Földvári Zsuzsa: Pedofília és népítélet
Felkavarta az osztrák közvéleményt, hogy Ausztria egyik legismertebb színészéről kiderült, hosszú évek óta pedofil. De az még inkább, hogy a szeptemberi bírósági ítélet szerint emiatt egyetlen napot sem kell börtönben töltenie.
„Itt nem az utca ítélkezik!” – jelentette ki Stefan Apostol bíró, amikor a döntést ismertette „az évszázad perében”. A helyszín Bécs, az időpont 2023. szeptember 5., a helyszín a tartományi büntetőbíróság legnagyobb terme, ahol, ahogy mondani szokták, még a csillárokon is lógtak. A vádlott a 43 éves Florian Teichtmeister, az ország egyik legtehetségesebb, agyonfoglalkoztatott színésze a bécsi Nemzetiből, a Burgtheaterből, számos sikeres film főszereplője (Komissar Rex, Die Chefin), köztük a legutóbbi a nemzetközi díjat nyert Corsage, amelyben Ferenc József császárt alakította. A gimnáziumban diákszóvivő fiú a Max Reinhardt Szemináriumba járt, már főiskolásként engedték őt tanítani. A sportban is jeleskedett, síelt, motorozott, golfozott.
A vád: pedofília. Részletesebben: hetvenhatezer kiskorúakat, döntően 12 évnél fiatalabbakat ábrázoló pornóképet, videót találtak a lakásában. Ez Teichtmeister 13 év alatt, 2008–2021 között beszerzett gyűjteménye saját felvételek is, de a „java” az internet piszkos részlegének nevezett Darknetről származik, kizárólag a színész letöltésében.
A zseniálisan színlelő férfiút a barátnője buktatta le, Katja, akivel még a gimnáziumban barátkoztak össze. Partnere egyik okostelefonján bukkant az elrettentő képekre 2021-ben, s mivel agresszivitása miatt amúgy is haragudott rá, meg sem állt a rendőrségig.
Petőcz György: A nyelvezet mint tudás-kapszula
Sietünk, mert mindig sietünk. Még a nyelvezetek általános természetét sem ismerjük. Nincs elméletünk egymásra hatásukra, változásukra, a nyelvezetváltásra. A hit (ha vannak axiómák, akkor van hit, és mi magunk – a megátalkodottan racionálisak – is hiszünk), az igazság (ha az igazság nyelvi természetű, akkor nincs abszolút és mindenkire kiterjedő igazság) és a hazugság („hazudik!”, mondjuk Mi, miközben Ők a saját fogalmaik rendszerében egyáltalán nem tartják hazugságnak) a politikai nyelvezetekkel kapcsolatba hozható fogalmait sem tisztáztuk. A gyakorlatias szempontok azonban sürgetők, és dolgunkat megelőzve, gyorsan szeretnénk eligazítást találni.
Hogyan született a fideszes narratíva, és egyáltalán, hogyan születnek a narratívák? Hogyan állítható elő alternatív narratíva vagy narratívák? Mik lehetnének egy-egy ellenzéki alternatív narratíva elemei? Nyilvánvalóan ezek az izgalmas politikai kérdések, és egy ilyen publicisztikai írásnak, miképpen a hétköznapi, de árnyalt értelmiségi beszélgetésnek is, csak korlátozottan lehet nyelvelméleti vagy más filozófiai elemzés a tárgya. A helyzet paradoxona viszont, hogy a gyakorlatias gondolkodást valójában mélyen megtelepedett filozófiai állítások uralják, sőt, tartják fogva. Ezek az emberi érdek motivációról, az „objektív” valóság és „szubjektív” nézetek viszonyáról, a tudásról mint tükrözésről beszélnek, valamint a nyelvről mint semleges közvetítőről, illetve kommunikációról, az önérvényesítés akaratában és materiális érdekekben megalapozott politikai hatalomról, a politikai cselekvés moralitásáról. Tárgyunkkal kapcsolatban és negatív megközelítésből: az ellenzéki oldal szellemi hátországa még alig-alig tudta hasznosítani a „nyelvi fordulat” tanulságait.
Gadó Gábor: A pisai kitérő
Hadházy Ákos országgyűlési képviselő évek óta helyteleníti a kormányfő és a honvédség sajátos összefonódását. 2021-ben azt nehezményezte, hogy az ország első számú „bérből és fizetésből élő” vezetőjét és családját „luxusjet” fuvarozta Brac szigetéről Rómába, és onnan vissza a horvát tengerpartra. A független képviselő Facebook-bejegyzéséhez fényképfelvételeket is mellékelt, így szemléltetve, amint a miniszterelnöki pár elhagyja a „katonai Airbus”-t” A Fidesz–KDNP-pártszövetség vezetője a tavalyi katari focivébére is egy 150 fő szállítására alkalmas katonai repülővel „ugrott ki meccset nézni”. Igaz, a futball iránti szenvedélyét ekkor összekötötte a gazdag arab ország miniszterelnökénél tett látogatással. (Lásd: www.facebook.com/hadhazyakos).
Az idén márciusban a Kairóból hazafelé tett „pisai kitérő” miatt Hadházy büntető feljelentéssel élt. Álláspontja szerint a kormányfő hivatali visszaélést (Btk. 305.§) követett el, amikor magánprogramjához „eltérítette” az állami (nemzeti) vagyon részét képező – egyértelműen nem turisztikai célú légibuszként üzemben tartott – repülőgépet. A Btk. rendelkezéséhez fűzött szakmai kommentárok szerint a hivatalos személy akkor is bűntettet követ el, ha hatásköréből fakadó jogosítványait ugyan „alakilag” törvényesnek tűnő eljárás keretében, de társadalmi rendeltetésükkel ellentétesen gyakorolja. Az ügyészséghez forduló képviselő a szállító járműért felelős vagyonkezelőnél (ez lenne a Magyar Honvédség) a hűtlen kezelés tényállás (Btk. 376.§) „kimerítését” valószínűsítette, mivel a miniszterelnöki család magánprogramjának segítése a büdzsének feltehetően több millió forint többletköltséget okozott.
Mindazonáltal a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) szeptember 18-i határozatával helybenhagyta a Központi Nyomozó Főügyészségnek a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntető határozatát.
Deák Dániel: Kényszer, lehetőség vagy fenyegetés?
„Egy „tizenkettek csoportja” nevű szakértői közösség a francia és a német kormány megbízásából reformtervet készített, amely az EU átalakítására irányul. A csoport jelentését többévi munka után 2023. szeptember 19-én hozta nyilvánosságra. A reform szükségességét az váltja ki, hogy a geopolitikai változások következtében egyrészt előbbre hozandó a bővítés, másrészt viszont ezzel párhuzamosan meg kell teremteni egy nagyobb EU működőképességét. Ugyanakkor a jelentésnek része a jogállamiság kiterjesztése is, ami természetesen egyaránt vonatkozik a leendő és a jelenlegi tagokra.
A jelentés fő fejezeteit a jogállamisági követelmények, az általános intézményi reform, valamint az elmélyítésre és a bővítésre egyaránt kitekintő integráció megújítása képezik. A szerzők először is hangsúlyozzák, hogy még a bővítés előtt át kell térni a konszenzusosról a minősített többségi döntéshozatalra, továbbá a parlament együttdöntési hatáskörét szükséges lesz kiterjeszteni a külügyekre, a biztonsági és a védelmi politikára.
Kenesei István: Tilt, tűr, támogat
Aki azt hiszi, hogy a címbeli hármas iker Aczél György és a múlt rendszer leáldozásával kimúlt, súlyos tévedésben van. Mert ha egy ideig tetszhalott állapotban volt is, feltámasztása folyamatba tétetett. Elég például csak arra utalnunk, ami korábban a Klubrádióval vagy nemrég Nagy Ervin színésszel történt, amikor Geszti Péter készülő filmjéből gyakorlatilag kitiltották, különben nem kapott volna támogatást a produkció. A nyilatkozni egyedül nem akaró, de megszólalásaiban a Peter-elvet (Mindenki a hozzá nem értésének megfelelő szintre emelkedik) tökéletesen szemléltető filmcézár Káel Csaba, akinek nyilvánvalóan volt szava e döntésben, többek között az ezt firtató kérdésre sem válaszolt az Indexnek adott minapi interjújában.
A független színházak sorsát a második ikerszó illusztrálja, mert például a Dollár Papa Gyermekei, a Manna Produkció, a MU Színház, a Nézőművészeti Kft., Pintér Béla és Társulata, a Soharóza, a TÁP Színház, a Városi Színház Művészeti Kft. (Rózsavölgyi Szalon), a Veres 1 Színház és a Zikkurat Színpadi Ügynökség az idei pénzosztásban nulla forintot kapott, míg a harmadikat a számtalan, részben értékes, részben értéktelen vállalkozás, mint Rákay Kálmán-Philip hatmilliárdos Petőfi-filmje vagy – ha már a színházaknál maradunk – a Vidnyánszky-féle „olimpia”, amely során amúgy sok izgalmas előadás is látható volt (horribilis, 7 milliárdnyi költséggel), illetve az egyébként ismeretlen pápai Forrás Színház (és Alapítvány), amely 115 M Ft-ban részesült, az Index gyanúja szerint azért, mert a kulturális exállamtitkár Pataki András az elnöke.
Szponzorált tartalom
A cikk az Élet és Irodalom támogatásával készült.
