Túlzás lenne átlagos rendelőnek nevezni Dr. Keczéry Attila praxisát a zuglói Vezér utcában. 2700 beteg tartozik hozzá, ez Budapesten leginkább két praxisnak felel meg, nagyjából százan fordulnak itt meg naponta. A különleges praxishoz egy különleges háziorvos tartozik: Keczéry doktornak az édesapja is itt rendelt, de már a nagyapja is Zuglóban volt orvos – tehát egy valódi orvosdinasztiába született.
Keczéry Attila azzal kezdi a lakásból átalakított rendelő bemutatását, hogy ő az első zuglói háziorvos, aki a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező praxisát nem egy önkormányzati tulajdonú ingatlanban viszi. „Úgy voltam vele, hogy ami nem jó, abból nem kérek” – fogalmazza meg egyik életfilozófiáját az orvos, aki inkább vett egy saját ingatlant, és maga fizette annak a rezsijét és a törlesztőjét, minthogy egy 18 négyzetméteres rendelőért fizessen bérleti díjat. Ráadásul az ingatlan, amit megvett, majd rendelővé alakított, szinte tökéletesen a praxisa közepén helyezkedik el, az épület a legtöbb betege számára sétatávolságra van – ez is fontos szempont volt számára a megfelelő rendelő kialakításakor.
A bizalom a kórlapon
Jövőre lesz hatvan éve, hogy a Vezér utca környéki körzetet a Keczéry család viszi. A legifjabb orvos, Attila 1998-ban diplomázott, és azonnal csatlakozott édesapja praxisához rezidensként.
Minden reggel fél hétkor indul otthonról, akkor is, ha délután kettőkor kezdődik a rendelése.
Azt mondja, a zuglói körzetében valahogy más a háziorvoshoz való viszonyulás, bár elismeri, a kiváló orvos-beteg viszonyt még az édesapja alakította ki. Imádták őt a betegek, a név pedig kötelez: neki is meg kell felelnie az elvárásoknak. Nevet a rendelési idő szókapcsolat hallatán: neki az akkor kezdődik, amikor kilép az otthona ajtaján.
Amikor látják az autómat, leintik, hogy álljak meg. A közeli Sparban is rendelek, mert ott is lecsapnak rám a betegek.
Tavaly a betegek lakásán ellátott esetszáma 955 volt. Évente egy hónapot van szabadságon, ha azt leszámítjuk, nagyjából havi száz esethez megy ki személyesen a rendelési időn kívül.
2022-ben összesen 17 640 ellátott esete volt. Azt mondja, az elmúlt négy évben folyamatosan emelkedik ez a szám, mert jelentősen felduzzadt az általa ellátott terület lakosságszáma. A járvány alatt is emelkedett az esetszáma, mert Keczéry Attila nem csukta be a rendelője ajtaját. A Covid legdurvább hullámában is minden nap bent volt, ha kellett, az utcán rendelt, és ha be kellett zárni a kaput, akkor arra felállva látta el a járdán és az utcán várakozókat. Folyamatosan oltott és tesztelt, utóbbira saját pénzéből több százezer forintot költött el, mert az államtól kevés tesztet kapott.
„Az, hogy lassan hatvan éve ugyanaz a család látja el itt a betegeket, óriási felelősség, és el is várják tőlem, hogy elérhető legyek. Cserébe rendkívül erős a doktorba vetett bizalom” – magyarázza, és a bizalom látszik is a kórlapokon. Keczéry Attila betegei közül az átlagnál kevesebben kerülnek szakrendelésre vagy kórházba, az átlagnál kevesebb a beutalása és a laborkérése, mert, ahogy fogalmaz, a legtöbbször mindent megoldanak helyben.
Kardiológiára úgy küldi a betegeit, hogy már van EKG-juk, 24 órás vérnyomásmérésük, esetleg a Holter-vizsgálatuk is megvolt, és ha kell, a légzésfunkcióról és a vércukorról is vannak már adataik.
Mivel közvetlen mellette rendel egy ultrahangos doktornő, át tudja küldeni hozzá a betegeit, akik nyelnek egyet, és inkább kifizetik, minthogy kivárják a néha féléves előjegyzést a szakrendelőben.
Nemcsak a betegeire fordít különös figyelmet, hanem azokra is, akikkel együtt dolgozik. Ő az a háziorvos, akiről az egész magyar sajtó megírta:
Az alapellátó orvosoknak nyújtandó finanszírozást ugyan megemelné a kormány, és az emelt összegből valóban meg lehet emelni az asszisztensek bérét is – ha az adott háziorvos úgy látja –, de Keczéry szerint ez kevés, mert az alapellátó orvosokkal együtt dolgozó nővéreknek számukra dedikált külön béremelés dukál, legalább akkora, mint amit a kórházi ápolók kaptak.
Nem elég az asszisztensek félresöprése, a zuglói orvost az is kiakasztotta, hogy felröppent a hír, miszerint a háziorvosnak kell minden beteg számára időpontot intézni a szakrendelőbe, még a beutalót nem igénylő rendelésekre is. Mérgében egy augusztusi péntek késő estén, a fürdőszobájában egy kis széken ülve megfogalmazott egy petíciót és aláírásgyűjtést, majd elküldte azt egy háziorvosi fórumba. Másnap reggelre 800 aláírás várta, nevekkel, pecsétszámokkal. Fővárosi és vidéki orvosok is jelentkeztek, sokan néhány sort is írtak arról, egyetértenek azzal, hogy tűrhetetlen, amit a kormányzat kitalált.
A Zsuzsi
Több mint kétezer orvos és hétszáz asszisztens csatlakozott Keczéry Attila felhívásához, és bár az aláírásgyűjtést már lezárta, még mindig érkeznek az e-mailek a kollégáitól. „Ha azt nézzük, hogy az összesen 5700 működő praxisból a nyár és a szabadságolások kellős közepén közel kétezer alapellátó orvos csatlakozott, akkor ez egy átütő siker” – értékel. A petíciót végül elküldte Pintér Sándor belügyminiszternek, a kollégiális háziorvosi vezetőknek, Takács Péter államtitkárnak, sőt Orbán Viktornak is. Csak remélni tudja, hogy a döntéshozók meghallják ennyi alapellátó orvos hangját.
Azért gondolta, hogy fontos lenne kiállni a nővérkék mellett, mert alaptézis az alapellátásban, hogy nincs háziorvos asszisztens nélkül. Szerinte ennél szorosabb kapcsolat orvos és nővér között talán csak egy jó sebész és a műtősnője között tud kialakulni. Keczéry Attila 2005 óta dolgozik együtt az egyik asszisztensnőjével, akinek a nagynénje Keczéry doktor édesapjával húzott le több mint 30 évet. Zsuzsanna és a doktor úr közötti szoros kapcsolat nehezen önthető szavakba.
Annyira szoros, hogyha gyorsan akarok mondani valamit a feleségemnek, akkor hirtelen azt mondom neki, hogy Zsuzsikám
– érzékelteti az orvos, aki műtéti ébredése után is csípőből lezsuzsikázta a rendszeres nyelvbotlásokon jót nevető feleségét. „Tudja, hogy a Zsuzsi nekem a Zsuzsi, akivel a nap túlnyomó részét töltöm a rendelőben.”
A Vezér utcai rendelőben két asszisztens is dolgozik, Zsuzsi mellett a másik szakápoló Emerencia, hárman gyorsan és hatékonyan működő gépezetként látnak el naponta átlagosan száz beteget. Alap, hogy mindenkit ismernek. Sokszor már a hangjukból tudják, mire van szüksége a páciensnek, sőt előfordul, hogy meg sem kell szólalnia.
A praxis teljes finanszírozása közel 4 millió forint: ennyit utal a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Keczéry Attilának, aki ebből csípi le saját és az asszisztensei fizetését, de még a takarítónőjét is. Ebből gazdálkodja ki a havi 150 ezer forintos bérleti díjat és a rezsit, ami ugyan nyáron kevés, de tavaly télen csak a gáz havi 70 ezer forint volt. Ebből a négymillióból szerzi be az ellátáshoz szükséges eszközöket is, és fizeti az egyéb költségeket. Azt mondja, eddig a praxisnak 20–30 ezer forintos billegése volt pluszban vagy mínuszban, így jön ki nagyjából nullára.
A háziorvosok finanszírozásának emeléséért évek óta küzdenek az orvosok, és úgy tűnik, a kormány ezt most meg is lépi. A Belügyminisztérium augusztus 16-án bocsátotta társadalmi egyeztetésre az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet módosításának tervezetét. Júliusig visszamenőleg emelnék a praxisfinanszírozást, erre összesen 3,77 milliárd forintot szánnak ebben az évben. A módosítás indoklása szerint a háziorvosi és fogorvosi alapellátó praxisok ezt az összeget fenntartási és rezsiköltségekre, valamint „a szükséges humánerőforrás biztosítására” fordíthatják majd.
Keczéry Attila attól tart, ha a kormány nem tágít, és szabad finanszírozási összegben kapják meg a praxisok az emelést, akkor minden háziorvosnak a lelkiismeretére lesz bízva, megadja-e a 18 százalékos béremelést a praxisnővérnek, vagy sem – ha a kötelező E (vagyis felsőfokú szakképzettséggel rendelkező) kategóriát a szakdolgozó bére már elérte.
Nem lesz könnyű dolga, ha újabb akciót indítana, mert az orvostársadalom legendásan széthúzó, és a rendszere felépítésében nagyon hasonlít a katonaságéra – magyarázza. Egy kórházban ez sokkal erősebben kiütközik, mint a háziorvosi rendszerben.
De amíg a kórházi orvost egy csapat veszi körül, addig a háziorvos magányos farkas, és jó esetben csak a rendelőben dolgozó másik orvosra számíthat, ha segítség kell. Beteglátogatáskor hatványozottan igaz az egyedüllét. A páciens lakásán legfeljebb az orvosi táskámat hívhatom segítségül. Márpedig a bonyolultabb esetek mindig a lakáson vannak.
Stadion helyett rendelőket
A magányos farkasokat egy karámba terelni elég nehéz, ráadásul nem is nagyon állnak ki mások az egészségügyi dolgozók érdekeiért. Az orvoskamara működését jelentősen átszabták, de a kamara nem is egy szakszervezet, így nem is várható el, hogy fellépjen. Szakszervezetek ugyan léteznek, de az orvosok körében nem igazán ismertek, és Keczéry Attila szerint az érdekérvényesítő képességük a nullához konvergál. Maradnak azok a magányos farkasok, akik nem kérnek abból, ami nem jó, és próbálnak valamiféle közös ellenállást létrehozni. Zugló remek táptalaja az akcióknak, mert a járvány összehozta a kerület közel száz alapellátóját, és nemcsak szakmai szinten segítik egymást, hanem erős csapattá is kovácsolódtak. Így sikerült elérniük azt is, hogy a rendelők megemelkedett rezsidíját átvállalja az önkormányzat. Keczéry doktor szerint sikerük azt bizonyítja, hogyha a felnőtt háziorvosok összefognak a fogorvosokkal és a gyerekorvosokkal, nagy dolgokat tudnak elérni:
Szerencse, hogy a háziorvosok eddig nem nagyon politizáltak, mivel országos lefedettségük miatt komoly erőt képviselnek. Ha nagyon akarnák, egységesen kiállva, bármilyen kormányt vagy polgármestert meg tudnának buktatni.
Bár nem tartja magát vezető személyiségnek, és az aláírásgyűjtési akcióba is azért kezdett, mert „nem volt más”, a zuglói helyi politikával – családja bánatára – szívesen kacérkodik. 2022-ben már kipróbálta magát az időközi választáson, és úgy tűnik, nem szegte kedvét a harmadik hely: eljátszott már a gondolattal, hogy jövőre is elindul a zuglói képviselői helyért, de csakis a CivilZugló Egyesület támogatásával.
Mindenesetre a döntéshozókkal való levelezésben komoly gyakorlatra tett szert, mert nemcsak a mostani aláírásgyűjtési akciót küldte el a minisztériumnak és a háziorvosok vezetőinek, hanem korábban egy olyan 25 oldalas tanulmányt is, amelyben a háziorvosi rendszer megreformálásáról értekezett. Abban egyetért Takács Péterrel, hogy a körzethatárokat meg kell változtatni, de a megvalósítás módját illetően vitába száll az egészségügyért felelős államtitkárral.
A háziorvos szerint figyelembe kell venni, hogy kevés az alapellátó orvos, a kórház viszont, az egészségügyi államtitkár szerint is, több a kelleténél. Ha csökkenne a kórházak száma, sok olyan orvos szabadulna fel, akiket háziorvosként is alkalmazni lehetne, így az 5700 jelenleg működő praxist akár 8 ezerre is fel lehetne tornázni. De nem a Belügyminisztérium elképzelése szerinti 2000–2500 fős, hanem olyan 1200–1500, jól ellátható betegszámmal működő praxisrendszerről álmodik, amibe például belgyógyászokat, fül-orr-gégészeket, sebészeket lehetne némi átképzés után terelni. Szerinte meggyőzhetők lennének a kórházi orvosok, akár azzal, hogy az alapellátásban sokkal közelebbi és szorosabb kapcsolatot alakíthatnak ki a betegekkel. Nagyjából öt év kell ahhoz, hogy a háziorvos megismerje a saját praxisát, és ha ez sikerült, akkor azok az információk is a birtokában lesznek, amiket nem biztos, hogy tudni akart – mondja mosolyogva.
A betegekkel való szorosabb kapcsolat még kevés ahhoz, hogy hajlandók legyenek kórházi orvosok beülni a rendelőbe, ezt Keczéry doktor is tudja, aki szerint az első lépés az infrastruktúra fejlesztése lehetne: új rendelőket kell felhúzni.
Stadionjaink már vannak, itt az ideje háziorvosi rendelőket építeni
– mutatja meg az irányt úgy, hogy egyébként az egyik fia focizik.
Nem tartja utópiának az elképzeléseit, és úgy véli, azok két kormányzati ciklus alatt kivitelezhetők lennének. Ráadásul érdemes is lenne az államnak a háziorvosi rendszerre fókuszálnia, mert sokkal olcsóbb az alapellátás, mint a szakrendelői vagy a kórházi: vagyis hosszú távon nagyon megéri az államnak, ha kevesebb beteget kell ellátni járó- és fekvőbeteg szinten.
