Csütörtök este újból benyújtották az Országgyűlésnek a Novák Katalin köztársasági elnök által az Alkotmánybíróságra küldött és ott megsemmisített állami beruházásokról szóló törvényjavaslatot, melyet Lázár János építési miniszter jegyez. Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár a javaslatról szólva a Telexen közölt cikkében azt írja, a javaslat Budapest és más magyar nagyvárosok szempontjából érdemi és indokolatlan centralizációt tartalmaz,
Mint írja, a törvényjavaslat úgy fogalmaz: mostantól állami építési beruházásnak minősül minden olyan beruházás, amelynek az előkészítése és/vagy megvalósítása legalább ötven százalékban központi költségvetési (azaz hazai állami költségvetési) vagy európai uniós forrásból történik. Praktikusan tehát minden olyan korábbi önkormányzati fejlesztés, amelyhez jelentős állami vagy európai uniós forrást vesznek igénybe, a jogszabálytervezet alapján a továbbiakban állami beruházássá válna – írja.
Kifejti, a jogszabálytervezetnek a logikája alapján állami építési beruházások lettek volna Szeged, Debrecen vagy Miskolc villamosfejlesztései, ahogy Budapesten az M3-as metró felújítása, a Budai Fonódó villamoshálózat kiépítése, a négyes metró építése vagy épp az 1-es és 3-as villamos felújítása és meghosszabbítása. Így ezek nem a mindenkori főpolgármester és a BKK/BKV kizárólagos hatáskörében valósultak volna meg.
El sem merem képzelni, Tarlós István mit mondott volna erről a törvényjavaslatról, ha főpolgármesterként ő szembesül vele.
Hozzáteszi,
azt, hogy a mai fővárosi vezetés azért hallgat a törvényjavaslatról, mert nem olvasta, vagy mert a számára kedvező háttéralkuk megkötésében bízik, esetleg nem is reméli már az uniós források megérkezését, nem tudom.
Ugyanakkor Vitézy felhívja a figyelmet arra, hogy ha ezt a törvényt így elfogadják, akkor a pesti rakpart régóta szükséges megújítása, a Bajcsy-Zsilinszky úti villamos visszaépítése vagy épp olyan más nagyvárosainkat érintő projektek, mint a debreceni 3-as villamos megépítése is állami beruházássá válnak, hisz ezeket mind uniós forrásokból tervezik.
A volt államtitkár egy példán keresztül érzékeltette, hogy zajlana egy fővárosi beruházás a jövőben, ha a törvényt így elfogadja az Országgyűlés.
Mondjuk, ha egy budapesti villamosvonal átépítésére vagy akár a rakpart megújítására kapna is a jövőben európai uniós forrást a BKK, az eddigi gyakorlattal ellentétben az európai uniós támogatási szerződést nem saját maga egyedül kötné meg, mint Kedvezményezett, hanem az Építési és Közlekedési Minisztériummal konzorciumban. Ezek után a mindenkori építési miniszter – ma Lázár János – egyszemélyi döntésétől függően dőlne el az, hogy az adott beruházásban milyen szerepet kap a BKK (ha egyáltalán bármilyet). Ha a miniszter kifejezetten és önként ki nem jelöli, akkor a beruházói szerepet nem a BKK, hanem az építési minisztérium maga látná el, sőt, az építés idejére a minisztérium az érintett útszakaszok, közterületek tulajdonosi feladatait is átvenné. Azt, hogy a miniszter milyen elvek vagy szempontok mentén dönti el, egy önkormányzat kaphat-e uniós pénzt és maga lehet-e építtető, a törvény nem fejti ki, így ez teljes egészében a miniszter saját személyes mérlegelésére lenne bízva.
Vitézy rámutat, ez súlyos, és indokolatlan centralizáció,
ami valójában a városaink fejlődésének ellehetetlenítése, hisz Lázár miniszter úrnak már az önkormányzatok beruházásai nélkül is tele van már az asztala feladatokkal.
