Két, egymás mellett álló, szuperpanorámás „gazdasági épület” nőtt ki a föld alól Siófok-Töreki külterületén, ami az építkezést figyelemmel kísérő helyiek szerint valójában egy monolit vasbeton épület: állítják, noha az utcafrontról már nem látszik, a pinceszintnél egybe van építve a papíron két külön álló ingatlan. Nem ez az egyetlen probléma a környékbeliek szerint. Felsorolásuk szerint:
- a helyi építési szabályzat szerint ide még gazdasági épület sem helyezhető el (csak gyümölcsösbe, szőlőültetvényre vagy egyéb kertészeti művelés alá eső területen lehet).
- A területrendezési törvény szerint az ingatlan tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területnek számít, vagyis a táji, tájképi értékek megőrzésével lehet új épületet elhelyezni (ha a helyi szabályok ezt lehetővé teszik).
- A még jobb balatoni panoráma érdekében hatalmas földmunkák árán feljebb hozták a térszintet, a lejtős telken egy kis dombocskára került az utcáról látható épületrész.
- A telekhatárokat is az ideális balatoni rálátás érdekében alakították át.
Ugyanakkor a kormányhivatal vizsgálata mindent rendben talált.
A területet valamivel több mint két évvel ezelőtt vásárolta meg a kormányközeli távközlési cég, a 4iG Nyrt. elnökhelyettese, Linczényi Aladin, amikor több, egymással szomszédos telket szerzett meg a Jódi-hegyen, nem messze főnöke, Jászai Gellért 4iG-vezér villájától. Nem sokkal a vétel után telekalakítást kezdeményezett a földhivatalnál. Csakhogy nem telekegyesítést – ami akár logikus lehetett volna az egy kézbe kerülő területeknél –, hanem a két nagyobb telke közötti határvonalat forgatta el nagyjából 45 fokkal.
Ennek a nem sokkal később beadott építési engedélynél lett jelentősége: mindkét telekre külön-külön kért és kapott engedélyt egy-egy épületre. A két épületet a közös telekhatár két oldalára tervezték, fő homlokzata pedig egy vonalban helyezkedik el: ha nem forgatták volna el a telekhatárt, akkor az épületegyüttes hosszanti oldala nem egyenesen a Balatonra, hanem a szemközti dombra nézett volna. A két építési engedéllyel pedig a szigorú mérethatárokat tudták megkerülni, hiszen legfeljebb száz négyzetméteres gazdasági épületet enged meg (3 százalékos beépíthetőségi korlát mellett) a helyi szabályozás, ám a két telekre már egy száz négyzetméteres és egy ötven négyzetméteres épületre tudtak engedélyt kérni.
A két épület a helyi előírások és az építési engedély szerint sem érhet össze: 3–3 méter távolságot kell tartani a telekhatártól, vagyis összesen hatméternyire kell lenniük egymástól. Ez szerepel a beadott építési dokumentációkban és az engedélyben is. A környékbeliek szerint azonban egy épületről van szó, amelynek alsó szintje egy közel 30 méter hosszú, egybefüggő monolit vasbetonból készült pince, ami állításuk szerint jól megfigyelhető volt az építkezés kezdetén. Amikor november elején ott jártunk, a tetőt szigetelték: az utcáról látható épületrészek akkor egymástól 6 méteres távolságban látszottak.
„Hiába fedik el földdel az alsó szintet, ez attól még egy épület, és így még az egyébként is ezer sebből vérző építési engedélyben foglaltaknak sem felel meg” – mondta el a 24.hu-nak Papp László, akinek pár parcellával odébb van telke. Papp László ezért több civil társával együtt a Somogy Vármegyei Kormányhivatalhoz fordult, hogy állítsák le az építkezést, és állítsák vissza az eredeti állapotot.
Papp László szerint nem csak ez a gond az épülettel.
Ez egy gyepes, természetközeli terület volt. Ahhoz, hogy ide egyáltalán gazdasági épületet lehessen felhúzni, gyümölcsös, szőlő- vagy zöldségültetvénynek kellett volna itt lennie, mert a helyi rendelet szerint csak az így hasznosított telkekre lehet a műveléshez szükséges épületet felhúzni. És ez előfeltétel, néhány később ültetett gyümölcsfával nem lehet ezt utólag szabályossá tenni
– hangsúlyozta.
De Papp szerint nem csak a siófoki helyi építési szabályzatot szegték meg az építkezéssel, hanem a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényt is, amely az érintett telkeket a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek közé sorolja. „Ez azt jelenti, fokozottan kell figyelni, hogy ne változtassák meg a táj karakterét, a természeti-domborzati adottságokat, és új épület elhelyezése csak a tájba illesztve, a tájképi értékek megőrzésével történhet meg. Most nézze meg: ott elhordták a dombot, itt meg több kamion sittel kevert földdel töltötték fel, hogy jobb legyen a házból a kilátás. Innen az útról pedig, ahol sok kiránduló is szokott járni, elvették a panorámát. A házak már a látványterveken is tájidegen, városias, szinte ipari létesítményekre jellemző formákat mutattak” – fejtette ki.
A Somogy Vármegyei Kormányhivatal azonban mindent rendben talált.
Az ingatlanon építési tevékenységet végeztek, szabálytalanságot nem tapasztaltunk, ezért döntést nem hoztunk, annak meghozatala nem volt indokolt
– értesítette Neszményi Zsolt főispán a bejelentőket. Egyébiránt hivatala néhány hónappal ezelőtt az alig pár száz méterre található lómenhely épületét és fedett lóbeállóinak bontását rendelte el azokra az indokokra hivatkozva, amelyeknek most szerinte megfelelt a beruházó (lásd keretes írásunkat).
Elkeserítő, hogy egyesek úgy gondolják, felettük semmilyen kontroll nincsen, és így a Balaton egyik utolsó érintetlen tájegységét teszik tönkre
– fogalmazott Papp László, aki társaival együtt további jogorvoslatot próbál keresni az általa vélt szabálytalanságok miatt.
Linczényiék szerint azonban nincsen semmi szabálytalanság az építkezéssel kapcsolatosan.
– Linczényi Aladin magánszemélyként, magánhasználat céljából vásárolta meg a megkeresésében feltüntetett ingatlant. Az építkezés a jogerős építési engedélyben foglaltaknak megfelelően zajlik – válaszolt a megkeresésünkre Linczényi nevében a 4iG Nyrt, amely hangsúlyozta, hogy Linczényi Aladin nem közszereplő és a „jogszabályoknak megfelelően zajló és magánberuházásban megvalósuló építkezés részleteihez nem fűződik közérdek”.
A válasz megérkezte után még egyszer visszakérdeztünk: valóban egy épület épült-e, és ha igen, ez hogyan felel meg az építési engedélynek, de erre a felvetésre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
