Belföld

Érződik a kormánypropaganda hatása, de még mindig EU-tagok akarunk maradni

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu

Érződik a kormánypropaganda hatása, de még mindig EU-tagok akarunk maradni

Sokan vélik úgy, hogy „a brüsszeli bürokrácia” rá akarja erőltetni az akaratát Magyarországra, de a magyarok közel háromnegyede továbbra is az Európai Unió tagja akar maradni – a többi között ez derül ki a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung friss kutatásából, amely szerint a magyarok 13 százaléka szavazna csak a kilépésre, 72 százalék egy népszavazáson a maradás mellett voksolna. Arra is rákérdeztek, hogy melyik országot látnánk szívesen az uniós tagok között.

A Milyen Európát szeretnénk? című, Bíró-Nagy András, Juhász Vanessza, Szászi Áron és Varga Attila által jegyzett felmérés arra kereste a választ, hogy mit jelent az Európai Unió a magyarok számára 2023-ban. Az egyik legfontosabb megállapítás, hogy az Orbán-kormány euroszkeptikus kampányai ellenére az EU-tagság támogatott­sága nem ingott meg:

a magyarok 13 százaléka szavazna a kilépésre, 72 százalék egy népszavazáson a maradás mellett voksolna.

A maradásra leginkább az ellenzéki szavazók voksolnának, de a Mi Hazánk és a kormánypártok támogatóinál is a maradni vágyók vannak többségben.

Az Európai Unióval kapcsolatos tudás szintje érdemben meghatározza, hogy mennyire támogatják a magyarok az ország EU-tagságát. A magas (77 százalék) és a közepes (74 százalék) tudásszinttel rendelkezők háromnegyede a maradásra voksolna. A hiányos EU-s tudással rendelkező csoportban viszont már csak a válaszadók fele szavazna a maradásra egy referendum esetén.

A válaszadók közel harmada számára az uniós támogatások magyar gazdaságra gyakorolt pozitív hatása az első, ami eszükbe jut az Európai Unióról. Ez nagyon stabil attitűd a magyar társadalomban: 2019-ben, 2022-ben és 2023-ban is az uniós támogatások álltak a lista élén.

A dobogó második helyén az EU-val mint közösséggel kapcsolatos különböző válaszok szerepeltek (27 százalék), de a schengeni egyezmény által biztosított szabad mozgás és utazás lehetősége is a magyarok közel negyede számára kifejezetten fontos szempont. Összességében az látható, hogy a magyaroknak továbbra is elsősorban pozitív véleményük van az Európai Unióról. A megkérde­zettek számára a legfontosabb hozadékai az európai uniós tagságnak az uniós források általi gazdasági fejlő­dés, a „határok nélküli Európa” gondolata és a valahova tartozás érzése.

A Policy Solutions korábbi kutatásaival összhangban továbbra is nagy egyetértés mutatkozik a magyar társa­dalomban abban, hogy a tagságunk legnagyobb előnye az Európai Unió által biztosított források és gazdasági fejlődés lehetősége:

a magyarok 54 százaléka sorolja a három legfontosabb előny közé. Második helyen a fizi­kai határok eltörlését biztosító és a szabad mozgást garantáló schengeni egyezmény található (30 százalék), míg a külföldi munkavállalás és tanulási lehetőségek szerepelnek a dobogó harmadik helyén.

A legnagyobb előnyök listáján ugyanaz a három téma áll az élen, mint két évvel ezelőtt, az egyetlen változás, hogy Schengen, valamint a külföldi munkavállalás és tanulás helyet cseréltek.

A felmérés készítői megvizsgálták azt is, hogy a magyarok véleménye szerint mik azok a szempontok, amelyek a legnagyobb hát­rányok közé sorolhatók. A válaszadók 22 százaléka a túlzott szabályozást emelte ki, 15 százalékuk pedig egyértelműen úgy éli meg (és a hátrányok között egyből azt mondja), hogy Magyarország nemzeti szuverenitása csökken az uniós tagsággal. A dobogó harmadik helyén a migráció szerepel, holtversenyben azokkal az emlí­tésekkel, amelyek az Európai Unió magyar kormány elleni támadásait és a források befagyasztását, valamint a háborúba sodródás veszélyét és a szankciók negatív hatásait emelték ki.

A főbb trendek közül fontos kiemelni, hogy a túlzott szabályozás 2023-ban is az első helyen végzett a főbb hátrányok között, de csökkenő említési aránnyal. Ez elsősorban annak tudható be, hogy az utóbbi két évben nagy erővel érkezett meg a listára az uniós szankciós politika és a háború veszélye, nem függetlenül a kormányzati kommunikációtól – vélik a kutatók. Az uniós források befagyasztása, illetve a magyar kormány és az uniós intézmények közötti viszony eszkalálódása szintén jelentősen több említést kapott, mint korábbi kutatá­sukban.

A magyarok 50 százaléka szerint Magyarország több pénzt kap az EU költségvetéséből, mint amit befizet, azonban a megkérdezettek 36 százaléka úgy gondolja, hogy Magyarország nettó befizetővé vált. A két évvel ezelőtti állapothoz képest 2023-ra 7 százalékponttal nőtt azok aránya, akik szerint Magyarország nettó befizetője az uniós költségvetésnek, de a Fidesz-KDNP sza­vazóinak már a fele úgy véli, hogy az elmúlt évek folyamán nettó befizetővé vált Magyarország.

A magyarok 66 százaléka szerint a gazdaságunk jelentősen profitál Magyarország EU-tagságából, de az adatok itt is az EU gazdasági legitimációjának lassú erózióját mutatják: 2023-ban 7 százalékponttal kevesebben gondolták úgy, hogy a gazdaságilag megéri az EU-tagság, mint két évvel korábban, míg ezzel megegyező mértékben nőtt azok aránya, akik szerint ez nem igaz.

A magyar társadalom erősen megosztott az Európai Unióban zajló folyamatok jelenlegi irányával kapcsolat­ban: 44 százalék szerint jó, 47 százalék szerint rossz irányba mennek a dolgok az EU-ban.

Míg négy évvel ezelőtt nagyjából ugyanannyi magyar gondolta, hogy az EU-ban alapvetően jó irányba mennek a dolgok, mint most, addig az uniós folyamatokról negatívan vélekedők aránya majdnem tíz százalékponttal nőtt. Leginkább a Fidesz-KDNP szavazói, a Mi Hazánk és a Jobbik szimpatizánsai pesszimisták.

A magyarok szerint 2023-ban az EU leginkább a demokrácia és a jogállam védelmét (35 százalék), az EU-n belüli munka­vállalás, tanulás és utazás szabadságát (28 százalék), illetve az uniós állampolgárok életszínvonalának javítását (25 százalék) képviseli. Utóbbihoz nagyon közeli válaszarányt kaptak a béke, a tagállamok közötti fejlettségbeli különbsé­gek csökkentése és az emberi jogok értékeire is. A 2023-as lista utolsó három helyén a családi értékek, a kulturális sokszínűség és Európa külső hatá­rainak védelme végzett.

A lista a 2019-es adatokhoz képest jelentősen átalakult: négy évvel ezelőtt ugyanerre a kérdésre a kitöltők a gaz­dasági fejlődést jelölték meg legfontosabb értéknek, melyet az EU-n belüli munkavállalás, tanulás és utazás szabadsága és az emberi jogok követettek. 2023-ban kevesebb, mint feleannyian gondolták, hogy a gazdasági fejlődés az EU által képviselt legfontosabb értékek közé tartozik, mint négy évvel ezelőtt.

Arra is kíváncsiak voltak a felmérés készítői, hogy a magyarok szerint az EU-nak milyen értékeket kellene képviselnie a jövőben. A megkérdezettek 44 százaléka a békét jelölte meg az első három legfontosabb érték között, 35 százalék jelölte meg az állampolgárok életszínvonalának javítását, 31 százalék szerint pedig az EU-nak főként a demokrácia és a jogállam védelmét kell képviselnie a jövőben. Szintén sokan, 20 százalék feletti arányban választották a tagálla­mok közötti egyenlőtlenségek csökkentését, az emberi jogokat és az gazdasági fejlődést.

A korábbi kutatás adataival összehasonlítva válik igazán világossá, hogy a szomszédban zajló háború miként formálta át a magyarok EU-val kapcsolatos elvárásait is – emelik ki a kutatók. A 2019-ben végzett felmérésben az uniós polgárok életszínvonalának javítása, valamint a demokratikus értékek védelme szintén az első három helyen sze­repelt, akkor azonban a legfontosabb értéknek a magyarok a gazdasági fejlődést tartották a jövőre nézve. 2023-ban meggyőző különbséggel végzett a béke értéke az első helyen – a béke négy évvel ez­előtt csupán az ötödik helyen szerepelt ebben a kérdéskörben.

Jelenleg a fideszesek (44 százalék) és az ellenzékiek (45 százalék) is azt várják a leginkább az EU-tól, hogy a béke értékét képviselje.

Ami az Európai Unió globális szerepét illeti, a legtöbben úgy vélik, hogy „szociális Európaként” kellene pél­dát mutatni a világ többi része számára, a világban élen járva a közszolgáltatások biztosításában és a rászorulók támogatásában, de az egységes gazdasági fellépést a világgazdaságban is rendkívül sokan (33 százalék) tartják prioritásnak. Hasonlóan nagy arányban válaszoltak úgy, hogy az EU-nak a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok globális védelmezőjének kell lennie.

Az uniós forrásokkal kapcsolatos elképzelésekből arról is képet kaphatunk, hogy mely területeken szeretnék a magyarok igazán, ha az uniós tagság hatást gyakorolna az életükre. Az ezt vizsgáló kérdésblokkban is a három legfontosabbnak tartott célt kellett kiválasztaniuk a válaszadóknak.

  • A magyarok 45 százaléka szerint elsősorban a hazai egészségügy fejlesztésére kellene költeni az EU-s pénzeket,
  • 28 százalék szerint a hátrányos helyzetű magyarországi régiók, leszakadó települések felzárkóztatására,
  • további 25 százalék szerint pedig a hátrányos helyzetű emberek közvetlen támogatására.

Viszonylag magas támogatottságot élvezett még a hazai vállalkozá­sok és a munkahelyteremtés támogatása, az infrastruktúra fejlesztése, illetve a környezetvédelmi és energiahatékonysági programok támogatása. A középmezőnyben foglalt helyet az oktatás, a mezőgaz­daság és az önkormányzatok támogatása. A civil szervezetek és az egyházak támogatása egyaránt ala­csony népszerűségnek örvendett, a digitalizáció pedig a prioritási lista legaljára került.

A válaszadók több mint fele támogatná Törökország, Szerbia, Montenegró és Bosznia-Her­cegovina uniós tagságát.

A megkérdezettek relatív többsége Grúziát (Georgiát), Moldovát, Albániát, valamint Észak-Macedóniát is felvenné az EU-ba. A kormánypárti szavazóknál Törökország került a bővítési lista élére, a hatpárti ellenzék szavazói Szerbia EU-tagságát támogatták a legnagyobb arányban. A Mi Hazánk sza­vazói körében egyetlen ország csatlakozásának támogatottsága sem éri el az 50 százalékot.

A kutatás során a válaszadóknak 19 szakpolitikai terület esetében kellett megjelölniük, hogy szerintük mi lenne az ideális: nemzeti hatáskörben kellene lennie, kizárólag EU-s hatáskörben kellene lennie, vagy közösen kellene szabályozni? A magyarok abszolút többsége szerint az állami földtulajdon és vízgazdálko­dás (58 százalék), a lakhatás (57 százalék), a belföldi kereskedelem és pénzügyi szektor (54 százalék), a kormányzati működés (52 százalék) és az oktatáspolitika (52 százalék) területeinek kizárólag tagállami hatáskörben kéne lennie. Három területen, a munkaügy és munkavállalói jogok, a szociálpolitika és a mezőgazdaság terén elveszítette a korábbi abszolút többségét a szuverenista álláspont (ezeken a területeken 7, 4 és 9 százalékponttal növekedett azoknak az aránya, akik szerint az uniós intézményeknek valamilyen befolyása kellene legyen). Nagy többségben volt a szakpolitikai integrációt támogató tábor mindkét évben az energiapo­litika, a környezetvédelem, a technológiafejlesztési politika, a védelmi és biztonságpolitika, illetve a külkeres­kedelem területén.

A magyarok 70 százaléka szerint a kormánynak teljesíteni kell az Európai Bizottság összes mérföldkövét

azért, hogy Magyarország számára végre elérhetővé váljanak az EU-s pénzügyi források, és még a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk szavazóinak abszolút többsége is így vélekedik. A hatpárti ellenzék voksolói­nak 84 százaléka, valamint az egyéb pártokat támogatók és a pártnélküliek 72–72 százaléka ért egyet az állítással.

Az Erasmus program felfüggesztésével kapcsolatban a magyar társadalomban sokkal megosztottabb: a meg­kérdezettek 48 százaléka szerint a külföldi tanulmányok EU-s ösztöndíjrendszerének felfüggesztése helyes döntés volt, azonban 45 százalék ezzel nem ért egyet.

A megkérdezettek 69 százalék szerint csatlakoznia kellene Magyarországnak az Európai Ügyészséghez. A magyarok negyede viszont úgy vélekedik, megfelelő, ha csak magyar szervek vizsgálják a kor­rupciós eseteket, és így nem kellene az Európai Ügyészséghez csatlakozni. A kormánypárti szavazók megosztottak a kérdésben, 51 százalék támogatja a csatlakozást, miközben 45 százalék ellenzi a lépést.

A magyarok 67 százaléka szerint ha hazánk teljesíti a feltételeket, akkor be kell vezetni az eurót. Két évvel ezelőtt is hasonlóan gondolkodtak a magyarok a kér­désről (64 százalék). Minden politikai táborban többsége van az euró bevezetésének, bár az átlagosnál kevésbé támogatják a kormánypárti szavazók és a Mi Hazánk támogatói.

A megkérdezettek 58 százaléka szerint Magyarországnak határozottan fel kell lépnie annak érdekében, hogy Románia is csatlakozhasson a schengeni övezethez, míg ennél kicsivel nagyobb arányban (64 százalék) tartják szükségesnek egy közös hadsereg megszervezését. Ez utóbbi ötlet még a Mi Hazánk szavazói között is nagy támogatottságot élvez (63 százalék).

Azzal a kormánypárti médiában gyakran hallható állítással, miszerint „a brüsszeli bürokraták rá akarják eről­tetni a magyar emberekre az akaratukat”, a magyarok 54 százaléka egyetért. A kérdéssel kapcsolatos vélemények az elmúlt két év folyamán kis mérték­ben módosultak – jegyzi meg a kutatás – a kormánypárti narratíva irányába:

2023-ban 4 százalékponttal többen értenek egyet azzal, hogy a brüsszeli bürokraták a magyar emberekre akarják erőltetni az akaratukat.

A Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk szavazóinak abszolút többsége, valamint a pártnélküliek relatív többsége egyetért az állítással, míg a hatpárti ellenzék szavazói és az egyéb pártokat támogatók döntő többsége nem.

Egyértelmű mintázat rajzolódott ki, amikor a médiafogyasztás szerinti különbségeket vizsgálták. A túlterjeszkedő brüsszeli bürokraták képe kevésbé elfogadott a nem rendszeres médiafogyasztók között, valamint a kizárólag kormánykritikus médiát fogyasztók körében. Kis többségben vannak a Brüsszellel szembeni vádakat elfogadók a többnyire kormánykritikus, valamint a kiegyensúlyozott médiafogyasztók körében. Jelentős többségben van az euroszkeptikus vélemény a többnyire kor­mánypárti és a kizárólag kormánypárti média fogyasztói között.

Az a kormányzati kommunikációban gyakran megjelenő elem, miszerint az Európai Unió át akarja mosni a magyar gyerekek agyát a saját ideológiájával, kifejezetten megosztja a magyar társadalmat. Míg a megkérde­zettek 46 százaléka egyetért az állítással, addig 48 százalék nem fogadja el a Fidesz-KDNP által gyak­ran hangoztatott kommunikációs panelt. A kormánypártok táborában (69 százalék) és a Mi Hazánk szavazói körében (56 százalék) inkább az „agymosó propaganda” terjesztése a népszerű álláspont, míg a hatpárti ellenzék (70 százalék) és az egyéb pártok támogatói (73 százalék) elutasítják ezt az állítást.

A magyarok 51 százaléka azzal is egyetért, hogy a keleti tagállamok lakói, így a magyarok is csupán másodrangú állampolgárok az Európai Unióban, és a megkérdezettek 48 szá­zaléka szerint Brüsszelben olyan szabályokat hoznak, amivel szándékosan hátrányba hozzák a magyar vállal­kozásokat. A kisebb településeken jóval elterjedtebb ez a véle­mény, a megyeszékhelyeken és Budapesten ez az álláspont kisebbségben van.

Módszertan

Az elemzés megalapozásához 2023. április 28. és május 5. között közvélemény-kutatást végeztek, melyben a Závecz Research volt a partnerünk. A személyes megkérdezéssel készült felmérés során elért 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta. Habár az ellenzéki összefogás mint politikai formáció jelenleg nem létezik, az „ellenzéki szavazót” mint politikai-szociológiai kategóriát továbbra is relevánsnak tartották a kutatók. Ezt támasztja alá, hogy a külön ellenzéki pártlistákra, valamint az esetleges közös ellenzéki listára vonatkozó kérdések alapján nincs jelentős különbség abban, hogy kik számítanak a „hatpárti ellenzék” támogatóinak. A legtöbb kérdésnél a különböző táborokat az ebből fakadó bontásban (Fidesz-KDNP, hatpárti ellenzék, Mi Hazánk, egyéb párt, pártnélküli/bizonytalan szavazók) mutatják be, bizonyos kérdéseknél ugyanakkor részletesebb bontást is adnak, a teljes népességben legalább 3 százalék támogatottságú pártok szavazóinak feltüntetésével. Az egyes politikai és szociodemográfiai csoportokon belüli bontások az arányok érzékeltetésére alkalmasak, ezekben az esetekben a megnövekvő hibahatár miatt a pontos számok tájékoztató jellegűek.

Kapcsolódó
Jelentősen nőtt az euró bevezetését támogató magyarok aránya
Mit jelent az Európai Unió a magyarok számára, mit tartanak az uniós tagság legfontosabb előnyeinek és hátrányainak, és hogyan értékelik az EU hatását Magyarország fejlődésére – többek között ezekre keresi a választ egy friss kutatás.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik