Megalakulása óta már több mint egymilliárd forintnyi állami támogatást kapott a Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA), melynek kilenc kuratóriumi tagjából négyen lemondtak tiszteletdíjukról, így a többiek – köztük Kiss-Rigó László püspök – osztoznak az évi 70 milliós juttatáson.
A Magyar Kertörökség Alapítványra a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) legfrissebb közzétételi listájában figyeltünk fel, miután szemet szúrt, hogy az MKA-nak 68 millió forintos támogatást ítélt meg a Magyar Turisztikai Ügynökség Tokaj-Hegyalja desztináció kertörökségének és kertpotenciáljának stratégiai tárgyú tudományos mű megalkotása és a kapcsolódó előterjesztés előkészítő anyagának elkészítése címen. A támogatás már csak azért is érdekes, mert Guller Zoltán egyrészt az MTÜ vezérigazgatója, másrészt pedig az MKA egyik kuratóriumi tagja. Az MTÜ-től meg is kérdeztük, nem tartja-e összeférhetetlennek a két pozíciót a támogatás fényében, de a turisztikai ügynökség nem válaszolt kérdéseinkre.
Nem sok idő maradt a 68 milliós tudományos mű megírására
2021 októberében a fertődi Esterházy-kastélyban tartott Mőcsényi Mihály Kertművészeti és Kerttörténeti Műhely és Konferencián bejelentették, hogy megalakult a Kertörökség Alapítvány azzal a céllal, hogy megőrzi és elősegíti a fenntarthatóságát a hazai és a Kárpát-medencei kertörökségnek. A Magyar Kertörökség Alapítvány 24.hu-nak küldött válaszában így definiálta önmagát: „civil szakmai ernyőszervezetként hazánkban egyedüliként fogja össze és segíti a magyar történeti és történeti értékű kertek fenntartásával és megújításával kapcsolatos kormányzati és civil kezdeményezéseket”.
Az alapításról szóló beszámolók szerint a hazai kertvagyon mintegy 1100 település területén helyezkedik el, becsült nagysága mintegy 660 km², hozzávetőleg 690 Margit-szigetnyi nagyságú terület. A legértékesebbnek számító 408 történeti kert 58 százaléka állami tulajdonú. Az alapítvány székhelye a Budai várban, a Dísz tér 16. szám alatt található. Az Mfor egy tavalyi cikkében arról számolt be, hogy az MKA a gazdasági válság közepén hét gépjárművet lízingelt 156 millió forintért.
Pontosan milyen művet is kell elkészítenie az MKA-nak, és milyen kertekre vonatkozik ez a mű és az előkészítő anyag? – ezt próbáltuk megtudni az alapítványtól a megítélt 68 milliós támogatással kapcsolatban. Válaszukban kifejtették, hogy alapítványuk 2022. júliusában kötött stratégiai együttműködést kötött a hazai kertturizmus fellendítése érdekében a Magyar Turisztikai Ügynökséggel. „Ennek része a Tokaj-Hegyalja borvidék szőlőskertjeit, kastély- és kúriakertjeit összefogó turisztikai kertútvonal szakmai kidolgozása 2023. szeptember 30-ig. A kerttörténeti (ezenkívül geológiai, topográfiai, vízrajzi, településtörténeti) kutatásba bevonjuk az érintett társszakmákat (tájépítész, kerttörténész, kertrégész, stb.) is. A kutatás Tokaj-Hegyalja 22 településén található több mint 30 kastélykert/kúria kertre vagy szőlőskertre terjed ki” – írták.
Az MKA-t ezt követően arra kértük, hogy pontosan nevezzék meg az érintett kastélykerteket, kúriákat, szőlőskereket. Azért is voltunk kíváncsiak erre, mert nemrég Tiborcz István komoly terjeszkedésbe kezdett Tokaj-Hegyalján. A miniszterelnök vejéhez tartozó BDPST Group márciusban megszerezte a Patricius Borház Zrt. 100 százalékos tulajdonát. A tranzakció részei a borházat körülvevő termőterületek is, miközben a környéken már Tiborczék üzemeltetik az ötcsillagos Andrássy Kúria & Spa nevű ötcsillagos szállodát és annak lokális és regionális ételekre specializálódott éttermét, a Bobajkát.
Az MKA viszont újabb válaszában azt írta, hogy „az MTÜ-vel kötött szerződés alapján vállalt feladat teljesítése jelenleg a felmérés fázisában tart, amelyre tekintettel végleges darabszám az érintett kertekről jelenleg még nem adható”.
Az MKA arra a kérdésünkre nem reagált, hogy az MTÜ által tudományos műnek nevezett anyagot publikálják-e, ahogy arra sem kaptunk választ, hogy várhatóan milyen terjedelmű lesz a mű? Biztosítottak viszont minket arról, hogy „az MKA, mint ahogyan eddig, e téma kapcsán is a nyilvánosság legszélesebb körű bevonására törekszik”.
Közel egymilliárdos támogatás. De mire?
Az MKA eredménykimutatása szerint 2021-ben és 2022-ben 969 millió forintos támogatást kapott az alapítvány. Az MKA finanszírozását a Lechner Tudásközpont Kft. kezdte meg 2021-ben, a tört évre 415 milliós támogatást kaptak. 2022-ben még nagyjából 190 milliós támogatást kaptak innen, tavaly szeptember 14-től viszont már az Építési és Közlekedési Minisztérium finanszírozta az alapítványt. Lázár János Minisztériumától 331 millió forintot kapott tavaly az MKA, a Magyar Turisztikai Ügynökség 20 millióval, míg a Petőfi Kultúrális Ügynökség Zrt. kétmillióval támogatta őket.
Mire költötték ezeket a pénzeket? – kérdeztük az MKA-t, az Építési és Közlekedési Minisztériumot és a Lechner Tudásközpontot. Konkrét projekteket egyik intézmény sem említett válaszában, a minisztérium és az MKA is úgy fogalmazott, hogy a támogatás a Magyar Kertörökség Alapítvány alapítói okirat szerinti legfőbb feladatainak teljesítésére nyújt költségvetési forrást az alábbi feladatokra.
Nem kizárólagosan, de a többi között: történeti kertek adattárának létrehozása, zöldinfrastruktúra-tervezés, építés és fenntartás kereteinek és szakmai programjának kialakítása, szakmai kereteinek meghatározása, klímaadaptív növényfajok alkalmazási lehetőségei hazai történeti kertekben, történeti kertek matuzsálem fáinak vizsgálati módszertana és ápolási-kezelési útmutatója
– írta az MKA.
A beszámolóban az látszik, hogy az MTÜ a Kertörökségünk múltja és jövője nemzetközi konferenciára adta az MKA-nak tavaly a 20 milliós vissza nem térítendő támogatást.
Az MKA figyelmünkbe ajánlotta holnapját, melyről valóban néhány konkrétabb információ is kiderül az alapítvány működéséről. Az például jól látható, hogy az MKA tagja több külföldi konferencián is részt vettek:
- Szakmai konferencián járt az MKA küldöttsége Velencében.
- Az örökségvédelem újraindítása volt a témája annak nemzetközi konferenciának, amelyen a Magyar Kertörökség Alapítvány delegációja is részt vett Torontóban. Az eseményen részt vett Dr. Herczeg Ágnes az MKA elnöke, Dr. Dévényi Gergely kuratóriumi tag, a Volánbusz korábbi vezére, a BKK korábbi vezérigazgató-helyettese, valamint Nagy Edina Eszter. Nagy Edina Eszter, a Hellohungary turisztikai portál projektgazdája, stratégiai tanácsadója. Erre a turisztikai portálra osztottak ki 630 millió forintnyi közpénzt a Covid alatt.
- A versailles-i francia nemzeti tájépítész iskola által megrendezett konferencián is részt vett az MKA delegációja, és tárgyaltak Nagy-Britanniában is.
Az oldalukról az is kiderül, hogy háromnapos kertörökség- és kommunikáció-konferenciát tartottak áprilisban, melynek középpontjában a kommunikáció témaköre állt. Az MKA-nál rákérdeztük arra is, hogy az idei évben eddig mekkora összegű támogatást kaptak.
A Magyar Kertörökség Alapítvány 2023-ban 225 millió forint finanszírozásban részesült, 200 millió forint értékben az Építésügyi és Közlekedési Minisztériumtól, 25 millió forint értékben pedig a Magyar Turisztikai Ügynökségtől
– válaszolta az alapítvány, ebben azonban még nincsen benne a turisztikai ügynökség által nemrég megítélt támogatás.
Az eredménykimutatás szerint az Alapítvány bérköltsége az első teljes évben, 2022-ben 188 millió forint volt. A kuratóriumi tagok 70 680 000 millió forint juttatást kaptak. Az alapítványnak jelenleg kilenc kuratóriumi tagja van, az MKA válasza szerint viszont Guller Zoltán, Kieselbach Tamás Ákos, Herczeg Ágnes és Dévényi Gergely lemondott kuratóriumi tiszteletdíjáról.
Így a többi öt tag Fekete Albert tájépítész, Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, Rosivall László Ferenc orvos, Vály Judit Gabriella, az Euroleasing vezérigazgatója (ez az a cég, amely megvette a Rose d’Or nevű szuperjachtot, amelyen Mészáros Lőrinc és rokonai hajókáztak a közelmúltban a Riviérán) és Vincze Attila tájépítész kapja. A kuratóriumi tagok egyenlő arányban részesülnek tiszteletdíjban, – derült ki az alapítvány válaszából – vagyis havi 1 millió 178 ezer forintot jut rájuk fejenként.
