A béke feltételei napról napra rosszabbodnak, mert az orosz-ukrán háborúban napról napra több halott van, ami rontja a béke feltételeit – többek között erről beszélt a köztévének adott interjújában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor miniszterelnök pekingi találkozója után. A miniszter szerint a magyar kormány ezért szorgalmazza, hogy minél előbb béke legyen, és mint mondta:
természetesen, elnök úr a mai tárgyaláson is a béke lehetőségéről beszélt, és a béke mellett állt ki.
Szijjártó ezzel együtt hozzátette: a válasz, amit kaptak, illetve a tárgyaláson elhangzottak „sajnos nem túl sok pozitív reménykedésre” adnak okot. A tárcavezető úgy fogalmazott: arra kell berendezkedni, hogy hosszabb távon „nagyon nehéz nemzetközi környezet fog fennmaradni, és nekünk ebben a nagyon nehéz nemzetközi környezetben kell megtalálni a fejlődés lehetőségét”. Szijjártó a kínai „béketervről” azt mondta, támogatják azt, mégpedig azért, mert egyrészt van, másrészt a békéről szól,
és sokkal jobb lenne béketervekről tárgyalni, semmint fegyvereket szállítani.
A miniszter elmondása szerint Putyin és Orbán találkozóján „igen erős energetikai delegáció volt ott”, mások mellett az energiaügyekért felelős orosz miniszterelnök-helyettes, a Gazprom és a Roszatom vezérigazgatója, akiket a magyar-orosz energetikai együttműködés legfontosabb szereplőinek nevezett. Mint mondta, ez világosan jelzi, hogy a találkozó másik súlypontja az energetikai együttműködés volt.
Mint ismert, a bolgár parlament nemrég elfogadott egy olyan jogszabályt, amelynek értelmében az országon átszállított orosz gáz után megawattóránként 20 leva (nagyjából 4000 forint) extra tranzitdíjat kell fizetni. Az intézkedést Szijjártó Péter már pénteken Moszkvában is igen élesen kritizálta, mondván szerinte Bulgária egy uniós szabályokkal ellentétes törvénnyel Magyarország energiaellátásának biztonságát ássa alá. A külügyminiszter a keddi interjúban azonban ennél még messzebb ment: a tranzitdíjról szóló döntést Szerbiával és Magyarországgal szembeni ellenséges lépésnek nevezte.
Szeretném világossá tenni, hogy Bulgáriának ez a döntése egy ellenséges lépés Magyarországgal és Szerbiával szemben
– fogalmazott, amit ismét azzal támasztott alá, hogy a tranzitdíj bevezetésével veszélybe lehet sodorni más országok energiaelleátásának biztonságát.
Mint azt azonban korábban megírtuk, a G7 rámutatott: az új jogszabály bár nem éppen EU-konform, ám valójában nem a magyar gázellátást veszélyezteti, hanem az oroszokat sarcolja meg. Vagyis ha a külgazdasági és külügyminiszter a bolgár parlament lépését kritizálta, akkor valójában nem a magyar energiaellátást, hanem az oroszok profitját védi. Szijjártó az interjúban azt mondta:
A Gazprom, illetve az orosz vezetők részéről […] biztosítékot kaptunk arra, garantálták nekünk, hogy Magyarország energiaellátása, benne a földgázellátás továbbra is biztosított.
