Nem könnyű az oroszoknak a magyarországi cégalapítás: idén húsz olyan, a háború kirobbanása után alapított orosz hátterű cég ellen indult kényszertörlés, amelynek a székhelye ugyanarra a budapesti címre volt bejegyezve – írja a Hvg360. 2022 márciusa óta orosz állampolgárok összesen 133 céget alapítottak Magyarországon.
A lap szerint a cégek alapítását az európai titkosszolgálatok is igyekeznek nyomon követni, mert feltételezik, hogy az orosz állampolgárok által mostanában az unióban alapított cégeket „egyfajta fedésre használják” az orosz szolgálatok. Bár Magyarország kivétel, de 2022 februárja után a legtöbb európai államban megkurtították az orosz diplomáciai testületek létszámát, visszaküldve Oroszországba több olyan diplomát, akiről a helyi elhárító szervek tudták vagy gyanították, hogy hírszerzési tevékenységet is folytatnak. Ezért a moszkvai hírszerzésnél a háború miatt felértékelődtek az úgynevezett illegális, vagyis nem diplomáciai státuszban lévő ügynökök: diákok, tudósok és üzletemberek.
Egy évvel ezelőtt még egy budapesti, Mexikói úti lakásban volt bejegyezve egy sor olyan cég, amelyet orosz állampolgárok alapítottak az orosz-ukrán háború kitörése utáni időszakban, ám mostanra ezek a gazdasági társaságok szinte egytől-egyig eltűntek, törölték őket, a törlés legalább húsz céget érintett – derítette ki a Hvg360. A kényszertörlés alatt álló cégekben közös, hogy az alapításnál ugyanaz az orosz származású budapesti ügyvéd járt el, akihez egyébként a Mexikói úti lakás is tartozott, ő volt a cégek kézbesítési megbízottja is.
Az ügyvéd a törlések hátteréről azt mondta: miután bejegyezték a gazdasági társaságokat, az orosz tulajdonosok miatt falakba ütköztek, a bankok ugyanis különböző indokokkal ugyan, de nem engedték, hogy számlát nyissanak. Ezzel viszont halálra ítélték a cégeket, mert azok bankszámla nélkül nem működhetnek.
A legtöbb mostanában oroszok által nálunk alapított cég mikrovállalkozás, de hozott létre nálunk fióktelepet a Roszatom egyik leányvállalkozása és a Hvg360 megtalálta az ismert orosz futárpostacég, a CDEK új magyarországi leánycégét is. Ez azért érdekes, mert a cikk megjegyzi, hogy a futárpostát szeretik fedőcégként használni, mert legalizálja az ügynökök ide-oda utazgatását.
A frissen alapított orosz cégek többsége üzletviteli tanácsadással és információ-technológiai szaktanácsadással foglalkozik. Márpedig, mint az írás megjegyzi, ezek is kifejezetten kedvelt fedőprofilok. Az üzletviteli tanácsadó szakterület azért gyanús, mert a szankciók miatt az orosz vállalkozások gazdasági tevékenysége jellemzően pang Európában, így gazdasági szempontból nem feltétlenül lenne logikus a tanácsadócég-alapítási boom. Az informatika pedig az orosz titkos tevékenységek egyik kiemelt területe.
A cikk kiemel néhány, a magyar sajtó által már ismertetett gyanús orosz céget. Ezek:
- A szoftver- és számítógépkereskedelememmel foglalkozó ITK System, amiről a Szabad Európa írt.
- A DGK Navigation Kft, aminek a tulajdonosa a Szabad Európa szerint Gyronav néven drónalkatrészeket gyártó céget üzemeltet Oroszországban. Abban a cégben tulajdonrésze van egy amerikai tiltólistán szerepelő kutatóintézetnek is.
- Az IRIAS Hungary Nemzetközi Tudományos Kutatási Vezetéstechnikai Intézet Magyarországi Kereskedelmi Képviselet, amit egy 24.hu-s cikk korábban a nálunk működő orosz kémbankhoz hasonlított. Ők az egyetemi-tudományos szférában próbáltak kapcsolatokat építeni. “Ez kifejezetten olyan szféra, amely hagyományosan az orosz hírszerzés vadászterületének számít.” – írja a lap. Az IRIAS vezetője, Ageev korábban tárgyalt a paksi bővítésért felelős Süli Jánossal is és azt állították, hogy együttműködést alakítottak ki a pécsi és a miskolci egyetemmel, amit utóbbiak tagadtak a HVG-nek.
