Ötmillió forintot is hajlandó lenne fizetni a polgármesteri székért jövőre a XVIII. kerületben megcélzó fideszes Lévai István Zoltán a kutyapártos Aleva Mártának, ha utóbbi is elindulna a választáson, csökkentve a jelenlegi polgármester, a ma már DK-s Szaniszló Sándor esélyeit – derül ki a hangfelvételekből, amelyek a Válasz Online birtokában vannak. Csakhogy a Kétfarkú Kutya Párt politikusa csupán azért találkozott kétszer is a fideszessel, hogy bizonyítható legyen ezeknek próbálkozásoknak a léte és mikéntje.
Lévai és Aleva augusztus 8-án, egy XIII. kerületi kávézóban találkoztak először. A több mint kétórás beszélgetés alatt a fideszes nyíltan vázolta saját helyzetét és politikai törekvéseit, derül ki a Válasz Online cikkéből.
Íme egy részlet a beszélgetésből.
Lévai: Polgármester szeretnék lenni. És én azt tudom: ha nem lesz ilyen meg olyan ellenfél még, ha csak én leszek meg a Szaniszló, akkor vesztek. Neki van 55-60 százalék esélye. Lehet, hogy nyerek, mert 40 százalékot adok magamnak, de 50-et nem, mert magamat nem akarom átverni. Ő most a polgármester, ő tud jobban odamenni az emberekhez, levelet írni úgy, hogy „Én vagyok a polgármester”… Én is tudok nyomulni, mindent csinálni, csak nem ugyanaz ellenzékiként, ráadásul fideszesként, Budapesten… Nem ugyanaz a helyzet. Viszont ha van egy Kutya ellenfél… Van egy… A Mi Hazánk az biztos el fog indulni, tőlünk függetlenül is…
Aleva: A Mi Hazánk nem tőletek visz el a szavazatokat?
Lévai: Erről megoszlanak a kutatások. Én mindig azt gondolom, hogy igen… Most nálunk a központban azt mondják, hogy jobb a Mi Hazánk, ha van, mint ha nincs. Nem tudom eldönteni. Ilyen alapon én nyertem volna, ha tavaly nem indul a Mi Hazánk…
„Ami ténylegesen szavazatot hozhat, az a Mi Hazánk, a Kutya, meg az ellenzék” – summázta Lévai, aki a beszélgetés egy korábbi pontján elmondta már azt is: a kutatás most is azt mutatja, hogy 10 százalék körüli kutyapárti szimpatizáns van a XVIII. kerületben, ám a választás napján sokan közülük inkább az ellenzékre szavaznak, mondván, a Kutyapárt úgysem tud nyerni.
Aztán a tárgyra tért Lévai: „Van néhány ember a környezetemben, vállalkozók, akik segítenek engem. Régóta ismerem őket. Az egyik barátom a (…)-nak az egyik tulajdonosa, ott lakik a kerületben, ha őneki megmondom, hogy segítsen benneteket, akkor ti leültök – én ki is maradok ebből. De akkor tudnánk szponzort szerezni. Ez egy döntés kérdése.”
Majd Aleva állt elő az alábbiakkal:
Az én fejemben van egy szám, ami alatt nekem nem éri meg. Meg egy, ami fölött megéri indulni. Tudom, mennyi munkaidőm esik ki… Az országgyűlési választásokon, hát ott én nagyon sokat buktam. (…) Minimum az, hogy én nullán legyek.
„Megértelek, és ez korrekt hozzáállás. Számolj, gondold végig” – mondta erre Lévai.
Ezt követően abban maradtak, hogy találkoznak még egyszer, ezen a megbeszélésen pedig már egy vállalkozó is ott lesz.
Megértettem. Figyelj. Leülünk hárman, bemutatlak neki, beszélgetünk. Gondold végig, hogy mi az a matematika, ami megéri, mi az, amiért szívesen csinálod. Az összes többi logisztikai dologban simán tudok segíteni
– mondta Lévai, aki a stratégiát is ismertette: „Abban, hogy minden körzetben meglegyen az aláírás, úgy tudok segíteni, hogy nem ugyanazok írják alá, akik a Fidesznek aláírtak. Akkor nem tudják azt mondani, hogy… (…) Tudok adni egy csomó olyan érdekes dolgot, amivel lehetne basztatni a polgármestert. Én is fogom. Nyilván. Nyilván, amivel te foglalkozol, azzal én nem foglalkozok.”
A második találkozóra egy hónappal később, szeptember 8-án került sor egy másik vendéglátóhelyen. Nem az előzetes ígéretnek megfelelő körülmények között: a vállalkozó nem ment el rá, de így is sikerült egyezségre jutni:
Aleva: Májusig nekem kell mondjuk ötmillió forint, tehát havi 500 ezer forint. Hogy belevágjak.
Lévai: Korrekt. Konkrét.
Aleva: Akkor lemondom a munkáimat.
Lévai: Mondd meg, hogy hova…
Aleva: Lehet úgy is, hogy havonta találkozunk és a kezembe nyomod. Tényleg, így is lehet.
A fideszes végül így foglalta össze a helyzetet:
Akkor két út van. Az egyik, hogy akkor megmondod, hova kell ezt befizetni vagy átutalni. A másik verzió pedig az, hogy havonta akkor találkozunk.
Természetesen egyikből sem lesz semmi: sem az utalásból, sem a havonta tenyérbe számolt félmillióból. Aleva ugyanis csak azért vállalta a találkozókat, hogy megérthesse és megmutathassa, pontosan hogyan is zajlanak az efféle háttéralkuk.
(A Válasz Online arról is ír, hogy birtokukban van a találkozók hangfelvétele. Ezeket csak akkor hozzák nyilvánosságra, ha Lévai István Zoltán megpróbálja letagadni azok tényét vagy azt, hogy az általuk idézettek elhangzottak.)