Egy kormánypárti módosító javaslat szerint a leendő Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökét az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jog illetheti meg, amit csak kétharmados parlamenti többséggel lehet felfüggeszteni – szúrta ki a 24.hu. Mindez azt jelenti, hogy az új hatóság elnökét nem lehet felelősségre vonni bíróság vagy más hatóság előtt a tevékenységével kapcsolatban, illetve csak a parlament előzetes hozzájárulásával lehet ellene büntető- vagy szabálysértési eljárást indítani (ebben az esetben önként is lemondhat a mentelmi jogáról).
Az, hogy mekkora kiváltság is a mentelmi jog, jól mutatja, hogy még a kormánytagoknak és az államtitkároknak sem jár ez, csak akkor védi őket, ha egyben képviselők is. Mentelmi joguk jelenleg ugyanis a parlamenti képviselőknek, bíráknak, ügyészeknek van. Rajtuk kívül a köztársasági elnök, az Állami Számvevőszék elnöke és az alapvető jogok biztosa és helyettese élvezhet mentelmi jogot.
A hivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, a mandátuma hat évre szól majd.
A törvényjavaslat nemcsak a pártoknak, hanem a civil szervezetként működő jelölő szervezeteknek is megtiltja a külföldi támogatás elfogadását, és büntetőjogi szankciókat is rendel melléjük. A törvénytervezet szerint a választásokon egyesületi formában induló szervezetek névtelenül sem gyűjthetnek adományokat, az adománygyűjtő ládáknak tehát vége, tulajdonképpen nem marad szabályosan igénybe vehető belföldi pénzügyi forrás az ellenzék számára.
A törvényjavaslat elég nagy mozgásteret ad az elnöknek a hivatalával együtt. Lényegében bármit és bárkit vizsgálhat, civil szervezeteket, pártokat, közjogi szervezeteket, tehát akár önkormányzatokat is, de cégekre, egyházakra és magánszemélyekre is „rádolgozhat”. Minden irathoz, minden adathoz hozzáférhet, és bár semmit nem foglalhat le, mindenből kérhet másolatot, és bárkit adatszolgáltatásra hívhat föl.
– Sőt, hozzáférhet minősített adathoz, valamint mindenféle titkokhoz is, és mindennek a tetejébe úgynevezett hírigényt is megfogalmazhat a Nemzeti Információs Központnak. Tulajdonképpen, kétszeres áttétellel, vagyis két lépésből eljutunk odáig, hogy ez az új főhatóság titkosszolgálati módszerekkel vagy eszközökkel szerzett információ birtokába is juthat, vagy akár ilyen információszerzésre kérheti fel a titkosszolgálatokat – mondta Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója. Ugyanakkor a javaslat semmilyen konkrét fogódzott nem ad, hogy mi a Szuverenitásvédelmi Hivatal hatásköre, azt mikor, milyen keretek között gyakorolhatja – hívta fel lapunk figyelmét Ligeti. Szerinte nincs olyan eresztéke ennek a szabályozási tervezetnek, ami ne roppanna össze egy valós alkotmánybírósági felülvizsgálat alatt.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal felállításáról, és az elnök mentelmi jogáról kedden szavaznak a parlamentben.
