Pert nyert a Greenpeace a Fertő-tavi luxusberuházásra a májusban kiadott környezetvédelmi működési engedély ügyében, miután a bíróság megsemmisítette a kormányhivatal erre vonatkozó határozatát. Az ítélet azt is kimondta, hogy a határozat kiadásakor az illetékes Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal csak látszateljárást folytatott le, véleménye feltételezéseken alapult, mert nem kérte ki az ebben az ügyben különösen fontos vízügyi szakhatóság véleményét sem. A bíróság a kormányhivatalt új eljárás lefolytatására, ezen belül szakhatósági állásfoglalás beszerzésére is kötelezte – írta a 24.hu-hoz eljuttatott közleményében a Greenpeace.
A mostani tárgyalás előzménye az volt, hogy a Greenpeace Magyarország Egyesület és a Fertő tó Barátai Egyesület közösen indított sikeres perének eredményeként 2023 elején a bíróság visszavonatta a kormányhivatallal a tavaly karácsonykor kiadott, az építkezés folytatását engedélyező határozatát. A hivatal azonban 2023. május elején rekordgyorsasággal kiadott egy új környezetvédelmi működési engedélyt a beruházás folytatására, a közben megszűnt cég helyett a jogutód, Építési és Közlekedési Minisztérium részére. De ezt a lehetőséget még jobban kiaknázva a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősített természetpusztítást már korlátlan időre hosszabbították meg, hogy ne kelljen 5 évente újra felülvizsgálni – írta a Greenpeace, amely szerint azért is sikerült az engedélyt ilyen gyorsan a kormányhivatalnak kiadnia, mert valójában nem folytatták le a bíróság által előírt új és megfelelő alaposságú engedélyezési eljárást.
A Greenpeace és a Fertő tó Barátai ezt az engedélyt megtámadó keresetében azt bizonyította, hogy a karácsonykor kiadott engedélyben a beruházás területét közel 50 százalékkal, a januárban kiadottban az apartmanházak számát pedig 20-ról 26-ra emelve engedélyezték a beruházás folytatását, és ehhez nem kérték meg a szakhatóságok újabb engedélyét. Többek között a kötelezően megkérdezendő vízjogi kérdésekben illetékes szakhatóságét sem, pedig ez a hatóság az egyik, a tó további élete szempontjából alapvető kérdést vizsgálva korábban előírta, hogy „a létesítés, üzemeltetés és az esetleges felhagyás során a felszíni és felszín alatti víz káros szennyeződéssel nem veszélyeztethető”.
A beruházás ismerete alapján számunkra nem kérdéses, hogy a tó vize szennyeződni fog. A megnövekedett mérete miatt pedig még nagyobb mértékben, mint az eddig tervezettekben. Hiszen az összes lebetonozott, burkolt felületről, például a hatalmas, közel ezer férőhelyes parkolóból, amelynek vízáteresztő burkolata van, bár olajszűrés után, de az összes csapadékvizet, a locsolt füves területekről származó vízzel együtt, mind a meglévő lagúnába vezetik, amely természetes összeköttetésben áll a tó vizével
– mondta Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország természetvédelmi felelőse.
Nem foglalkozott az újabb engedély azzal az alapvető kérdéssel sem, amit már évek óta bizonyítanak a tavat védő civilek, hogy érvényes jogszabályok alapján tilos építkezni tavak, folyók úgynevezett parti sávjában. Itt a Fertőnél nemhogy ezt nem tartották be, hanem gyakorlatilag a tó medrébe építenék például az apartman házakat és a “vasbeton monolit” négycsillagos szállodát is – írta Greenpeace, amely az ítélet után bízik benne, hogy a helyi lakosok közelebb kerültek ahhoz, hogy több mint 4 év után a hazai szakaszon is újra lemehessenek a Fertő partjához.
Az eredeti tervek szerint 23 milliárd forintra becsült állami beruházás során szállodákat, apartmanházakat, hatalmas kikötőt és óriási parkolót építenének a tó partjára, ami egyben természetvédelmi terület is.
