Eladja az állam a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) belvárosi székházát – derült ki két hete. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő hétfőn bocsátja árverésre a Parlament közelében található épületet, pontosabban azt a részét, amelyet a pénzintézet használ.
A 9 ezer négyzetméteres tömbnek 75 százaléka van állami tulajdonban, ezt 7,5 milliárd forintos kikiáltási áron kínálják. A hivatalos minisztériumi indoklás szerint azért, hogy a bank olcsóbb fenntartású székhelyre költözhessen. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy nyári kormányinfón beszélt arról, hogy a kormány szerint nem helyes, ha állami hivatalok és cégek drága és értékesíthető belvárosi ingatlanokban működnek. Ennek némileg ellentmond, hogy egy sor minisztérium a nem éppen olcsó környéknek számító budai Várba költözik, illetve az is, hogy az Agrárminisztérium épületét felújítják, a Kúriát pedig visszaköltöztetik a Kossuth térre.
Az MFB-székház vevőjelöltjeinek mindössze három napjuk lesz, hogy licitáljanak a november 6. és 8. közötti időszakra kitűzött árverésen, ráadásul 2 milliárd forintot előre letétbe kellett helyezniük, hogy részt vehessenek a versenyben.
Az érdeklődőknek azzal is számolniuk kell, hogy a Nádor utca, a Vértanúk tere és a Vécsey utca által határolt épület nem egy szokványos banki irodaház, hanem egy ötemeletes, belsőudvaros belvárosi bérház. Az MFB eredetileg az alsóbb szinteken található, a társasházi iratokban manapság is üzlethelyiségként nyilvántartott nagyobb alapterületű helyiségekben működött, majd lépésről lépésre felvásárolta az épület további részeit. A terjeszkedés során a felsőbb emeleteken található lakásokban is berendeztek irodákat a különféle osztályok dolgozói és vezetői számára. Az MFB jelenleg 34 albetéttel rendelkezik az 54 albetétes társasházban.
A háztömbben az MFB-n kívül a Belváros-Lipótvárosi Önkormányzatnak is van 12 százaléknyi tulajdonrésze, 13 százalék pedig magántulajdonosok kezében van. A lakóktól származó információk szerint őket senki sem tájékoztatta az állami döntésről, az értékesítési tervekről a sajtóból értesültek. A házban sok a nyugdíjas lakó, van, aki születése óta ott él, ezért nem is tervezi, hogy megváljon az ingatlanától.
Megkerestük az MFB-t, hogy a pénzintézet kezdeményezte-e a székház eladását, illetve, hogy mikor és hova költöztetik a dolgozókat. Emellett kerestük az önkormányzatot is. Az V. kerület vezetésétől arról érdeklődtünk, mit terveznek, az önkormányzat is eladja-e a saját ingatlanrészét, egyelőre azonban sem a bank, sem a Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester által vezetett önkormányzat nem reagált a levelünkre.
A házra különleges fekvése miatt minden bizonnyal lesz érdeklődő, hiszen a Vértanúk terére néző oldalról egyenes kilátás nyílik a Parlamentre és a Kossuth térre, a tömb Szabadság tér felőli részén pedig az az Adria Palota a falszomszédja, amely 2019 óta Tiborcz István ingatlanbirodalmát gazdagítja. A palotán az utóbbi években szerkezeti és tetőfelújítás végeztek, de a BDPST Group honlapja szerint ezek befejezése után a munkálatokat határozatlan időre leállították.
amelyre eddig nagyjából 140 milliárd forint körüli összeget költöttek.
Az Orbán-kormány röviddel a 2010-es hatalomátvétel után döntött arról, hogy nagy arányú, szimbolikus beruházást indít a Parlament környékén. A Kossuth teret, a „nemzet főterét” átépítették, a MTESZ-székházat lebontották, a helyére hatalmas költségvetéssel felépítették az országgyűlési irodáknak helyt adó Szabad György Irodaházat. Ötmilliárdot költöttek a 100 méteres Nemzeti Összetartozás Emlékhelyre, a Vértanúk terére 3 milliárdból építették vissza a Horthy-korszakban ott álló emlékművet, majd az idén tavasszal bejelentették, hogy több mint 112 milliárd forintot különítettek el az Agrárminisztérium és az Igazságügyi Palota rekonstrukciójára, amely többek között egy mélygarázsépítést is magában foglal. Ebbe a fejlesztési hullámba került bele az MFB-székház is, amely a homlokzati kupolájával a múlt század elején hangsúlyosan alakította a Kossuth tér keleti oldalának látképét.
A bérpalota terveit Tamás József építész készítette, az épületet 1901-ben adták át, a később keletkezett háborús sérüléseket azonban nem az eredeti elképzeléseknek megfelelően állították helyre. a lebonyolításra pedig a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt.-t jelölte ki. A tervezett beruházásról a Zrt. oldalán a következők olvashatók a Vécsey utca 14.-ről: „A Kossuth Lajos tér közvetlen környezetét meghatározó, 19. század végi építészet lényeges elemei közé tartoztak az olyan függőleges hangsúlyok, tetők, oromzatok, kupolák, mint amilyennel az épület a II. világháborúig rendelkezett. Az eredeti tetőkialakítás rekonstrukciója a Wellisch-palotánál alkalmazott gyakorlat mentén történik, a korabeli tervek, egykorú fotók felhasználásával.”
Mindezek alapján eddig úgy tűnt, hogy az állam teljes mértékben igényt tart az épületre, különösen mert a Sára Botond vezette budapesti kormányhivatal egy 2021-ben hozott határozattal a Miniszterelnökség kérésére állami elővásárlási jogot tett a ház albetéteire. Az elővásárlási jog jelenleg is rajta van az ingatlanokon.
A beruházás sorsa miatt levélben fordultunk a Steidl Imre Program (SIP) Zrt.-hez is. Azt kérdeztük, hogy a bankszékház eladása egyúttal azt is jelenti-e, hogy az állam lemond arról, hogy a program keretében a múlt század eleji állapotoknak megfelelő külsőt alakítson ki az épületen, és szabad kezet ad a leendő tulajdonosnak az esetleges átépítésekhez, vagy a privatizáció ellenére költségvetési forrásokból továbbra is folytatják a programot.
Wachsler Tamás, a SIP vezérigazgatója közölte, az új tulajdonos sem kap majd „szabad kezet”, bár arról még nincs információjuk, hogy változik-e az épülettel kapcsolatos kormányzati szándék, illetve hogyan változik az épület tulajdonosi struktúrája.
Wachsler szerint a Kossuth tér szűkebb környezetében, a kiemelt nemzeti emlékhely településkép-védelmi környezetében a szokásosnál is szigorúbbak az építési folyamat kereteit meghatározó jogszabályok. Bármilyen, az épület külső megjelenését érintő beavatkozás esetén ki kell kérni a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság véleményét is, ami ebben az esetben nyilvánvalóan az épület eredeti megjelenése helyreállításának lehetőségét is vizsgálni fogja – írta a cégvezető.
A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság, amelynek egyébként Wachsler is tagja, vezetője pedig Kövér László házelnök, annyira rajta tartja a kezét, a Parlament környékének esztétikáján, hogy a házakról az Országház Hivatala adatbázist is készített. A hivatal 2018-ban egy drónos céggel egészen a Bajcsy-Zsilinszky útig körbefotóztatta a környéket, hogy bármely településkép-védelmi szabályokat sértő beavatkozás esetén rendelkezésre álljanak az összehasonlításhoz a megfelelő felvételek.
Elég volt abból, hogy egyes befektetői körök kiszoríthatják a lakókat a belvárosból
– nyilatkozta Kovács Alex Gábor, az összellenzéki Tiéd a Belváros-frakció vezetője.
– Láttunk már olyat a belvárosban, hogy az új befektető többségbe kerülve az ingatlanban kiszorította a lakókat, ezért most levélben fordultam a nemzeti vagyon felügyeletéért felelős miniszterhez, a miniszterelnöki kabinetfőnökhöz, az Országgyűlés elnökéhez és az V. kerületi polgármesterhez, hogy valaki árulja el, mi a szándék az épület eladásával. Reméljük, hogy nem egy újabb kormány közeli szálloda-beruházás miatt kívánják értékesíteni az állam tulajdonrészét – közölte Kovács, aki nemrég jelentette be, hogy maga is polgármesternek indul az V. kerületben.
