Általánosságban lesújtó értékeléseket kapott a magyar oktatási rendszer a Republikon pénteken közzétett közvélemény-kutatásában. A teljes népesség 62 százaléka, közel kétharmada negatívan osztályozott, és mindössze a válaszadók 9 százaléka adott pozitív értékelést, azaz a magyar társadalom oktatási rendszerről alkotott képe túlnyomóan negatív.
A további fontos megállapítások:
- A Fidesz-KDNP szavazói sem elégedettek a magyar oktatási rendszerrel; 43 százalékuk negatív véleménnyel van a magyar oktatási rendszerről, és mindössze 21 százalékuk adott pozitív értékelést.
- Az ellenzékiek több mint háromnegyede negatív véleménnyel az oktatási rendszerről.
- Minél több időt tölt valaki az oktatásban, annál rosszabb véleménnyel van róla. Míg a maximum 8 általános végzettséggel rendelkező válaszadók „csak” 55 százaléka van negatív véleménnyel, a diplomások körében ez az arány 68 százalék, több mint kétharmad.
- Minél nagyobb településen lakik az adott válaszadó, annál rosszabb véleménnyel van az oktatásról. A fővárosban élők 64 százaléka, csaknem kétharmada negatív értékelést adott, míg a községek lakóinak 57 százaléka volt rossz véleménnyel a magyar oktatásról.
- Kis mértékben befolyásolja az oktatásról alkotott véleményt, ha a kérdezettnek iskolás korú gyereke van, viszont érdekes, hogy ezek a szülők valamivel pozitívabb véleménnyel vannak az oktatási rendszerről, mint azok, akiknek nincs iskolás gyereke.
Összességében a magasabb végzettségű, nagyvárosban élő, fiatalabb válaszadók kritikusabbak az oktatási rendszerrel kapcsolatban, azzal együtt is, hogy egyébként mindenki az. A Republikon felhívja azonban a figyelmet arra, hogy ezek éppen azok a csoportok, amelyekben az ellenzéki szavazók felülreprezentáltak, így nem szimplán demográfiai, hanem politikai törésvonalak is befolyásolják az oktatásról alkotott véleményt.
A teljes kutatás itt olvasható el.
