A Milyen Európát szeretnénk? című, Bíró-Nagy András, Juhász Vanessza, Szászi Áron és Varga Attila által jegyzett felmérés arra kereste a választ, hogy mit jelent az Európai Unió a magyarok számára 2023-ban. Az egyik legfontosabb megállapítás, hogy az Orbán-kormány euroszkeptikus kampányai ellenére az EU-tagság támogatottsága nem ingott meg:
A maradásra leginkább az ellenzéki szavazók voksolnának, de a Mi Hazánk és a kormánypártok támogatóinál is a maradni vágyók vannak többségben.
Az Európai Unióval kapcsolatos tudás szintje érdemben meghatározza, hogy mennyire támogatják a magyarok az ország EU-tagságát. A magas (77 százalék) és a közepes (74 százalék) tudásszinttel rendelkezők háromnegyede a maradásra voksolna. A hiányos EU-s tudással rendelkező csoportban viszont már csak a válaszadók fele szavazna a maradásra egy referendum esetén.
A válaszadók közel harmada számára az uniós támogatások magyar gazdaságra gyakorolt pozitív hatása az első, ami eszükbe jut az Európai Unióról. Ez nagyon stabil attitűd a magyar társadalomban: 2019-ben, 2022-ben és 2023-ban is az uniós támogatások álltak a lista élén.
A dobogó második helyén az EU-val mint közösséggel kapcsolatos különböző válaszok szerepeltek (27 százalék), de a schengeni egyezmény által biztosított szabad mozgás és utazás lehetősége is a magyarok közel negyede számára kifejezetten fontos szempont. Összességében az látható, hogy a magyaroknak továbbra is elsősorban pozitív véleményük van az Európai Unióról. A megkérdezettek számára a legfontosabb hozadékai az európai uniós tagságnak az uniós források általi gazdasági fejlődés, a „határok nélküli Európa” gondolata és a valahova tartozás érzése.
A Policy Solutions korábbi kutatásaival összhangban továbbra is nagy egyetértés mutatkozik a magyar társadalomban abban, hogy a tagságunk legnagyobb előnye az Európai Unió által biztosított források és gazdasági fejlődés lehetősége:
A legnagyobb előnyök listáján ugyanaz a három téma áll az élen, mint két évvel ezelőtt, az egyetlen változás, hogy Schengen, valamint a külföldi munkavállalás és tanulás helyet cseréltek.
A felmérés készítői megvizsgálták azt is, hogy a magyarok véleménye szerint mik azok a szempontok, amelyek a legnagyobb hátrányok közé sorolhatók. A válaszadók 22 százaléka a túlzott szabályozást emelte ki, 15 százalékuk pedig egyértelműen úgy éli meg (és a hátrányok között egyből azt mondja), hogy Magyarország nemzeti szuverenitása csökken az uniós tagsággal. A dobogó harmadik helyén a migráció szerepel, holtversenyben azokkal az említésekkel, amelyek az Európai Unió magyar kormány elleni támadásait és a források befagyasztását, valamint a háborúba sodródás veszélyét és a szankciók negatív hatásait emelték ki.
A főbb trendek közül fontos kiemelni, hogy a túlzott szabályozás 2023-ban is az első helyen végzett a főbb hátrányok között, de csökkenő említési aránnyal. Ez elsősorban annak tudható be, hogy az utóbbi két évben nagy erővel érkezett meg a listára az uniós szankciós politika és a háború veszélye, nem függetlenül a kormányzati kommunikációtól – vélik a kutatók. Az uniós források befagyasztása, illetve a magyar kormány és az uniós intézmények közötti viszony eszkalálódása szintén jelentősen több említést kapott, mint korábbi kutatásukban.
A magyarok 50 százaléka szerint Magyarország több pénzt kap az EU költségvetéséből, mint amit befizet, azonban a megkérdezettek 36 százaléka úgy gondolja, hogy Magyarország nettó befizetővé vált. A két évvel ezelőtti állapothoz képest 2023-ra 7 százalékponttal nőtt azok aránya, akik szerint Magyarország nettó befizetője az uniós költségvetésnek, de a Fidesz-KDNP szavazóinak már a fele úgy véli, hogy az elmúlt évek folyamán nettó befizetővé vált Magyarország.
A magyarok 66 százaléka szerint a gazdaságunk jelentősen profitál Magyarország EU-tagságából, de az adatok itt is az EU gazdasági legitimációjának lassú erózióját mutatják: 2023-ban 7 százalékponttal kevesebben gondolták úgy, hogy a gazdaságilag megéri az EU-tagság, mint két évvel korábban, míg ezzel megegyező mértékben nőtt azok aránya, akik szerint ez nem igaz.
Míg négy évvel ezelőtt nagyjából ugyanannyi magyar gondolta, hogy az EU-ban alapvetően jó irányba mennek a dolgok, mint most, addig az uniós folyamatokról negatívan vélekedők aránya majdnem tíz százalékponttal nőtt. Leginkább a Fidesz-KDNP szavazói, a Mi Hazánk és a Jobbik szimpatizánsai pesszimisták.
A magyarok szerint 2023-ban az EU leginkább a demokrácia és a jogállam védelmét (35 százalék), az EU-n belüli munkavállalás, tanulás és utazás szabadságát (28 százalék), illetve az uniós állampolgárok életszínvonalának javítását (25 százalék) képviseli. Utóbbihoz nagyon közeli válaszarányt kaptak a béke, a tagállamok közötti fejlettségbeli különbségek csökkentése és az emberi jogok értékeire is. A 2023-as lista utolsó három helyén a családi értékek, a kulturális sokszínűség és Európa külső határainak védelme végzett.
A lista a 2019-es adatokhoz képest jelentősen átalakult: négy évvel ezelőtt ugyanerre a kérdésre a kitöltők a gazdasági fejlődést jelölték meg legfontosabb értéknek, melyet az EU-n belüli munkavállalás, tanulás és utazás szabadsága és az emberi jogok követettek. 2023-ban kevesebb, mint feleannyian gondolták, hogy a gazdasági fejlődés az EU által képviselt legfontosabb értékek közé tartozik, mint négy évvel ezelőtt.
Arra is kíváncsiak voltak a felmérés készítői, hogy a magyarok szerint az EU-nak milyen értékeket kellene képviselnie a jövőben. A megkérdezettek 44 százaléka a békét jelölte meg az első három legfontosabb érték között, 35 százalék jelölte meg az állampolgárok életszínvonalának javítását, 31 százalék szerint pedig az EU-nak főként a demokrácia és a jogállam védelmét kell képviselnie a jövőben. Szintén sokan, 20 százalék feletti arányban választották a tagállamok közötti egyenlőtlenségek csökkentését, az emberi jogokat és az gazdasági fejlődést.
A korábbi kutatás adataival összehasonlítva válik igazán világossá, hogy a szomszédban zajló háború miként formálta át a magyarok EU-val kapcsolatos elvárásait is – emelik ki a kutatók. A 2019-ben végzett felmérésben az uniós polgárok életszínvonalának javítása, valamint a demokratikus értékek védelme szintén az első három helyen szerepelt, akkor azonban a legfontosabb értéknek a magyarok a gazdasági fejlődést tartották a jövőre nézve. 2023-ban meggyőző különbséggel végzett a béke értéke az első helyen – a béke négy évvel ezelőtt csupán az ötödik helyen szerepelt ebben a kérdéskörben.
Ami az Európai Unió globális szerepét illeti, a legtöbben úgy vélik, hogy „szociális Európaként” kellene példát mutatni a világ többi része számára, a világban élen járva a közszolgáltatások biztosításában és a rászorulók támogatásában, de az egységes gazdasági fellépést a világgazdaságban is rendkívül sokan (33 százalék) tartják prioritásnak. Hasonlóan nagy arányban válaszoltak úgy, hogy az EU-nak a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok globális védelmezőjének kell lennie.
Az uniós forrásokkal kapcsolatos elképzelésekből arról is képet kaphatunk, hogy mely területeken szeretnék a magyarok igazán, ha az uniós tagság hatást gyakorolna az életükre. Az ezt vizsgáló kérdésblokkban is a három legfontosabbnak tartott célt kellett kiválasztaniuk a válaszadóknak.
- A magyarok 45 százaléka szerint elsősorban a hazai egészségügy fejlesztésére kellene költeni az EU-s pénzeket,
- 28 százalék szerint a hátrányos helyzetű magyarországi régiók, leszakadó települések felzárkóztatására,
- további 25 százalék szerint pedig a hátrányos helyzetű emberek közvetlen támogatására.
Viszonylag magas támogatottságot élvezett még a hazai vállalkozások és a munkahelyteremtés támogatása, az infrastruktúra fejlesztése, illetve a környezetvédelmi és energiahatékonysági programok támogatása. A középmezőnyben foglalt helyet az oktatás, a mezőgazdaság és az önkormányzatok támogatása. A civil szervezetek és az egyházak támogatása egyaránt alacsony népszerűségnek örvendett, a digitalizáció pedig a prioritási lista legaljára került.
A megkérdezettek relatív többsége Grúziát (Georgiát), Moldovát, Albániát, valamint Észak-Macedóniát is felvenné az EU-ba. A kormánypárti szavazóknál Törökország került a bővítési lista élére, a hatpárti ellenzék szavazói Szerbia EU-tagságát támogatták a legnagyobb arányban. A Mi Hazánk szavazói körében egyetlen ország csatlakozásának támogatottsága sem éri el az 50 százalékot.
A kutatás során a válaszadóknak 19 szakpolitikai terület esetében kellett megjelölniük, hogy szerintük mi lenne az ideális: nemzeti hatáskörben kellene lennie, kizárólag EU-s hatáskörben kellene lennie, vagy közösen kellene szabályozni? A magyarok abszolút többsége szerint az állami földtulajdon és vízgazdálkodás (58 százalék), a lakhatás (57 százalék), a belföldi kereskedelem és pénzügyi szektor (54 százalék), a kormányzati működés (52 százalék) és az oktatáspolitika (52 százalék) területeinek kizárólag tagállami hatáskörben kéne lennie. Három területen, a munkaügy és munkavállalói jogok, a szociálpolitika és a mezőgazdaság terén elveszítette a korábbi abszolút többségét a szuverenista álláspont (ezeken a területeken 7, 4 és 9 százalékponttal növekedett azoknak az aránya, akik szerint az uniós intézményeknek valamilyen befolyása kellene legyen). Nagy többségben volt a szakpolitikai integrációt támogató tábor mindkét évben az energiapolitika, a környezetvédelem, a technológiafejlesztési politika, a védelmi és biztonságpolitika, illetve a külkereskedelem területén.
azért, hogy Magyarország számára végre elérhetővé váljanak az EU-s pénzügyi források, és még a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk szavazóinak abszolút többsége is így vélekedik. A hatpárti ellenzék voksolóinak 84 százaléka, valamint az egyéb pártokat támogatók és a pártnélküliek 72–72 százaléka ért egyet az állítással.
Az Erasmus program felfüggesztésével kapcsolatban a magyar társadalomban sokkal megosztottabb: a megkérdezettek 48 százaléka szerint a külföldi tanulmányok EU-s ösztöndíjrendszerének felfüggesztése helyes döntés volt, azonban 45 százalék ezzel nem ért egyet.
A megkérdezettek 69 százalék szerint csatlakoznia kellene Magyarországnak az Európai Ügyészséghez. A magyarok negyede viszont úgy vélekedik, megfelelő, ha csak magyar szervek vizsgálják a korrupciós eseteket, és így nem kellene az Európai Ügyészséghez csatlakozni. A kormánypárti szavazók megosztottak a kérdésben, 51 százalék támogatja a csatlakozást, miközben 45 százalék ellenzi a lépést.
A magyarok 67 százaléka szerint ha hazánk teljesíti a feltételeket, akkor be kell vezetni az eurót. Két évvel ezelőtt is hasonlóan gondolkodtak a magyarok a kérdésről (64 százalék). Minden politikai táborban többsége van az euró bevezetésének, bár az átlagosnál kevésbé támogatják a kormánypárti szavazók és a Mi Hazánk támogatói.
A megkérdezettek 58 százaléka szerint Magyarországnak határozottan fel kell lépnie annak érdekében, hogy Románia is csatlakozhasson a schengeni övezethez, míg ennél kicsivel nagyobb arányban (64 százalék) tartják szükségesnek egy közös hadsereg megszervezését. Ez utóbbi ötlet még a Mi Hazánk szavazói között is nagy támogatottságot élvez (63 százalék).
Azzal a kormánypárti médiában gyakran hallható állítással, miszerint „a brüsszeli bürokraták rá akarják erőltetni a magyar emberekre az akaratukat”, a magyarok 54 százaléka egyetért. A kérdéssel kapcsolatos vélemények az elmúlt két év folyamán kis mértékben módosultak – jegyzi meg a kutatás – a kormánypárti narratíva irányába:
A Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk szavazóinak abszolút többsége, valamint a pártnélküliek relatív többsége egyetért az állítással, míg a hatpárti ellenzék szavazói és az egyéb pártokat támogatók döntő többsége nem.
Egyértelmű mintázat rajzolódott ki, amikor a médiafogyasztás szerinti különbségeket vizsgálták. A túlterjeszkedő brüsszeli bürokraták képe kevésbé elfogadott a nem rendszeres médiafogyasztók között, valamint a kizárólag kormánykritikus médiát fogyasztók körében. Kis többségben vannak a Brüsszellel szembeni vádakat elfogadók a többnyire kormánykritikus, valamint a kiegyensúlyozott médiafogyasztók körében. Jelentős többségben van az euroszkeptikus vélemény a többnyire kormánypárti és a kizárólag kormánypárti média fogyasztói között.
Az a kormányzati kommunikációban gyakran megjelenő elem, miszerint az Európai Unió át akarja mosni a magyar gyerekek agyát a saját ideológiájával, kifejezetten megosztja a magyar társadalmat. Míg a megkérdezettek 46 százaléka egyetért az állítással, addig 48 százalék nem fogadja el a Fidesz-KDNP által gyakran hangoztatott kommunikációs panelt. A kormánypártok táborában (69 százalék) és a Mi Hazánk szavazói körében (56 százalék) inkább az „agymosó propaganda” terjesztése a népszerű álláspont, míg a hatpárti ellenzék (70 százalék) és az egyéb pártok támogatói (73 százalék) elutasítják ezt az állítást.
A magyarok 51 százaléka azzal is egyetért, hogy a keleti tagállamok lakói, így a magyarok is csupán másodrangú állampolgárok az Európai Unióban, és a megkérdezettek 48 százaléka szerint Brüsszelben olyan szabályokat hoznak, amivel szándékosan hátrányba hozzák a magyar vállalkozásokat. A kisebb településeken jóval elterjedtebb ez a vélemény, a megyeszékhelyeken és Budapesten ez az álláspont kisebbségben van.
