Két-három évvel ezelőtt körülbelül 7-10 ezer szexmunkás dolgozott Magyarországon, de ma már biztosan nincsenek ennyien, mert a romló gazdasági helyzet és a változatlanul rossz hazai szabályozás miatt újra tömegesen vándorolnak ki külföldre – mondta a Népszavának Földi Ágnes, a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének (SZEXE) elnöke. Az érdekvédő hozzátette: noha rendívül kiszolgáltatott helyzetben lévő emberekről van szó, egyre kevesebbet tudni róluk, mert nincs pénz átfogó felmérésre. Ennek az az oka Földi Ágnes szerint, hogy az utóbbi években egyre nehezebben jutnak pályázati pénzekhez, így mind korlátozottabbak a lehetőségeik.
Földi Ágnes beszélt arról is, hogy a Magyarországon 1999 óta legális prostitúció hazai szabályozásának egyik fő eleme változatlanul rossz. A kötelező vállalkozói igazolványt és havonta szükséges orvosi vizsgálatot nem kifogásolják, a türelmi zónák azonban hosszú évek óta gondot okoznak. Az előírások szerint 2000. március 1-ig minden 50 ezer fő fölötti településen türelmi zónákat kellett volna kijelölnie az önkormányzatnak, de ez, egy-két kivételtől eltekintve, sehol nem történt meg.
A jelek szerint viszont már maga a fenyegetettség is elég a szexmunkások távoltartásához – erre utalnak legalábbis az esetszámok. A Népszava a rendőrségi adatok alapján arról ír, hogy 2021-ben 18, 2022-ben 24 eljárás indult azért, mert valaki szexuális szolgáltatást kínált védett övezetben. Idén júliusig 16 ilyen eset volt. Tiltott kéjelgésért – ebben a kategóriába is besorolható a védett övezetek tilalmának megszegése vagy az orvosi vizsgálat elmulasztása – 2022-ben 1237 eljárás indult, idén júliusig pedig 1198. 2023 júliusáig prostitúció miatt 18 személyt ítéltek összesen 303 nap elzárásra. Emellett 600-an kaptak helyszíni büntetést összesen 19,4 millió forint értékben, pénzbírsággal 264 szexmunkást sújtottak összesen 30 milliós összértékben.
