hogy véleményt fogalmazott meg, amikor az általa tapasztalt összefonódásokat a maffia működéséhez hasonlította, mindenki számára érthetővé téve, hogy mit jelent a kapcsolatrendszer a gazdasági bűncselekmények végrehajtásában.
A Kúria – a másodfokú ítéletet idézve – kimondta, hogy Jellinek közszereplőnek minősül, még ha ez nem kötődik is szorosan politikai vagy közéleti szerepvállaláshoz, mert
A Kúria ugyanakkor felülbírálta a másodfokú ítélet azon részét, amely szerint Vitézy bejegyzései csupán magánügyekről szóltak, és veszteségei nem emelhetők a közügyek szintjére. A Kúria megfogalmazása szerint a bejegyzésekben kétségkívül indulatos, erőteljes vélemény olvasható a felperes tevékenységről, de az írások közéleti kérdéseket is taglalnak, és közérdeklődésre számot tartó ügyekről is szólnak, amit „a bejegyzések nyomán megjelent cikkek nagy száma is bizonyít.
Annak tárgyalása, hogy egy pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozás felvásárlása, tulajdonosváltása miként zajlik, milyen folyamatok játszódnak le a háttérben, közérdeklődésre számot tartó kérdések
– fejtette ki a Kúria, hozzátéve, hogy miután Jellinek közszereplőnek minősül, az átlagosnál jobban kell tűrnie a gazdasági tevékenységére vonatkozó kritikát.
Azoknak, akik ilyen jellegű tevékenységet folytatnak, számolniuk kell azzal a jelenséggel, hogy ezeknek a folyamtoknak nem csupán nyertesei, hanem kárvallottjai is lehetnek. (…) Nem lehet kizárni, hogy a vállalkozásaiktól megválni kényszerülő személyek magát a folyamatot, illetve a résztvevő személyeket kritikával illetik majd. A kialakult gyakorlat a véleménynyilvánítás lehetőségét védi, nem az abban alkalmazott egyes kifejezések tartalmára vonatkozik
– áll az ítéletben, amely törölte a másodfokon megítélt sérelemdíjat is.
Négy éve hasonló megfontolások alapján jutott arra a Kúria, hogy Rogán Antalról is lehet azt állítani, hogy bűnöző. A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője azt nehezményezte, hogy Juhász Péter, az Együtt elnöke a 2014-es választási kampányban azt hangoztatta, hogy Rogán maffiózókkal üzletelt, illetve hogy a Rogán-klán egy bűnszervezet. Juhász számos olyan ügyet hozott nyilvánosságra, melyek igazolták, hogy Rogán polgármestersége idején az V. kerületi önkormányzat a piaci ár alatt adott el lakásokat, épületeket, és a kijelentések is ezekhez az ügyekhez kötődtek.
