Belföld

A kormány „zöld fordulata” az akkumulátorgyárakat nem feltétlenül érinti

Adrián Zoltán / 24.hu
Adrián Zoltán / 24.hu
Törvénymódosítással írná át a környezethasználati engedélyezési eljárások rendjét a kormány. A Semjén Zsolt által benyújtott törvényjavaslat alapján részben a 2018 előtti, szigorúbb szabályok jönnek vissza. A pozitív hatáshoz azonban a környezetvédelmi hatóságok megerősítésére lenne szükség – a szakértő szerint ennek hiányában aligha érhető el a kívánt eredmény.

Törvénymódosítással írná át a környezethasználati engedélyezési eljárások rendjét a kormány. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn nyújtott be egy erről szóló törvényjavaslatot a parlamentnek, ami több ponton módosítana az engedélyezési eljárások gyakorlatán.

Az általunk megkérdezett szakértő szerint a tervezett törvénymódosításokkal részben a 2018 előtti állapotokat állítanák vissza. Ez papírforma szerint akár szigorítást is jelenthet, ám a környezetvédelmi hatóságok megerősítése nélkül a kívánt cél aligha lesz elérhető, a javaslat – kiegészítő intézkedések nélkül – inkább a közvélemény megnyugtatására szolgál.

Az Energiaügyi Minisztérium (EM) hétfőn közleményt adott ki a Semjén által benyújtott javaslatról. Ebben az áll, hogy a jövőben a környezetvédelmi hatósági ügyekben lehetőség lesz a másodfokú eljárás lefolytatására. A törvényjavaslat szerint erre ráadásul a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított ügyekben is lehetőség lesz, de csak akkor, ha ezt kormányrendelet lehetővé teszi.

Bendik Gábor környezetvédelmi szakjogász, a Levegő Munkacsoport munkatársa a 24.hu kérdésére elmondta,

ma még nem lehet tudni, hogy milyen kormányrendeletek mely ügyekben fogják megengedni a közigazgatási eljárásban a fellebbezést,

ám a változásban leginkább az egységes környezethasználati engedélyek és a más környezetvédelmi engedélyek lesznek érintettek.

Ha tehát a törvényjavaslatot elfogadják, akkor a környezet használatával kapcsolatos engedélyekről szóló határozatokat nemcsak bíróságon lehet majd megtámadni, hanem a környezetvédelmi hatóság is biztosít másodfokú eljárási lehetőséget. Mindez különösen fontos lehetne a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított ügyekben. Az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó üzemek tipikusan ilyenek, de a legfontosabb beruházások ma szinte kivétel nélkül ebbe a kategóriába tartoznak.

A törvénymódosítás Bendik szerint azonban csak akkor hozhat ténylegesen pozitív változást, ha a létesítményeket már a közigazgatási eljárásokban alaposabb vizsgálatnak vetik alá az engedélyezés során. Ehhez viszont – mint mondta – az is kell, hogy a hatóságoknak meglegyen a kellő kapacitása, szakértelme, függetlensége ahhoz, hogy hatékonyan folytassák le az eljárásokat. Ezzel az elmúlt egy-két évtizedben a szakértő szerint egyre gyakoribb problémák jelentkeztek. A környezetvédelmi hatóságok állapota ma messze nem tökéletes, és különösen igaz ez az olyan új technológiák esetén, amiket az akkumulátorgyártásban alkalmaznak – mondta.

Az akkumulátorgyártás kifejezetten olyan, ahol korábban nem létező technológiákat kell engedélyezni. Ehhez nagyon alapos vizsgálatra van szükség, amit a hatóságnak kell biztosítania egy ilyen eljárás keretében

– figyelmeztetett a szakértő, hozzátéve, hogy ennek feltételei ma „nem igazán adottak”.

Szajki Bálint / 24.hu A gödi Samsung-gyár 2023. április 26.

Tehát a nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek minősített beruházások jelentik a fő kockázatot, hiszen ezekben az esetekben már eleve gyorsított eljárásokban zajlik az engedélyeztetés, ami igaz lehet a fellebbezésekre is. Az igazi kérdés éppen az, hogy a kormányhivatalok alá rendelt hatóságok gyorsított eljárásban is képesek lesznek-e alapos, szakszerű és pártatlan eljárásokra – állítja a szakember.

A törvénymódosítás adta fellebbezés lehetőségével másfelől előre láthatóan a lakosság és a civil szervezetek is élhetnek majd. A társadalmi részvétel szabályait viszont – ha így lesz – a kormánynak is komolyan kell vennie. A jogi lehetőség mellett pedig az is fontos, hogy a lakosságnak és a civileknek szintén legyen kellő kapacitása és szakmai tudása.

A kommunikációból az látszik, hogy szeretnék megnyugtatni a közvéleményt. Erre utal az is, hogy a minisztérium közleményében ígéretet tettek az ipari létesítmények légszennyező kibocsátási határértékeinek szigorítására – értékelte a helyzet a Levegő Munkacsoport szakértője. Az EM ugyanis felülvizsgálta az ipari létesítmények levegőbe történő kibocsátására vonatkozó határértéket. Szerintük a törvénymódosítási javaslatokkal a magyar szabályozás – a németországihoz hasonlóan – az Európai Unióban a legszigorúbb határértékeket fogja megállapítani az ipari létesítmények általános kibocsátási határértékeire vonatkozóan.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik