Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó közérdekű adatként kérte ki az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetőinek fizetett juttatásokat név és év szerinti bontásban. Az OBH az adatigénylést megtagadta, mondván, azok nem minősülnek közérdekből nyilvános adatnak.
Az indítványozó pert indított. Az első fokon eljáró bíróság a keresetnek helyt adott. A másodfokú bíróság viszont az ítéletet megváltoztatta, a keresetet elutasította. Úgy ítélte meg, hogy a Karsai Dániel ügyvéd által képviselt felperes (indítványozó) keresete közpénz felhasználásával kapcsolatos adatigénylés, ám a személyes adatok nem tartoznak a közérdekből nyilvános adatok körébe. Az indítványozó szerint a jogerős ítélet megsértette a közérdekű adatok megismeréséhez való alapjogot és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot.
Az Alkotmánybíróság szerint az OBH mint közpénzekkel gazdálkodó szervezet köteles információt adni arról, hogy dolgozói összességében mekkora juttatást kaptak és miért, ám nem jelenti a közérdekű adatok megismeréséhez való jog szükségtelen és aránytalan korlátozását, ha az általános, minden vezető juttatásaira kiterjedő adatigénylést megtagadja.
A testület szerint a jogerős bírói ítélet megtalálta a méltányos egyensúlyt az adatnyilvánosság és a személyes adatok védelme között, így nem eredményezte az indítványozó Alaptörvény rögzített jogának sérelmét. Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt, néhány alkotmánybíró különvéleményével, elutasította.
