Senkinek sem fogja az adminisztrációs és pénzügyi terheit megkönnyíteni, ha Semjén Zsolt javaslatára tényleg eltörlik a kötelező munkahelyi orvosi vizsgálatot, ami egyébként elemi érdeke a munkáltatónak és a munkavállalónak egyaránt – erről beszélt a 24.hu megkeresésére Dr. Nagy Marcell, a Magyar Orvosi Kamara titkára.
A foglalkozás-egészségügyi szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon négymillió ember esik át minden évben az egészségügyi szűrővizsgálaton. Mint mondta, kivétel nélkül minden munkahelyen fennállnak kockázatok, amelyek egészségkárosítók lehetnek, ezeknek a feltárása pedig munkáltatói felelősség.
Annak a megítéléséhez, hogy ezek a fennálló kockázatok okoznak-e megbetegedést, milyen hatást gyakorolnak a munkavállalóra, a kockázatnak megfelelő időközönként szükséges egészségügyi vizsgálat. Ezeken a 20-as, 30-as korosztály is részt vesz, és a saját munkám során is tapasztalom, hogy ilyenkor derülnek ki olyan dolgok, melyeknek utána kell menni, még azelőtt, hogy a betegnek panaszai lennének
– magyarázta.
Nagy Marcell kérdésre válaszolva elárulta, gyakran az egyszerű vizsgálatoknak köszönhetően derül fény a magas vérnyomásra, a cukorbetegségre, a szívritmuszavarra vagy más betegségekre, amelyekre a munkavállaló nem figyelne oda, mert nem is tud róluk.
A kötelező munkahelyi vizsgálat tehát véleménye szerint fontos része a népegészségügynek, már csak azért is, mert a felnőtt korban nincs másik ehhez hasonló, kötelezően elrendelt szűrővizsgálat. Így a munkavállaló is képet kap az egészségi állapotáról és a munkáltató is innen tudja azt, hogy az alkalmazott dolgozhat-e tovább a meglévő körülmények között.
A kártérítési felelősség továbbra is terheli a munkáltatót
A MOK titkára azt is hangsúlyozta, hogyha megszűnne is a kötelező munkahelyi orvosi vizsgálat, azzal a munkáltatónak a kártérítési felelőssége még megmarad, és ugyanúgy felelős lesz minden, a munkakörrel összefüggő egészségkárosodásért.
Egyetlen dolog változik a szűrésnek az eltörlésével, hogy az egészségkárosodás mikor derül ki. Ha nincs vizsgálat, és bekövetkezik a baj, a munkáltató csak annyit lát majd, hogy a munkavállaló táppénzen van, de hogy miért, azt senki nem fogja tudni. Ezzel neki kártérítési felelőssége keletkezik, pedig ha időben kiderülne, akkor a beteg is nagyobb esélyekkel gyógyul fel, és a cégnél sem keletkezik kiesés
– magyarázta.
Nagy Marcell kitért arra is, hogy a foglalkozás-egészségügyi szakorvosok munkája az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakításában fontos, és több mint tíz kötelező tevékenységet foglal magába. Ebből csak egy az alkalmassági vizsgálat, az összes többi kötelező érvényű marad a munkáltatókra nézve. Ezek közé tartozik a teljesség igénye nélkül
- a kockázatértékelés, amikor az orvos feltárja a munkahelyi kockázatokat és meghatározza, hogyan lehet kiküszöbölni azokat;
- a védőeszköz-kiválasztási rendszer;
- a foglalkozási megbetegedések, munkabalesetek kivizsgálásban történő közreműködés;
- illetve a munkaegészségügyi szakkérdések, mint például a munkahelyi elsősegélynyújtás-oktatás, ezeknek a tematikáknak az elkészítése.
Ebből is látszik, hogy az adminisztrációs és pénzügyi terhek csökkenéséről nem érdemes beszélni, mert ezen szaktevékenységeket továbbra is el kell majd látni. A foglalkozás-egészségügyi feladatrendszert nem szünteti meg a kormány, csak egy szeletet kicsíp belőle. Csakhogy mivel ezt a szolgáltatást jellemzően csomagban veszik igénybe a vállalatok, aligha fognak kevesebbet fizetni attól, mert a vizsgálatra már elméletben nem lesz szükség.
A MOK titkára szerint munkáltatói teherként egyébként sem értelmezhető az orvosi vizsgálat. Egy 1999-es kormányrendelet szerint a különböző foglalkozás-egészségügyi osztályoktól függően személyenként évi 5 és 10 ezer forint közötti a díjtételajánlás, de ez valóban csak ajánlás, és a munkáltató köthet ettől eltérő megállapodást. Az orvosi kamara tavaly újabb ajánlást fogalmazott meg, ebben már 20 és 24 ezer forintos díjtételek szerepelnek éves szinten munkavállalónként. Nagy Marcell szerint ugyanakkor a legtöbben ennél olcsóbban dolgoznak, de ha 20 ezer forinttal számolunk, az is kevesebb, mint a dolgozó éves bérének a 0,5–1 százaléka.
Havi szintre bontva ez körülbelül 1700 forint, tehát egy jobb minőségű FFP2-es maszk ára, amiből adott esetben egy nap alatt kettőt is elhasznál a munkavállaló. Nem ezen spórolnak majd a vállalatok
– szögezte le Nagy Marcell.
Egy Zoom-meeting nagyobb adminisztratív teher
Nagy Marcell szerint a kötelező munkahelyi vizsgálat egyáltalán nem járt megterhelő adminisztrációval. Úgy fogalmazott: „egy évben egyszer egy A4-es papírt ki kellett nyomtatni és odaadni a munkavállalónak, majd az érkező papírt iktatni. Nem hiszem, hogy ez olyan adminisztratív teher, amit egy munkáltató megérezne. Sokkal nagyobb adminisztratív teher az, ha elmarad a holnapi Zoom-értekezlet, mert akkor mindenkit ki kell értesíteni, hogy nem lesz, és hogy mikor pótolják.”
A szakember rámutatott arra is, hogy a tervezett jogszabály meghatározhat olyan munkaköröket és foglalkozásokat, amelyek esetében a továbbiakban is kötelező lesz az orvosi vizsgálat, illetve a munkáltató maga is előírhatja ugyanezt a saját döntésével. Ez viszont eddig is így volt, az egészségügyi dolgozókra például más szabályok vonatkoznak e tekintetben, a tárca ott speciális követelményeket írt elő.
A probléma az, hogyha van egy félszemű ember térlátás nélkül, és elmegy egy magasépítési munkára, de a miniszter addig nem adott ki jogszabályt a kötelező munkahelyi vizsgálatra, akkor minden további nélkül végezhet majd kőműves tevékenységet 100 méteres magasságban egy pallón. Ha vele történik valami, az a családjának és a munkáltatónak is tragédia lesz
– magyarázta.
A törvényjavaslat egyébként kényelmetlen helyzetet is teremthet, ugyanis a cégeknek készített javaslatban az eddigiekhez hasonlóan az orvosok továbbra is javasolni fogják a rendszeres vizsgálatokat, mert az szakmailag indokolt, kérdés, hogy ezt laikusként felül akarják-e bírálni a munkáltatók a jogszabályok mögé bújva.
Minden összegezve Nagy Marcell szerint a törvénymódosítás randomizáltan nyúl bele szakmai kérdésekbe, kifejezetten kontraproduktív, és azt okozhatja, hogy a magyar munkaerő egészségi állapota még rosszabb lesz, a gazdaság teljesítőképessége pedig ennek következményeként csökkenni fog. Úgy tudja, hogy minden szakmai szervezet, amely megkapta ezt a tervezetet, elhatárolódik attól. Elárulta azt is, hogy a javaslat benyújtását megelőzően a tervekről senki nem egyeztetett a Magyar Orvosi Kamarával, így nem is véleményezhették a Semjén-féle tervet.
Beláthatatlan következményeket emlegetnek
A miniszterelnök-helyettes javaslatát a Magyar Szakszervezeti Szövetség is elutasítja, mert az „markáns visszalépésként értékelhető a munkavállalók jogai szempontjából.”
Zlati Róbert elnök a 24.hu-nak adott nyilatkozatában felhívta a figyelmet, hogy a módosítás ellentmond a Munka törvénykönyve 51. § (4) bekezdés első mondatának, mely úgy szól: „a munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét, egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.”
Az MSZSZ értelmezése szerint az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés követelményéhez hozzátartozik az is, hogy a munkáltató nem foglalkoztat betegséggel küszködő, egészségi állapotánál fogva alkalmatlan munkavállalót.
Gondoljunk csak a Covid-járványra. Ott folyamatosan erre a mondatra hivatkozott mindenki, amikor a munkáltató kérhette a Covid-teszteket, a maszkhasználatot, a kötelező oltást. Sok esetben csak az ilyen foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok alkalmával derülnek ki súlyosabb betegségek. Az egészségügy jelenlegi helyzetét és a várakozási időket tekintve ennek a vizsgálati lehetőségnek az elvetése beláthatatlan következményekkel is járhat
– fogalmazott Zlati Róbert.
Arra a kérdésre, hogy melyek lehetnek azok a szakmák, amelyek esetében a jövőben is mindenképp fenn kellene tartani a kötelező munkahelyi orvosi vizsgálatokat, a szövetség elnöke úgy felelt: minden munkakörben, hiszen az irodai munkát végzők is szinte kivétel nélkül számítógép előtt ülnek, ami mind a látásra, mind a gerinc állapotára, mind mentális szempontból hátrányokkal jár.
Zlati szerint ez a felelőtlen változtatás akkor sem indokolt, ha a kormány ezzel akarná megkönnyíteni a hazai cégek számára a külföldről érkező munkavállalók alkalmazását. Sőt: „mivel egyre több harmadik országbeli ember dolgozik Magyarországon – és még százezrekre lehet számítani –, a munkahelyi közösségek érdekében most a korábbinál is lényegesen fontosabb az egészségügyi szűrés.”
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke az atv.hu megkeresésére annyit mondott „a munka világát érintő változtatásokat előzetesen egyeztetni kellene a munkáltatói és a munkavállalói szervezetekkel”, utalva arra, hogy a munkaadók szövetsége sem kapott megkeresést a kormány részéről. Rolek szerint azonban sok munkakörben inkább rutinszerű volt a vizsgálat, mint indokolt. Ugyanakkor arra számít, hogy a legtöbb munkaadó nem szakítja majd meg az eddigi gyakorlatát.
A munkaerőhiány ellenszere is lehet
Némileg árnyaltabb álláspontot képvisel az ügyben Pinczés Balázs, a 150 vállalati HR-szakembert tömörítő Magyarországi HR-Network Egyesület elnöke, egy több ezer fős globális autóipari beszállító vállalat HR-igazgatója, aki szerint pró és kontra oldala is van ennek a kérdésnek.
A szakértő kérdésünkre válaszolva elmondta, tapasztalataik szerint a dolgozók nagy általánosságban szükséges nyűgként tekintenek a kötelező orvosi vizsgálatra, tudomása szerint némely hazai vállalkozás esetében komolytalan is volt a vizsgálat, de ha valakit emiatt nem vesznek fel egy munkahelyre, akkor kifejezett támadásnak éli meg azt. Merthogy talán kevésbé van benne a köztudatban, de elsősorban az ipari állásokra pályázók sok esetben ezen a vizsgálaton csúsznak el.
Mint fogalmazott, a jelenleg még hatályban lévő törvény pontosan definiálta, hogy ki és milyen munkakörbe vehető fel, ha a látása nem jó, magas a vérnyomása, vérkeringési problémája van, túl- vagy éppen alultáplált. Aki nem felelt meg a feltételeknek, az csak ideiglenes munkaalkalmassági papírt kaphatott eddig. A hátrányosabb helyzetű területekről érkezők, az alacsonyabb iskolai végzettségűek sokszor az alapellátásból is kiszorulnak, így a tényleges és alapos munkaegészségügyi vizsgálatnak van szűrő funkciója, akár egyszerűbb betegségek felismerésében vagy gondozott betegségek követésében.
Akit valahova nem vettek fel, azt vélhetően később valaki más felvette függően attól, hogy mennyire volt sürgős a pozíció betöltése különösen a jelenlegi nehézkes munkaerő-felvételi körülmények által sújtott helyzetben. Az orvosi vizsgálat ilyen típusú megszüntetése viszont érzékelhetően enyhíthet a munkaerőhiányon közép vagy akár hosszabb távon, hiszen új kapuk nyílnak meg a munkáltatók és a munkavállalók előtt egyaránt
– magyarázta.
Hozzátette, a cégek részéről komoly a kockázat, abban pedig szinte biztos, hogy a nagyobb gyártócégek nem fogják eltörölni a rendszeres munkaalkalmassági orvosi vizsgálatot. Nekik is az a céljuk, hogy megbízható, biztonságos környezetet hozzanak létre, ezért nem alkalmaznak olyanokat, akik nem felelnek meg az elvárásoknak, hiszen ez házon belül is további feszültséget szülhet.
Megemlítette, hogy a jelenleg hatályban lévő törvény szerint éjszakás műszakban például magas vérnyomással, magas kardiovaszkuláris rizikó, epilepszia mellett tilos dolgozni, mert komoly munkabiztonsági kockázata van, de igaz ez a kórosan alultápláltakra is, akik ugyanúgy könnyen megszédülhetnek a gyártósor mellett. A vagyoni és emberi kockázat miatt valószínűleg az érintett cégek nem engedik majd meg maguknak azt a luxust, hogy különböző rizikóosztályokba sorolható embereket alkalmazzanak.
A Magyarországi HR-Network Egyesület elnöke szerint könnyítést jelenthet ugyanakkor az új szabályozás a harmadik országbeli vendégmunkások foglalkoztatásánál. Ma csak az dolgozhat magyar munkáltatónál, aki a foglalkoztatás-egészségügyi feltételeknek megfelel, ezeket a vizsgálatokat pedig sok esetben már az anyaországban elvégzik.
Ha a vendégmunkások foglalkoztatásának költségei csökkenhetnek ilyen módon, akkor még versenyképesebb lehet egy vendégmunkás egy magyar munkavállaló foglalkoztatási költségeivel összehasonlítva. Ha esetleg létezik olyan nagyvállalat, amely megtakarítaná ezeket a költségeket, akkor egy ezerfős vállalat esetében ez éves szinten nagyságrendileg évi 20–24 millió forintot jelenthet, természetesen az ilyenkor mérlegelendő kockázatokkal együtt.
Ezeket a szabályokat úgy is lehet értelmezni, hogy azok kiugrási lehetőséget biztosítanak a cégeknek. Értem ezt úgy, hogy a vállalatok a munkavállaló egészségét versenyelőnyként tudják majd megjeleníteni. Mivel a vizsgálat nem lesz kötelező, a munkáltatók ezt extra juttatásként tudják majd nyújtani, és ezzel versenyelőnyhöz juthatnak a munkaerőpiacon azokkal szemben, melyek a mostani törvény miatt ezt már nem fogják megkövetelni a munkatársaktól. Emellett az egészséges munkahelyek koncepciója, a gondoskodó vállalat és a céges wellbeing erőfeszítések szerves része lehet majd az alkalmassági vizsgálat, és az álláshelyekre pályázók eldönthetik majd azt, hogy olyan céghez szeretnének pályázni, ahol ezt szem előtt tartják, és fontos a munkavállalók egészsége, vagy olyanhoz, ahol nincsen ilyen vizsgálat. Az egészségügyi szolgáltatások piaca minden bizonnyal gyorsan fel fog értékelődni
– sorolta az érveket Pinczés Balázs, aki bár a foglalkoztatottság növekedését várja az intézkedéstől, úgy véli, sok múlik a cégek reakcióján, azon, hogy nagy többségben megtartják-e a kötelező orvosi vizsgálatot.
